A hamis emlékek a memória sajátos működéséből adódhatnak

Egy új vizsgálat eredményei alapján a hamis emlékek azért keletkeznek, mert az agy hasonlóan kódolja a hasonló értelmű emlékeket.

A hamis emlékek a memória sajátos működéséből adódhatnak

A legfrissebb agyi képalkotásos kutatások eredményei azt sugallják, hogy a hamis emlékeket ugyanazon sejtek tárolhatják, mint azokat a ténylegesen megtörtént eseményeket, amelyekkel összekeverjük ezeket. Arról azonban még mindig alig tudunk valamit, hogy hogyan jönnek létre, és hogyan kerülnek helyükre ezek az emlékek. Egy új tanulmány révén most talán közelebb kerülhetünk a megoldáshoz, a Google DeepMind, a University College London és Harvard kutatói ugyanis úgy vélik, hogy a hamis emlékek a ténylegesen megtörtént események közti hasonlóságokból emelkedhetnek ki.

Az idegtudományokban hamis emléknek nem valamiféle megtörténtnek hitt, bonyolult cselekményt neveznek, hanem ezeknél sokkal egyszerűbb eseteket tartanak így számon. Például ha különböző téllel kapcsolatos szavakat mutatnak az alanynak (jég, , szél stb.), és a résztvevő akkor is emlékezni vél a hideg szóra, ha az nem jelent meg előtte, az egy klasszikus hamis emlék. A szakértők úgy sejtik, hogy ezek az emlékek azért keletkeznek, mert a hideg szó fogalmilag hasonlít a többi, valóban látott szóra.

Bár a háttérben működő kognitív folyamatot, a fogalmi hasonlóság jelenségét elméleti szinten már érteni vélik a kutatók, a tényleges idegi működéseket eddig csak nagyon kevesen tanulmányozták. Az említett kutatás tudósai erre tettek kísérletet, amikor a szófelidéző gyakorlatot funkcionális MR-vizsgálatokkal kombinálták. A szakértők monitorozták a résztvevők agyi aktivitását, amikor azok a listán szereplő szavakra gondoltak, majd a hamis emlékek kapcsán is megvizsgálták ugyanazon mutatókat.

A kísérlet során több különböző szólistát is használtak a kutatók, amelyek közül néhány a korábbi gyakorlati tapasztalatok alapján alkalmasabb hamis emlékek létrehozására, mint a többi. A kutatók úgy sejtették, hogy az előbbi listák egyes szavai kapcsán látott agyi aktivitások erősebb fedésben lesznek egymással és a hamis emlék esetében látott aktivitással is, mint az ezek képzésére kevésbé alkalmas szósorozatok elemei esetében. Ezt a tényleges mérések meg is erősítették.

A kutatók minden alany esetében több szósorozattal is megismételték a kísérletet, így vizsgálni tudták a hamis emlékek közti hasonlóságokat is. A neuronok aktivitási mintázata érdekes módon egy-egy alany esetében nagyon hasonlónak mutatkozott a különböző hamis emlékek esetén, de nagyon eltérő volt, ha különböző résztvevők eredményeit vetették össze. Ez azt sugallja, hogy az emlékek agyi kódolása nagymértékben egyéni, valószínűleg azért, mert mindenkinek eltérő háttéremlékei vannak a listákon szereplő szavakkal kapcsolatban.

A szakértők szerint a hasonló fogalmi hátterű szavakra adott hasonló idegi aktivitási mintázat az agyműködés hatékonyságának növelésére szolgál. A hasonló fogalmak csoportosítása ugyanakkor hibákhoz vezethet a felidézés során, hiszen hamis emlékek képződéséhez vezethet. Az emlékek ilyen módon való tárolása azonban valószínűleg még így is több előnnyel jár mint amennyi hátránnyal, mondják a kutatók.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward