A cég hétfőn nyolc olyan alany antitestadatait tette közzé, akik az 1. fázisú vizsgálatban kétszer 25 mikrogramm, illetve kétszer 100 mikrogramm oltóanyagot kaptak négy hét eltéréssel. A folyamatban lévő klinikai vizsgálat célja a vakcina biztonságosságának felmérése, vagyis a hatásosság felmérése egyelőre nem kifejezett feladat. Viszont az ilyen vizsgálatok során végzett tesztek is engedhetnek némi betekintést abba, hogy mutat-e működőképességet a beadott oltóanyag. Jelen esetben erre alapozva tettek közzé bizonyos eredményeket a szakértők.
A Moderna klinikai vizsgálata márciusban indult, és jelenleg is zajlik. A teljes vizsgálat során összesen 105 emberen tervezik kipróbálni a vakcinát. Az alanyok vagy két 25 mikrogrammos adagot kapnak, vagy két 100 mikrogrammos dózist (mindkét esetben kb. négy hetes szünettel), vagy pedig egy dózisban 250 mikrogramm oltóanyagot. Maga a vakcina (mRNA-1273) a SARS-CoV-2 egyik mRNS-ének bejuttatása révén igyekszik immunválaszt kiváltani a szervezetből. Ez a koncepció alapvetően újnak számít a védőoltások között, olyannyira, hogy egyelőre még nincs olyan engedélyezett védőoltás, ami ezen az elven működne. A Moderna vakcinájának hatásosságáról egyelőre annyit lehet biztosan tudni, hogy a preklinikai tesztek során egerekben képes volt megakadályozni a vírus tüdőbeli replikálódását.
Ami a közzétett eredményeket illeti, a cég négy-négy, 18–55 év közötti alany eredményeit jelentette be a 25 mikrogrammos és a 100 mikrogrammos csoportból. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a legalacsonyabb dózist kapó résztvevők szervezete a gyógyult COVID-19-betegekhez hasonló mennyiségben termelt a vírus elleni antitesteket, míg közepes dózist kapók esetében az immunválasz mértéke „szignifikánsan meghaladta” a gyógyult páciensekben jellemzőt. Ami a biztonságosságot illeti, mellékhatások jelentkeztek ugyan, de egyelőre ezek átmenetinek bizonyultak és maguktól megoldódtak.
Az eredmények kétségkívül ígéretesek, ugyanakkor egyelőre nagyon alacsony számú esetről van szó, és ahogy már említettük, a jelenlegi fázisban nem cél a hatásosság vizsgálata, így a rendelkezésre álló adatokból ennek megítélhetősége is nagyon korlátozott. A következő fázisokban már célzottan és alaposan vizsgálják a szer hatásosságát is, és ezekből fog kiderülni, hogy a védőoltás valóban hatásos lehet-e a világjárványt okozó koronavírussal szemben.
Az FDA máris engedélyt adott a 2. fázisú klinikai vizsgálatra (ennek során egy 50 mikrogrammos csoportot is bevezetnek majd), amely során nagyobb számú alanyon tesztelik majd a vakcinát, és annak biológiai hatásait is vizsgálják. A 3. fázisú, már célzottan a hatásosságot néző vizsgálat pedig kedvező eredmények esetén akár már júliusban elkezdődhet. Utóbbi könnyen lehet, hogy egy challenge-vizsgálat lesz, amely során kisszámú alanyt azok beoltása után megkísérelnek megfertőzni a vírussal, a védőoltás működésének tesztelésére ugyanis ez a leggyorsabb mód.
