A pattintott kőkorszak elején tartanak a csuklyásmajmok

Egy új kutatás szerint a majmok az ember elődeihez hasonló módon képesek pattintott eszközöket készíteni, de csak véletlenül, és ezeket nem is használják.

A pattintott kőkorszak elején tartanak a csuklyásmajmok

A pattintással készült kőeszközökről régóta úgy hiszik a szakértők, hogy ilyeneket csak az ember és közvetlen felmenői gyártottak. Ez az elmélet azonban részben megdőlni látszik egy új felfedezés fényében, amely szerint a Brazíliában vadon élő csuklyásmajmok szintén készítenek éles kődarabokat. Az alapvető eltérés a két viselkedés között az, hogy míg az ember elődei (egy idő után legalábbis) szándékosan hoztak létre vágásra alkalmas köveket, a csuklyásmajmok látszólag véletlenül készítenek ilyeneket, és ezeket nem használják semmire.

A végeredmény azonban meglepően hasonló, így a majmok viselkedése sokat elárulhat azzal kapcsolatban, hogyan alakult ki és terjedt el a pattintásos technológia elődeink körében. A legkorábbi ismert pattintott kőeszközök 3,3 millió évvel ezelőttről, Kenyából származnak, vagyis a Homo nemzetség kialakulása előtti időszakból valók. Ezeket tehát még nem emberfajok tagjai készítették, hanem azok elődei.

3,3 millió éves pattintott kőeszközök

A csuklyásmajmok kapcsán végzett kutatás azt sugallja, hogy a mai nem emberi főemlősök is rendelkezhetnek azokkal a képességekkel, amelyek a pattintott eszközök létrehozásához szükségesek, bár ezeket nem alkalmazzák szándékosan. Tomos Proffitt, az Oxford kutatója, a vizsgálat vezetője szerint a megfigyelések érdekes implikációkat vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy az ember elődei hogyan tettek szert a szerszámkészítés képességére.

A szakértők által megfigyelt csuklyásmajmok mindennapjaik során gyakran eszközként használják a köveket: ezekkel törik fel a csonthéjas magokat, ásásra alkalmazzák őket, és a kisebb kavicsok a párkeresésben is fontos szerepet kapnak, hiszen a nőstények ezekkel dobálják meg az őket érdeklő hímeket, hogy felkeltsék azok figyelmét. A majmok időnként – látszólag céltalanul – egymáshoz is ütik a köveket. Az eközben keletkezett törmelékben az azt megvizsgáló kutatók olyan lepattant darabokat is találtak, amelyek megszólalásig hasonlítanak a legkorábbi ismert pattintott kőeszközökre.

A majmok az így készült éles darabokat nem használják semmire, és az sem világos, hogy egyáltalán miért ütögetik egymáshoz a köveket. A szakértők több esetben is látták, hogy az állatok megnyalják a frissen keletkezett felületeket, így lehetséges, hogy valamilyen ásványi anyagot pótolnak ilyen módon, de ezt egyelőre nem sikerült igazolni.

„Véletlen” kőpattintást a nyugat-afrikai csimpánzoknál is megfigyeltek a kutatók. A diótörés közben keletkezett törmelék darabjai azonban egyáltalán nem hasonlítanak az első pattintott szerszámokra. A csuklyásmajmok által létrehozott szilánkok némelyike viszont látszólag csak arra vár, hogy valaki felkapja, és használni kezdje, ahogy azt egykor elődeink is megtették.

Ez pedig azért nagyon érdekes, mert a kutatók körében rendkívül sok vita van azzal kapcsolatban, hogy az első szerszámkészítők mennyire lehettek intelligensek és milyen ügyességű kezekkel kellett rendelkezniük, hogy létrehozzák a vágásra alkalmas szilánkokat. Az új vizsgálat alapján pattintásos technológiára való potenciál jóval az ember megjelenése előtt kialakult, és megvan a mai főemlősökben is, de jelek szerint a módszert szándékosan csak ember közvetlen elődei kezdték alkalmazni.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward