A szúnyogokat oltanák be malária ellen

A Johns Hopkins kutatói felfedeztek egy baktériumfajt, amely képes megakadályozni, hogy a malária kórokozója elszaporodjon a gazdaszervezetként szolgáló rovarokban.

A szúnyogokat oltanák be malária ellen

A malária terjedésében kulcsszerepet játszanak a szúnyogok, és egy kutatócsoport szerint ez a tény jelentheti a megoldást a fertőzések megállítására. A nőstény szúnyogok szervezetébe Plasmodium-fajokkal fertőzött emlősök vérének szívásakor kerülnek bele a kórokozók, amelyek a rovaron belül aztán szaporodni kezdenek. Amikor a szúnyog újabb áldozatot csíp meg, befecskendezett nyálával együtt a fertőzést is továbbadja. Ha viszont a kórokozó nem találná olyan kedvező környezetnek a szúnyog szervezetét, nem lenne hol szaporodnia, így könnyen megállíthatóvá válna a malária, és a hozzá hasonló betegségek.

A maláriaszúnyogok a többi állathoz hasonlóan kiterjedt mikrobiommal rendelkeznek, vagyis szervezetükben számtalan mikroszkopikus organizmus él. A Johns Hopkins Egyetem kutatói ezt a mikrobiomot tanulmányozva ráakadtakegy érdekes baktériumfajra (Chromobacterium sp., Csp_P), amelynek közeli rokonai igen hatásos antibiotikumokat termelnek. A szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy a szúnyogokban élő mikroba is képes-e hasonlóra.

A kísérletek során cukoroldatban, illetve vérben tenyésztett Csp_P baktériumokat juttattak be a szúnyogok szervezetébe, a mikrobák pedig hamar megtelepedtek a szúnyogok emésztőrendszerében. A következő fázisban a malária, illetve a dengue-láz kórokozójával fertőzték meg a szúnyogokat. Bár a rovarok jelentős része pár nappal a Csp_P baktériumos kezelést követően elpusztult, a túlélők meglepően ellenállónak bizonyultak a maláriát okozó parazitával és a dengue-vírussal szemben is. Márpedig ha a maláriaszúnyog nem fertőződik meg, vagyis benne a kórokozó nem kezd szaporodni, minimálisra csökken annak az esélye, hogy a felszippantott patogént továbbadja következő áldozatának.

A szakértők még pontosan nem tudják, hogy milyen folyamatok zajlanak a háttérben, de elképzeléseik már vannak. Egyik feltevésük, hogy a Csp_P gyakorlatilag megmérgezi a szúnyogokat, erős immunválaszt váltva ki ezek szervezetében, hatékonyabbá téve a betegségokozó mikrobákkal szembeni harcot is. Mivel azonban a kutatócsoport labortesztek során azt is igazolta, hogy a Csp_P a szúnyog közreműködése nélkül is képes a Plasmodiumok és a dengue-vírus szaporodásának gátlására, ez csak a dolog egyik fele. A jelek szerint a baktérium egy olyan molekulát termel, amely közvetlenül is képes károsítani a patogéneket.

A kutatók úgy vélik, hogy a Csp_P felhasználásával egyfajta „védőoltást” lehetne adni a szúnyogoknak az általuk gyakran hordozott betegségek ellen. Ezt valószínűleg a rovarok irtása során már jelenleg is használt cukros oldatokat tartalmazó csapdák révén lenne a legegyszerűbb megvalósítani. A „kezelés” két haszonnal is járna: egyrészt rögtön elpusztítaná a szúnyogok egy jelentős részét, másrészt a túlélőket magas fokon ellenállóvá tenné a patogénekkel szemben. Mivel erre a kettős hatásra jelenleg egyetlen maláriaellenes szer sem képes, az eljárásnak óriási hatása lehetne a betegség terjedésére.

Mivel a baktérium közvetlenül is hat a kórokozókra, a kutatók szerint elképzelhető, hogy toxinját emberi betegeken is be lehetne vetni a megelőzés vagy a fertőzöttek gyógyítása során. Ennek megvalósításához persze még rengeteg kutatásra lesz szükség, hiszen mindenekelőtt meg kell győződni arról, hogy a baktérium méreganyaga milyen hatással van az emberi sejtekre.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward