Alakváltó, beültethető elektronika

A Texasi Egyetem és a Tokiói Egyetem kutatói olyan flexibilis elektromos rendszereken dolgoznak, amelyek a testbe bejuttatva maguktól képesek rácsatlakozni a nagyobb szervekre, idegekre vagy véredényekre.

Alakváltó, beültethető elektronika

A Texasi Egyetem és a Tokiói Egyetem kutatói olyan beültethető, flexibilis elektromos rendszereken dolgoznak, amelyek a testbe bejuttatva maguktól képesek rácsatlakozni a célba vett objektumokra, például a nagyobb szervekre, idegekre vagy véredényekre. A kutatócsoport által nemrégiben bemutatott alakváltó tranzisztor egyrészt segítséget nyújthat a szervezet belső folyamatainak jobb megértéséhez, másrészt egy napon talán újfajta terápiák kidolgozásához is vezethet.

Jonathan Reeder vezető kutató elmondása szerint az általuk fejlesztett rendszer különlegessége, hogy nagymértékben képes igazodni a megcélzott szervhez, ugyanakkor az alakváltás során elektromos tulajdonságai nem változnak. „A szakértők egy ideje már próbálkoznak különféle célú elektronikus rendszerekbe testbe ültetésével, gyakran problémát okoz azonban, hogy a hagyományos elektronika túlságosan merev ahhoz, hogy az élő szövettel kompatibilis legyen” – mondja Reeder.

Olyan elemekre van tehát szükség, amelyek szobahőmérsékleten valamennyire merevek, mert így műtét közben könnyebben kezelhetők, a testbe kerülve azonban meglágyulnak, így az adott szerv köré tekeredve nem zavarják annak működését.

A fejlesztés alapját adó különleges polimert Walter Voit alkotta meg. Az anyag szobahőmérsékleten merev, hőre reagálva azonban lággyá válik. Magukat az áramköröket flexibilis fóliából készítik, amely tökéletesen igazodik a hordozó alakváltozásaihoz. A polimert még a testen kívül megedzik, vagyis a kívánt formára alakítják, majd visszahajlítják a kiinduló állásba. Az anyag aztán különleges struktúrájának köszönhetően a beültetés során alkalmazott hő hatására ismét felveszi az előzőleg memorizált formát, a test hője mellett pedig az eredetinél jóval lágyabb, hajlékonyabb állapotban marad.

A rendszert már tesztelték élő patkányokon, és a beültetett 2,25 milliméter átmérőjű csövek minden probléma nélkül hozzáalakultak az élő szövethez, miközben végig megőrizték működőképességüket. A szakértők a következő időszakban tovább akarják csökkenteni a rendszer méreteit, illetve különféle szenzorokkal is szeretnék ellátni azt.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward