Az evőeszköz színe és formája is befolyásolja az ízélményt

A szakértők azt állítják, hogy agyunk az evőeszköz mérete, tömege, formája és színe alapján előzetes bírálatnak veti alá a falatot még annak szájunkba kerülése előtt, ami aztán döntően befolyásolja az étel végső megítélését.

Az evőeszköz színe és formája is befolyásolja az ízélményt

Többségünknek vannak „kedvenc” evőeszközei, amikor valamilyen finomság elfogyasztásához keresünk megfelelő segédeszközt. Az Oxford kutatói utánajártak, hogy miért vacillálunk a különféle formájú és anyagú kiskanalak között: a jelek szerint az evőeszköz milyensége képes befolyásolni az ízélményt.

A Flavour című folyóirat oldalain megjelent tanulmányukban a szakértők azt állítják, hogy agyunk az evőeszköz mérete, tömege, formája és színe alapján előzetes bírálatnak veti alá a falatot még annak szájunkba kerülése előtt. Több mint száz önkéntes vett részt a kutatás alapjául szolgáló kísérletekben, amelyek során azt vizsgálták, hogyan változtatja meg az étel megítélését az annak elfogyasztásához használt evőalkalmatosság.

A kutatók úgy találták, hogy a kanál vagy a villa mérete és tömege például komoly befolyással van arra, hogy mennyire érezzük édesnek a vele elfogyasztott ételt. Ennek hátterében szerintük az állhat, hogy a desszerteket hagyományosan kisebb méretű eszközzel esszük, mint a főfogást, így minél kisebb az evőeszköz, annál édesebbnek ítéljük meg a rajta található falatot, mivel előre „ráhangoljuk” magunkat a desszertélményre.

A szín, még pontosabban a kontraszt szintén fontos tényezőnek tűnik: a natúr joghurt fehér kanállal fogyasztva édesebb érzetet kelt, mintha fekete kanállal esszük. Az evőeszköz fajtája sem mellékes: a kísérletek azt mutatják, hogy a késsel elfogyasztott sajtot sósabbnak érezzük, mint a villával vagy kanállal szánkba helyezett darabokat.

Az étel megítéléséhez minden érzékszervünket mozgósítjuk, mondják a kutatók. Az ízlelőbimbók által közvetített érzet csak az egyik eleme egy jóval összetettebb képnek, amelynek kialakításában az illat, az étel állaga, látványa és a felszolgálás, illetve az elfogyasztás módja is komoly szerepet játszik. Mielőtt a falat a szánkba érne, már véleményt alkotunk róla, ami aztán meghatározza a végleges ízélmény alakulását.

Korábbi hasonló kutatások már kimutatták, hogy a szervírozás módja is befolyással van az adott ételhez való előzetes hozzáállásunkhoz. Az emberek többsége például kevesebbet fogyaszt, ha kisebb tányérokon szolgálják fel a fogást, mintha nagyobb tálon teszik elé ugyanazt a mennyiséget. A szakértők szerint a hasonló kutatásoknak a gasztronómiai élmény fokozásán túl komoly egészségügyi hasznuk is lehet, hiszen mindezen tapasztalatokat be lehet vonni a különféle diétás étrendek összeállításakor is, hathatósabbá és könnyebben betarthatóvá téve ezeket. Ahogy a kutatók fogalmaztak, az étel jóval több, mint az az anyagegyüttes, amely a tányérunkon hever, és itt az ideje, hogy az evés neurológiája is komolyabb szerepet kapjon az étkezések megtervezésében.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward