4,4 milliárd éves marsi mintákat azonosítottak egy meteoritban

A Szaharában fellelt marsi meteorit olyan ásványokat tartalmaz, amelyek a vörös bolygó 150 millió éves korában keletkeztek.

4,4 milliárd éves marsi mintákat azonosítottak egy meteoritban

Egy Szaharában nemrég fellelt meteorit minden korábbinál idősebb marsi ásványokat tartalmaz: a kődarab egyes elemei 4,4 milliárd évesek, vagyis mindössze 150 millió évvel a vörös bolygó formálódása után keletkeztek. Az amerikai, ausztrál és francia szakértőkből álló kutatócsoport megállapításai alapján a marsi kéreg rendkívül gyorsan formálódhatott, hasonlóan ahhoz, amit a Föld és a Hold esetében is feltételeznek.

Bár napjainkban a Marsot hideg, száraz sivatag borítja, egykor jóval melegebb és nedvesebb világ volt, amelyen akár az élet is kialakulhatott. Ősi, kiszáradt folyómedrek őrzik ennek az időszaknak az emlékét, amikor a vörös bolygó légköre még sokkal jobban hasonlított a földire a mainál. A jelenlegi marsi felszín legidősebb részei a déli félteke felföldjei, amelyek számtalan becsapódás nyomait őrzik.

Huzamosabb ideig működő- és kommunikációképes űreszközt eddig kizárólag a NASA-nak sikerült a Mars felszínére eljuttatnia. (A szovjet kísérletek közül egyedül a Marsz−3 (1971) maradt igazolhatóan funkcionális a leszállást követően is, de ezzel is csak 15 másodpercig tudtak kommunikálni, a Mars Express brit landolóegységével (2003), a Beagle−2-vel pedig röviddel a lekapcsolódást követően veszett el a kapcsolat, ennek további sorsáról azóta sem tudni.) Egyetlen landolóegység sem volt azonban alkalmas a kőzetek korának meghatározására, vagy egy minden részletre kiterjedő vegyi analízisre.

Ezért is nagyon érdekesek az úgynevezett marsi (vagyis a Marsról a Földre érkezett) meteoritok, hiszen velük gyakorlatilag „házhoz jönnek” a vörös bolygó felszínének mintái. Sajnálatos módon azonban a legtöbb marsi meteorit nagyon fiatal keletkezésű, vagyis jóval azt követően szakadt ki a felszínből, miután az eredeti, élet szempontjából kedvezőbb éghajlat megváltozott.

A most fellelt darab (NWA 7533) azonban az első olyan példány, amely a marsi felföldekről származik. A meteorit úgynevezett törmelékkő vagy breccsa, vagyis különböző kődarabok kötőanyag segítségével egybentartott együttese. Ilyen kőzet nagyobb becsapódáskor vagy vulkánkitörések során egyaránt keletkezhet: a kidobódott anyag különféle eredetű darabkái az idők folyamán egy nagyobb kődarabbá állnak össze.

Az NWA 7533 nikkelben és irídiumban gazdag, ami alapján a kutatók úgy vélik, hogy egy becsapódáskor keletkezhetett. A meteorit korát a benne található cirkonokból állapították meg a szakértők. A cirkónium tartalmú nezoszilikát rendkívül ellenálló anyag, így csaknem minden behatást kibír. Ezen kívül a kristályaiban gyakran esik csapdába urán, amelynek bomlásából megállapítható a minta kora. A vizsgált meteorit cirkonkristályai pedig egyetlen kivétellel ugyanazt a kort mutatták: 4,4 milliárd évet.

A cirkonmódszer a jelenlegi legmegbízhatóbb metódus a magma megszilárdulási idejének meghatározására, így az eredmény rendkívül meggyőző, és persze nagyon izgalmas is, hiszen mindez azt jelenti, hogy a meteorit az eddigi legjobb mintánk a Mars korai kérgéből, mondja Harry McSween, a Tennessee-i Egyetem bolygókutatója, aki nem vett részt a kutatásban. Jelenleg egyetlen hasonlóan ősi mintával rendelkezünk a Marsról. Az ALH 84001 jelű kődarabról 1996-ban azt állították a szakértők, hogy fosszilis maradványokat azonosítottak benne, ezt azonban azóta sem sikerült meggyőzően igazolni. A kődarab korát jelenleg 4,1 milliárd évre datálják.

Az NWA 7533 érdekessége, hogy a törmelékkő különböző elemei eltérő kőzetekből származnak, de a cirkonok alapján ugyanabból az időszakból erednek. Ez pedig annak a jele, hogy a marsi kéreg nagyon gyorsan szilárdult meg, különben eltérő korú cirkonok is lennének a mintában. A marsi nezoszilikátok kora ráadásul megegyezik a legősibb holdi és földi cirkonok korával, vagyis a három égitest kérge ugyanabban az időszakban alakult ki.

Bár a törmelékkő darabkáinak többsége közel egyidős, maga a meteorit jóval fiatalabb is lehet, mivel a kutatók egyelőre nem tudják, hogy mikor állhatott össze. További érdekesség azonban, hogy olyan talajmintákat is találtak benne, amelyek összetétele nagyon hasonlít a NASA Spirit rovere által vizsgált felszíni mintákhoz. A modern marsi talajjal ellentétben azonban a meteoritban megőrződött mintákban alig van kén és klór – ezeket vélhetően a korai Mars felszíni vizei oldhatták ki a kőzetekből.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward