Greg Jensen, a Columbia Egyetem kutatója és kollégái a majmok úgynevezett tranzitív következtetési képességét vizsgálták. Ennek esetében annak felfogásáról van szó, hogy ha A előbb van B-nél, és B előbb van C-nél, akkor A előbb lesz C-nél. Az ilyen tranzitív következtetések a deduktív logikai gondolkodás alapját jelentik, amelyről hosszú ideig azt hittük, hogy az ember sajátsága.
Az elmúlt pár évtizedben aztán egyre több más fajról is bebizonyosodott, hogy képes olyan logikai következtetésekre, amelyek a tranzitív következtetési képesség meglétét feltételezik. Azt azonban mostanáig nem nagyon sikerült kétségen felül igazolni, hogy a vizsgált főemlősök, rágcsálók, madarak és rovarok valóban az emberi értelemben vett logika szerint döntenek. Az elvégzett kísérletek ugyanis minden esetben olyan jutalmazási rendszerben működtek, ami miatt nem lehetett tudni, hogy az állatok valóban logikai levezetéseket tesznek, vagy csak asszociatív tanulással elsajátították, hogy milyen döntéseket kell hozniuk ahhoz, hogy a legtöbb jutalomfalatot kapják.
Jensen és társai ezért legfrissebb kutatásuk során egy másfajta kísérletet terveztek meg. A rhesusmajmoknak meg kellett tanulniuk egy képsort, amelyben többek közt egy zebra, egy hőlégballon és egy kukoricacső szerepelt. Az állatok tudását először úgy tesztelték, hogy páronként mutatták meg a szomszédos képeket nekik, és jutalmat kaptak, ha ráböktek a sorrendben előbb következő képre. A jutalom vízcseppek formájában érkezett: a korlátozott mennyiségű folyadékot kapó állatok a helytelen válaszért nem, a helyesért pedig adott mennyiségű vízcseppet kaptak. Ebben a fázisban nem lehetett tudni, hogy a majmok asszociatív tanulással vagy tranzitív következtetéssel sajátították el a sorrendet.
A következő szakaszban aztán a sorozatban egymástól távolabbi képeket válogattak össze párokba, és ezek esetében kellett dönteni a majmoknak, hogy melyik jön előbb, és a helyes válaszokat ismét fix mennyiségű vízcseppel jutalmazták. Végül a harmadik fázisban Jensen és kollégái súlyozták a jutalmakat annak kiderítésére, hogy a majmok valóban tranzitív következtetésekkel operálnak-e.
A kísérlet ezen része során a legelső kép helyes elhelyezéséért hat csepp víz, a másodikért öt csepp víz, a harmadikért négy csepp járt, és így tovább. Majd megfordították a rendet, és a legelső kép elsőnek helyezését csak egy, a másodikat két cseppel jutalmazták. Ha a majmok döntésében nem játszott volna szerepet a logika, csak a jutalom maximalizálása, a második elrendezésben nagyon rosszul teljesítettek volna. Több száz „kör” lejátszása alapján azonban úgy tűnik, hogy az állatok mindkét jutalmazási rendszerben hasonló pontossággal állapították meg, hogy egy képpár melyik tagja van előbb a sorban. Ez pedig azt mutatja, hogy valóban deduktív logikát alkalmaznak, amellett persze, hogy a jutalmakat is szem előtt tartják, mondják a kutatók.
