A növények több mint 400 millió éve formálják bolygónk arcát

Egy kínai sziklaformációnak köszönhetően először van lehetőségünk visszapillantani a Föld azon időszakába, amikor a növények megjelentek a szárazföldön.

A növények több mint 400 millió éve formálják bolygónk arcát

Így néz ki a terület ma

Az egyik legnagyobb eddigi bolygómérnöki vállalkozás nem az emberek, hanem a növények nevéhez fűződik: amikor a növények elkezdték kolonizálni a szárazföldet, megkötötték az üledéket, különböző jellegű talajokat hoztak létre és zölddé változtatták a bolygót. Egy lenyűgöző dél-kínai sziklaformációnak köszönhetően a szakértőknek lehetőségük van visszapillantani a Föld múltjának ezen időszakába. Ez a felszíni forma ugyanis a legrégibb ismert gyökérrendszer fosszíliáit őrzi, amely már 20 millió évvel azelőtt is létezett, hogy az első erdők szárba szökkentek volna.

Amikor a kutatók a korai kontinensek kizöldülését vizsgálják, hajlamosak a fás szárú növények megjelenésére koncentrálni, mivel egyrészt ezek több megkövesedett maradványt hagytak hátra, másrészt mélyre nyúló gyökereikkel fokozták a sziklák mállási sebességét, és így vastag, tápanyagokban gazdag termőtalajok kialakulásához vezettek. Ez azonban csak a nagyszabású kolonizálás utolsó lépése volt, hiszen az első fák nagyjából 390 millió éve kezdtek növekedni, az első növények pedig már több tízmillió évvel korábban megjelentek a szárazföldön.

Csingcsuang Hszüe, a Pekingi Egyetem kutatója és kollégái új kutatásuk során pontosan azokat a növényeket vizsgálták, amelyek már a fák megjelenése előtt is vastag üledékrétegeket tudtak stabilizálni, kezdetleges talajokat hozva létre. Ezek emlékét őrzi az említett szikla, amely 410 millió évvel ezelőtt egy ősi folyódeltában formálódott, és napjainkban is felismerhető fosszilis rizómák, azaz gyöktörzsek hálózata szövi át. Egyes helyeken ez a szövedék 15 méteres mélységig hálózza be a homokot és az iszapkövet.

És így festhetett egykor

A gyöktörzsek egykori tulajdonosai a Drepanophycus nevű növénycsalád tagjai lehettek, amelyek a kutatók feltevései szerint alapesetben csak néhány centiméter mélységig hatoló gyökérzettel rendelkeztek. Ezért is volt nagy meglepetés, amikor a szakértők rájöttek, hogy a növények föld alá nyúló szármódosulatai ennél sokkal mélyebbre hatoltak a kérdéses sziklában, mondja Hszüe.

A kínai kutató szerint a gigantikus gyöktörzs-hálózat kialakulását a környezeti feltételek tehették lehetővé. A deltában növekvő Drepanophycusokat újra és újra elárasztották a friss üledékrétegek, így azoknak folyamatosan felfelé kellett növekedniük, hogy a felszínen maradjanak. Vagyis a hosszú gyöktörzsek valójában nem hatoltak le 15 méter mélyre a homokban, hanem felfelé gyarapodtak, ahogy a felszín szintje folyamatosan emelkedett. Egy adott időszakban feltehetően csak a rizoszómák legfelső pár centimétere volt életben, mondja Hszüe.

A halott részek azonban továbbra is segítettek az üledék megkötésében, jelentős lépést téve az első mély talajok kialakítása felé. Hszüe elmondása szerint nagyon jelentős felfedezésről van szó, mivel a szárazföldek növényi meghódítása során a gyöktörzsek szerepének fontosságával mostanáig alig-alig foglalkozott valaki.

„Lenyűgöző üledékrétegekről van szó” – erősíti meg Paul Kenrick, a Londoni Természettörténeti Múzeum kutatója is. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a Drepanophycus még egészen másfajta talajt gyártott, mint amit ma ezzel a fogalommal illetünk. Még nincs szó strukturált termőrétegekről, inkább csak az üledék megkötéséről, ami azonban valóban fontos lépés a mai értelemben vett talajok létrejötte felé, és eddig a világ más pontjain nem találták nyomát ennek a fázisnak, mondja Kenrick.

Ősi rizómákkal átszőtt szikla

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward