Többségünknek vannak „kedvenc” evőeszközei, amikor valamilyen finomság elfogyasztásához keresünk megfelelő segédeszközt. Az Oxford kutatói utánajártak, hogy miért vacillálunk a különféle formájú és anyagú kiskanalak között: a jelek szerint az evőeszköz milyensége képes befolyásolni az ízélményt.
A Flavour című folyóirat oldalain megjelent tanulmányukban a szakértők azt állítják, hogy agyunk az evőeszköz mérete, tömege, formája és színe alapján előzetes bírálatnak veti alá a falatot még annak szájunkba kerülése előtt. Több mint száz önkéntes vett részt a kutatás alapjául szolgáló kísérletekben, amelyek során azt vizsgálták, hogyan változtatja meg az étel megítélését az annak elfogyasztásához használt evőalkalmatosság.
A kutatók úgy találták, hogy a kanál vagy a villa mérete és tömege például komoly befolyással van arra, hogy mennyire érezzük édesnek a vele elfogyasztott ételt. Ennek hátterében szerintük az állhat, hogy a desszerteket hagyományosan kisebb méretű eszközzel esszük, mint a főfogást, így minél kisebb az evőeszköz, annál édesebbnek ítéljük meg a rajta található falatot, mivel előre „ráhangoljuk” magunkat a desszertélményre.
A szín, még pontosabban a kontraszt szintén fontos tényezőnek tűnik: a natúr joghurt fehér kanállal fogyasztva édesebb érzetet kelt, mintha fekete kanállal esszük. Az evőeszköz fajtája sem mellékes: a kísérletek azt mutatják, hogy a késsel elfogyasztott sajtot sósabbnak érezzük, mint a villával vagy kanállal szánkba helyezett darabokat.
Az étel megítéléséhez minden érzékszervünket mozgósítjuk, mondják a kutatók. Az ízlelőbimbók által közvetített érzet csak az egyik eleme egy jóval összetettebb képnek, amelynek kialakításában az illat, az étel állaga, látványa és a felszolgálás, illetve az elfogyasztás módja is komoly szerepet játszik. Mielőtt a falat a szánkba érne, már véleményt alkotunk róla, ami aztán meghatározza a végleges ízélmény alakulását.
Korábbi hasonló kutatások már kimutatták, hogy a szervírozás módja is befolyással van az adott ételhez való előzetes hozzáállásunkhoz. Az emberek többsége például kevesebbet fogyaszt, ha kisebb tányérokon szolgálják fel a fogást, mintha nagyobb tálon teszik elé ugyanazt a mennyiséget. A szakértők szerint a hasonló kutatásoknak a gasztronómiai élmény fokozásán túl komoly egészségügyi hasznuk is lehet, hiszen mindezen tapasztalatokat be lehet vonni a különféle diétás étrendek összeállításakor is, hathatósabbá és könnyebben betarthatóvá téve ezeket. Ahogy a kutatók fogalmaztak, az étel jóval több, mint az az anyagegyüttes, amely a tányérunkon hever, és itt az ideje, hogy az evés neurológiája is komolyabb szerepet kapjon az étkezések megtervezésében.
