A tökéletes homokvár

Az optimális alapanyag egy térfogatszázalék vizet tartalmaz 99 százalék tökéletesen száraz homok mellett.

A tökéletes homokvár

Immáron tudományosan bizonyított, hogy a tökéletes homokvár elkészítéséhez pontosan mennyi vízre van szükség. Azt mindenki tudja, hogy túl kevés víz esetén könnyen szétesik az építmény, túl sok folyadék alkalmazása viszont ugyanúgy katasztrofális következményekkel járhat. Szerencsére nem kell többet tűnődnünk az optimális megoldáson: a párizsi Laboratory of Physical Statistics kutatói a Nature oldalain megjelent tanulmányukban számolnak be azokról a kísérletekről, amelyeket a homokvárépítés kapcsán elméleti és gyakorlati síkon elvégeztek. Elsőre talán viccnek tűnhet a projekt, de a homokból való építkezés valójában nagyon is összetett és trükkös mérnöki feladat.

A nedves homok azért jobb építőanyag, mint a száraz, mert a belekevert víz kapillárishidakat képez a homokszemcsék között, így azokat nagyobb erő tartja összetapadt állapotban, mint amekkora a rájuk ható nehézségi erő. Amíg csak annyi víz van a homokban, hogy a folyadékhidak homorúak maradnak, a szemek erősen tapadnak egymáshoz. Ha ennél több víz kerül a keverékbe, a hidak domborúak lesznek, a kapilláris szívóhatás megszűnik, a homok iszappá válik, és győz a gravitáció.

A Daniel Bonn vezette kutatók különböző nedvességtartalmú homokkal töltöttek meg eltérő magasságú PVC-csöveket, majd némi tömörítést követően óvatosan eltávolították a héjat. Azt vizsgálták, hogy milyen magasságig jutnak, mielőtt a saját súlya alatt összeomlana az építmény. Eredményeik alapján a tökéletesség receptje 1 térfogatszázalék víz és 99 százalék tökéletesen száraz homok.

Az alapanyag minőségén túl a konstrukciót is tanulmányozták, és arra jutottak, hogy az oszlop átmérőjének növelésével relatíve csökken a maximálisan elérhető oszlopmagasság: míg a 4 centi átmérőjű oszlopok 27 centiméteres magasságot is elértek, 14 centiméteres átmérőnél azonban már csak 60 centire emelkedett a homokoszlop az összeomlás előtt.

A kísérletek révén a kutatók most már jobban értik, hogy mi történik a homok-víz elegyekben, új ismereteiket pedig mind az építészetben, mind a talajmechanikában kamatoztathatják. 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward