Ázsiai eredetről tanúskodik a legidősebb amerikai csontváz is

A 12−13 ezer évesre datált csontváz DNS-ének elemzése feltárta, hogy amerika ezen korai lakója hordozta azon speciális, ázsiai eredetű genetikai jellegzetességeket, amelyek a mai indiánokat is jellemzik.

Ázsiai eredetről tanúskodik a legidősebb amerikai csontváz is

Az eddigi legidősebb Amerika területén fellelt teljes emberi csontvázra 2007-ben akadt rá egy csapat búvár. A Naia névre keresztelt fiatal lány maradványait egy elárasztott mexikói barlang mélyén fedezték fel, több mint 30 méterrel a tenger szintje alatt. A régészeti lelőhely már önmagában is rendkívül érdekes, hiszen egy komplex barlangrendszerben, a víz alatt kell elvégezni a feltárási munkálatok nagy részét. Ezen túl azonban maguk a leletek is rendkívül fontosak, mivel a szakértők szerint kulcsfontosságú információkat árulnak el az amerikai kontinens emberi kolonizációjával kapcsolatban.

Észak-Amerika első emberi lakói a Bering-földhídon keresztül Ázsiából érkeztek. Az átkelés pontos időpontja nem ismert, de a legvalószínűbbnek a jelenlegi információk alapján az tűnik, hogy az első embercsoportok nagyjából 20 ezer évvel ezelőtt érhették el Alaszkát, majd fokozatosan elkezdték benépesíteni a földrészt. A régészeti leletek azonban nem teljesen illeszkednek ehhez a forgatókönyvhöz. Az amerikai földrészen feltárt több ezer éves maradványok ugyanis morfológiailag, vagyis koponyájuk és fogazatuk alapján jobban hasonlítanak Afrika vagy Ausztrália mai lakóira, mint az indiánokra vagy Szibéria népeire. Ennek alapján felmerült annak lehetősége, hogy Amerikát esetleg több különböző eredetű emberi népesség is kolonizálhatta. A másik teória szerint a Bering-földhídon át történő megérkezés után lezajlott evolúciós változások tehetők felelőssé a különbségekért.

A kérdést rendkívül nehéz egyértelműen megválaszolni, mivel nagyon kevés korai amerikai lelet maradt fenn. A szakértők eddig kevesebb mint 30 olyan részleges vagy teljes emberi csontvázra akadtak rá, amely 10 ezer évnél idősebb, és ezek közül mindössze 5 datálható 12 ezer évvel ezelőttre vagy régebbre. A maradványok nagy része ráadásul meglehetősen töredékes, csak nagyon kevés teljes koponya és fogazat áll a kutatók rendelkezésére. Naia legalább 12 ezer évesre datált csontvázának megtalálása tehát igazi szenzációnak számít, hiszen ennyire teljes csontvázra ebből a korai időszakból még senkinek sem sikerült rátalálnia.

A kormeghatározás a lelőhely jellege miatt nem volt egyszerű feladat, mivel a hagyományos radiokarbonos módszer a csontok kollagéntartalmára támaszkodik, ez utóbbi viszont nem konzerválódik jól vizes környezetben. Annyit azonban a barlang vizsgálata alapján sikerült megállapítani, hogy az nagyjából 10 ezer évvel ezelőtt, az utolsó eljegesedés végén kezdett feltelni vízzel. Mielőtt maga az elárasztás megkezdődött, a barlang mélyén található emberi és állati csontokon kalcitkristályok kezdtek kirakódni az egyre nedvesebb környezetben. A lerakódás mértékéből pedig következtetni lehet arra, hogy mennyi ideig tartott ez a folyamat. A datálásban a Naia mellett fellelt állati csontok is segítenek, a maradványok ugyanis többek közt kardfogú tigrisekhez, illetve óriáslajhárokhoz tartoznak, amelyek 13 ezer évvel ezelőttre nagyrészt kihaltak.

A kalcitlerakódásokon urán-tórium kormeghatározást is végeztek a szakértők. A vízben található urán ugyanis a többi anyaggal együtt lecsapódik az ásvány képződésekor, amikor viszont az adott felület víz alá kerül, azon a kristályok növekedése megszűnik. A kalcitban található urán bomlani kezd, így az ásvány urán-tórium arányából megállapítható annak körülbelüli kora.

Mindezen információk alapján a kutatók 12−13 ezer évre teszik a csontváz korát. (A 13 ezer éves felső határt az egyik fog független analízise alapján állapították meg.) Naia 15−16 éves lehetett, amikor a barlangba zuhant. A baleset következtében medencéje a szeméremcsontnál eltört, koponyája és többi csontja azonban épségben maradt. A koponya formája hasonlít a többi 10 ezer évesnél idősebb leleten megfigyeltre, arca rövid és széles lehetett, szemei pedig távol ültek széles orra fölött.

Az igazi szenzációt azonban ezen felül az jelenti, hogy a hasonló korú leletekkel ellentétben Naia egyik fogából sikerült mitokondriális DNS-töredékeket is kivonni. A fragmentumok elemzése alapján Amerika ezen korai lakója hordozta azon speciális, ázsiai eredetű genetikai jellegzetességeket, amelyek a mai indiánokat is jellemzik. Ennek alapján pedig úgy tűnik, hogy Amerikát valóban csak egyszer kolonizálta az ember (legalábbis ami az ősi időket illeti), és ezektől az utolsó jégkorszak végén Szibériából érkező ősöktől származtak Észak- és Dél-Amerika azon őslakosai, akiket aztán az első európai felfedezők a földrészen találtak.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward