A Naprendszerre hasonlító bolygórendszert fedeztek fel

Egy a mienkre ennyire hasonlító rendszer megtalálására már régóta vártak a csillagászok, mert nagyon sokáig úgy tűnt, hogy rendszerünk ritkaságnak számít a világegyetemben.

A Naprendszerre hasonlító bolygórendszert fedeztek fel

Naprendszerünk meglepően rendezett képet mutat: nyolc bolygója úgy kering benne, mintha rövidtávfutók lennének: mindegyik saját, stabil pályáján halad előre, és pályasíkjaik is nagyjából egybeesnek. Az utóbbi évek során felfedezett exobolygók általában kifejezetten excentrikus viselkedést mutatnak ehhez képest, különösen a forró jupiterek kategóriájába esők.

Az MIT, a Kaliforniai Egyetem és más intézmények dolgozói azonban nemrégiben ráakadtak egy olyan rendszerre, amely meglepően hasonlít a miénkre. A tőlünk 10 ezer fényévnyire található Kepler-30 nagyjából olyan tömegű és fényességű, mint a Nap, és a mi központi csillagunkhoz hasonlóan tengely körüli forgást végez. Ami még érdekesebb, három bolygó is kering körülötte, melyek pályasíkja megegyezik, és nagyjából merőleges a központi csillag tengelyére. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a mi rendszerünkben is, vagyis a Nap tengely körüli forgása összefüggésbe hozható a bolygók pályáinak elhelyezkedésével, ami arra utal, hogy ugyanabból a forgó korongból eredeztethetőek.

Egy, a mienkhez ennyire hasonló rendszer megtalálására már régóta vártak a csillagászok, mert nagyon sokáig úgy tűnt, hogy rendszerünk extrém ritkának számít a világegyetemben. A forró jupiterek esetében figyelték meg, hogy ezek pályája rendszerint jelentősen kilóg a bolygók formálódásáról alkotott elméletek alapján logikusnak tűnő síkból, vagyis a protoplanetáris korong egykori síkjából. A kutatók ennek kapcsán arra jutottak, hogy mivel ezek a bolygók nagyon közel keringenek központi csillagukhoz, sokszor pár óra, vagy néhány nap alatt megkerülik azt, elképzelhető, hogy a bolygórendszer korai, jóval „vadabb” időszakában borulhatott meg pályájuk. A feltevések szerint ugyanis a gázóriások a protoplanetáris korong külsőbb részeiben keletkeznek, és később úgy válnak forró jupiterekké, hogy két nagy tömegű bolygó alakul ki egymáshoz közel ezeken a távolibb régiókban, és ezek jelentősen befolyásolják egymás pályáját. Egyes esetekben ez odáig fajulhat, hogy egyikük egy csillagához rendkívül közeli pályán köt ki, amely szokatlan dőlésszögű, sőt, ahogy a felfedezett exobolygók egy részének példája mutatja, akár retrográd irányú is lehet.

A Kepler-30 esetében egy forró jupitertől mentes rendszerről van szó, tehát elviekben semmi ok nem volt arra, hogy ne legyen minden „szabályos”. A csillag tengelyének helyzetét megállapítani ilyen távolságból nem könnyű feladat, de szerencsére a Kepler-30 jelentős méretű napfoltokkal rendelkezik. Persze ezek sem észlelhetők közvetlenül ilyen messziről, így az exobolygók felfedezésére használt fedési módszert vetették be követésükre. Amikor egy bolygó áthalad csillaga előtt, annak látszólagos fényessége csökken, ezt régóta tudjuk. Ha viszont egy nagy napfolt felett halad át éppen az égitest, kisebb mértékben csökken fényerő, mint amikor egy fényesebb, napfoltmentes felületet takar ki. Ilyen módon több áthaladás adatainak összesítése révén követhetővé válik a napfolt mozgása, abból pedig megállapítható csillag tengelyének iránya. A Kepler-30 forgási síkja a jelek szerint egybeesik legnagyobb bolygójának pályasíkjával.

A többi bolygó pályának helyzetét azok egymásra kifejtett perturbációs hatása alapján állapították meg. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a pályasíkok valóban gyakorlatilag egybeesnek, vagyis ugyanaz a helyzet, mint a Föld és bolygótársai esetében.

James Lloyd, a Cornell csillagásza szerint a hasonló stabil rendszerek keletkezésének megértése kulcsfontosságú lehet abból a szempontból, hogy megtudjuk, hogyan keletkezhetett az élet. Jelenlegi ismereteink szerint ugyanis ennek kialakulásához a mienkhez és a Kepler-30-hoz hasonló, rendezett felépítésű bolygórendszerekre van szükség, arról viszont egyelőre nagyon keveset tudunk, hogy ezek mennyire elterjedtek a világegyetemben.

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward