Benq Joybook A53: Impresszív notesz

Újabb Benq noteszgép került kezünk közé, egyre meggyőzőbb a gyártó termékpalettája.

Benq Joybook A53: Impresszív notesz

I. Specifikáció és kellékek

Rövid idő alatt a második Joybook jár nálunk, ez nem lehet véletlen. Már az elsővel is elégedettek voltunk, de a mostanit kifejezetten korrekt gépnek tartjuk. Hogy miért is? Lássuk.

Processzor: Intel Core Duo T2330 1.60 GHz (533 MHz FSB, 2 MB L2 cache)

Memória: 2x1 GB DDR2-667 (CL5-5-5-15)

Chipset: SiS M672

Videokártya: SiS Mirage 3+ (128 vagy 256 MB)

Hangkártya: Realtek ALC268 HD Audio

Kijelző: 15,4” AU Optronics B154EW08 V1 (1280x800, Glare-Type)

Merevlemez: FUJITSU MHY2160BH (160 GB, 5400 RPM, 8 MB cache, ATA-133)

Optikai meghajtó: Optiarc AD-7560A DVD-RW ATA-133

Hálózati kártya (LAN): Realtek RTL8139/810x Fast Ethernet

Hálózati kártya (WLAN): Realtek RTL8187B Wireless 802.11g max. 54 Mbit/s

Modem (56k): van

Modem (HSDPA): nincs

Webkamera: van (0,3 MPixel)

FireWire: nincs

Bluetooth: nincs

Infravörös port: nincs

Kártyaolvasó: van

Ujjlenyomat olvasó: nincs

Akkumulátor: 6 cellás 4400 mAh

Operációs rendszer: Linpus Linux

140 ezerért első ránézésre igen komoly kis szerkezetet kapunk, egyedüli hátrányt a SiS lapkakészlet és a rajta található Mirage 3+ grafikus kártya jelenthet, cserébe kapunk kétmagos processzort, 2 GB memóriát, nagy merevlemezt, webkamerát és kártyaolvasót is. A gép mellé egyébként a szokásos kábeleken kívül egy driver CD és egy gyors üzembehelyezési útmutató jár mindössze.

Használat közben a legnagyobb hátrányt mégsem az alkatrészek, hanem az előtelepített Linpus Linux okozta. Már alapból nem értettük, hogy miért nem egy normálisabb disztribúciót használtak a Benq-nél, ha már egyszer ingyen van. Belegondolva, hogy egy átlag felhasználó nem sokat ért a gépekhez igencsak mellbevágó élményként könyveltük el, hogy gyakorlatilag a hardverek feléhez nem volt driver telepítve, így se a webkamerát, se a hálózatot se a videokártyát nem lehetett normálisan használni (800x600-as felbontás volt a maximum, el lehet képzelni). Azt már csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy az operációs rendszer szerint nem volt akkumulátor a gépben, miközben be sem volt dugva a konnektorba. Rövid nagykeres konzultáció után villámgyorsan lepusztítottuk a Linuxot a gépről és egy Windows XP SP2 ment fel a helyére. Még soha nem örültünk így egy Microsoft terméknek sem. Mivel meglehetősen új termékről van szó, így a Windows-hoz tartozó meghajtóprogramokat magunknak kellett összeszedni, mert a gyártó weboldalán nem találtuk meg őket (vélhetően a celofánozott CD-n ugyanezek hevertek a csomagban).

II. Hardver és teljesítménytesztek

A Joybook meglehetősen halkan kelt életre, egyedül a POST képernyőnél tekerte fel maximumra a ventilátort, de azt is csak egy másodperc erejéig, utána ismét elhallgatott. A tesztidőszak alatt kizárólag akkor emelte fel a hangját, ha hosszabb ideig processzorintenzív folyamattal bombáztuk. Piros pont.

Hőmérsékletek szempontjából ötös alára vizsgázott az A53, bár nem tudjuk, hogy az Everest vagy a CoreTemp hőmérőjének higgyünk (mi az előbbi mellett tettük le a voksunkat). Internetezés alatt 40-45 fok körüli értékeket láttunk a tálcán, míg Orthos és Cinebench alatt is maximum 65-70 fokig melegedett fel a kétmagos processzor. A merevlemez hőfoka is végig 40 fok alatt maradt, ami remek eredmény, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy múlt héten nem a fagyok uralkodtak a fővárosban.

A videokártya sebessége gyakorlatilag a megjelenítéshez elegendő, 3D-s dolgokat ne erőltessük, nagyon nem szereti őket. Videogyorsítási képességei igencsak szerények, de egy 1080p felbontású WMV-HD videót gond nélkül lejátszott anélkül, hogy halálra terhelte volna szegény CPU-t. A Vista Aero felülete minden bizonnyal ismeretlen fogalom a számára, így jutalmunk egy kerek 1-es osztályzat lehet az említett operációs rendszeren.

A merevlemez remekül tette a dolgát. Az apró megbicsaklást kivéve 25 és 48 MB között olvasott, ami jó eredmény, ráadásul processzorterhelése is extrém alacsony volt (ez inkább a chipsetet dícséri). Hangját nem hallottuk, ami azért is szép teljesítmény, mert maga a gép egésze is csendben végezte a dolgát.

Sajnos a DVD íróról már nem mondható el ugyanez. Működés köben meglehetősen zajos, többnyire rezonál is olykor-olykor, olvasási sebessége átlagosan jó.

[bold][italic]Benq JoyBook A53 teszteredmények:

[/italic][/bold]

PCMark05 (CPU): 4078

PCMark05 (Graphics): a program nem adott eredményt, de bőven 500 pont alatt lett volna

PCMark05 (HDD): 4108

Cinebench10: 2855 (5 perc 8 másodperc)

Memória olvasás: 3310 MB/s

Memória írás: 2112 MB/s

Memória másolás: 2230 MB/s

Memória késleltetés: 150,6 ns

CPU Queen: 6824

CPU PhotoWorxx: 9737

CPU Zlib: 21000 kB/s

CPU AES: 5942

FPU Julia: 4208

FPU Mandel: 2835

FPU SinJulia: 4439

III. Belsőségek és ergonómia

Ergonómiailag a Benq mérnőkei szintén emészthetőt alkottak, sehol egy éles sarok, a gép tele van lekerekített élekkel – ahogy azt illik manapság (ugye kedves Packard Bell?). A fedlapon egy csinos fémesnek látszó reklámcsík fut keresztül, megtörve ezzel az unalmas műanyag tetőt. Stílusos kiegészítő meg kell hagyni.

A billentyűzettel többnyire meg voltunk elégedve, teljes szélességű, a létező összes helyet kitölti, bár nem volt túl szerencsés a numerikus részt is betenni, mert hatására bizonyos gombok karcsúsodtak egy fokkal (pl. 0 a bal felső sarokban), de szerencsére nem olyan drámai a helyzet, mint pl. az MSI gépeinél. Nyomáspont teljesen rendben van, láttunk már jobbat, de sokkal rosszabbat is. Az Fn gomb a Ctrl-tól jobbra helyezkedett el, így nem volt szempont a BIOS-ban elérhető csere lehetősége.

Gyorsgombokból kettőt találunk, eggyel kevesebbet, mint az Asus X51RL-en vagy a múlt héten látott Packard Bellen. Ezek minősége szuper, nem lötyögnek, nem keltenek olcsó műanyag érzetet, passzolnak a gép imidzséhez.

A touchpad alapvetően jó, felülete nagy, érzékenysége normális keretek között állítható, nem tapad hozzá az ember keze, de nem is siklik át felette. Görgetősávból se vízszintes, se függőleges nincs, az előbbi kicsit fájó rész, az utóbbi általában csak útban van a többi gépnél is. A gombok kicsit kattognak lenyomásnál, de fémes jellegű érzést keltenek, így nem annyira rossz a helyzet. Igyekezzünk őket a középen lévő elválasztó csíkhoz közel nyomkodni, a széleken elég nehezen reagálnak már.

A ki- és bemenetek témakört nagyon könnyedén elintézhetjük. Minden ott van, ahol annak lennie kell, diagnosztikai LED-ek jól láthatók annak ellenére, hogy a touchpad alatt vannak, egyedül a kártyaolvasó kaphatott volna valami porvédőt, mert így üresen hamar koszos lesz.

Kapunk egy VGA felbontású (640x480) webkamerát is, amely képes videórögzítésre, ám ezzel chat programokon kívül nem igazán vág fel, alapjában véve csak állóképet rögzíthetünk vele Windows-on belül. A képminőség megfelelő, a fehéregyensúly is egész korrekt (ezt se tudjuk úgy különben állítani), sötétben inkább ne próbálkozzunk fényforrás közelében használni.

A kijelző a vártnál sokkal jobb minőségűnek bizonyult, bevilágítása az átlagnál bőven jobb, a látószögek szokás szerint gyengék, a színhűség szemből nézve szuper, kicsit talán túl melegnek hat elsőre, de gyorsan megszokja az ember. A maximális fényerő nagyon kellemes, de napos időben nem sokat ér, a minimális érték pedig nem túl sötét, így elmondható, hogy a fényerő az átlagnál szűkebb tartományban állítható. A válaszidő megfelelő (8 ms), de ezt a gyártó is bőszen hírdeti matrica formájában.

IV. Üzemidő és értékelés

Az akkumulátor 2-2,5 óráig húzta maximális fényerőn WLAN-nal, ezt nem sikerült semmilyen módon 3 óráig kitolni, de egy 140 ezres géptől így is korrekt eredmény én úgy gondolom.

Nincs más hátra, mint az értékelés, amely esetünkben igen egyszerű. Ha elfelejtjük a gyárilag előtelepített Linpus Linux operációs rendszert, akkor elmondhatjuk, hogy a gép egyetlen hátránya az integrált videokártya, amely egészen addig nem ütközik ki, amíg nem akarunk valami 3D-s dolgot futtatni. Mindennapos szörfölős, e-mail olvasós, iWiW nézegetős dolgokra ugyanúgy megfelel, mint bármelyik másik integrált megoldás. A processzor megfelelően erős, memóriából és merevlemez területből a kategóriához képest sokat kapunk, van kártyaolvasó és webkamera is, az egész gép csendben működik, ésatöbbi, ésatöbbi. A Packard Bell már az indulásnál elvérzett az Asus X51RL-el szemben, a Benq-nak viszont könnyen sikerült ugyanazt a szintet hoznia a Joybook A53-mal. Ugyanazt, ha nem jobbat. Különösen ajánlott vétel.

[italic]A teszttermékért köszönet a Cédrus Kft-nek.

[/italic]Hivatalos oldal: Benq Magyarország

Vásárlás: iPon webáruház

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward