Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

PC-s játéktörténelem - 2011 - 3. rész

  • Dátum | 2017.07.14 08:01
  • Szerző | Freelancer
  • Csoport | JÁTÉK

2011 igencsak termékeny esztendő volt, amit mi sem bizonyíthatna ékesebben, mint az, hogy ezúttal három, terjedelmes cikkben tudtuk csak összeszedni az ilyen-olyan okból fontos, vagy emlékezetes címeket. Lássuk hát, hogy mik is jelentek meg ebben az emlékezetes esztendőben!


Minecraft

Bár gyakori sirám a játékosok és az újságírók részéről, hogy amit lehetett, azt már kitaláltak, és hogy az ágazat legjobban fogyó címei profi marketinghadjárattal felépített, ám lelketlen, szürke-üres kliséhalmazok, a 2009 és 2011 között fejlesztett Minecraft rácáfolt ezekre a vélekedésekre. A Markus Alexej "Notch" Persson által jegyzett, saját kategóriát teremtő, sandbox stílusú mű, amiben egy felfedezésre váró, megannyi titokkal teli kockavilág lakójaként élhetjük ki a kreativitásunkat, és kellő elszántsággal gyakorlatilag bármit felépíthetünk, ugyanis bajosan indulhatott volna kedvezőtlenebb helyzetből.


Hiszen, alkotója, aki sokáig a King.com-nál, majd a Jalbum-nál volt apró fogaskerék egy hatalmas gépezetben, a kommunikációs fortélyok minden csínját-bínját ismerő szakemberek helyett csakis munkája eredményeire támaszkodhatott. Ennek ellenére, már 2011. január 12-én, azaz kevesebb, mint egy hónappal a béta fázisba lépés után egymillió példányt adott el egyetlen, krőzusi vagyonnal bíró kiadó támogatását sem élvező és jóformán kizárólag az elégedett vásárlók által propagált alkotásából és ez még csak az út kezdetét jelentette. Áprilisra Presson már a legmerészebb álmait is meghaladó, 23 millió eurós bevételt könyvelhetett el, és lehetetlen volt nem észrevenni, hogy ahogy teltek-múltak a napok, úgy dagadt és dagadt a Minecraft körüli hisztériának is beillő érdeklődési hullám. Mindenki ki akarta próbálni a kreativitást igénylő, önálló műfajt teremtő játékot, ami így újabb és újabb csúcsokra hágott, mígnem minden idők második legtöbb példányban fogyó címévé lett, amit egyedül a Tetris múlt felül. Alekszej Pazsitnovval ellentétben azonban a svéd fejlesztő az első pillanattól kezdve kiélvezhette műve sikerét és míg harmincéves koráig jószerivel alig valaki ismerte, 2014-re már egy, a Microsofttal megkötött alkunak köszönhetően az önerőből lett dollármilliárdosok számát gyarapította, ráadásul szellemi gyermeke is feltartóztathatatlanul menetel tovább. Beszédes, hogy a különféle platformokra átportolt Minecraftból 122 millió egység talált gazdára, ami több, mint ahány példány elkelt a Zelda, a Resident Evil, vagy éppen a Tomb Raider franchise részeiből. Sőt, az 1987 december 18-a óta a JRPG-k koronázatlan királyának tekintett Final Fantasy összesített eladásai is "csupán" 130 millió kópiát tesznek ki, így Notch munkája igazolja, hogy bármikor érkezhet mindent megváltoztató meglepetés.



Míg Mario helyt tudott állni a harmadik dimenzióban, addig nagy riválisa, Sonic számára a váltás katasztrofális következményekkel járt. Így az egykor hallatlan népszerűségnek örvendő, kék sündisznó az évek során nyakig merült a középszerűség szürke mocsarába, sőt, mivel a nagy feltámadásnak szánt 2006-os Sonic the Hedgehog egyenesen gyalázatosan szerepelt, felmerült, hogy egyáltalán szükség van-e még a Sega kabalaállatára. A japán cégnél tisztában voltak azzal, hogy hacsak nem lépnek valami merészet és ötleteset, akkor keresztet vethetnek az annak idején sikert sikerre halmozó hősükre. Emiatt, hogy mentsék ami még menthető, őszintén szembenéztek a hibákkal és kemény munkába kezdtek. Ténykedésük eredményeként 2010-ben kiadták a korábbi részeknél jóval kedvezőbb kritikákat kapó Sonic Colors-t, illetve a Sonic 4-et, majd kihasználva, hogy ezzel a két címmel visszaszereztek valamit az ázsiójukból, piacra dobták a Sonic Generations-t, aminek különlegessége, hogy mind a régi idők néma, kétdimenziós főhősét, mind pedig az újragondolt, nagydumás-vagány változatot is irányíthatjuk.


Az eltérő mozdulatokat és más-más power upokat használó karakterek közötti szabad váltás lehetősége már önmagában biztosította volna a kedvező kritikákat, de mert a fejlesztők semmit sem akartak a véletlenre bízni, gondos tervezés után a sorozat korábbi részeinek legnépszerűbb pályáit újították fel, abban reménykedve, hogy a nosztalgia is komoly vásárlóerőt jelent majd. Döntésüket nem volt okuk megbánni. Bár a szakújságírók java nem győzött szörnyülködni a borzasztóan megírt történeten és azt is sokan megjegyezték, hogy az alkotók túl biztosra mentek és ezért hiányoznak az érdemi újítások, a Nintendo Power szavazásán a DS-re megjelent variánst a legjobb újra erőre kapó retro-címnek választották meg. Ráadásul 2012 májusáig nem kevesebb, mint 1,85 millió egység talált belőle gazdára. Sajnos azonban a lendület nem tartott ki, mivel a 2012-ben megjelent Sonic Lost World újfent egy gyenge-közepes, feledhető platformer lett.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 9.
    2017. 07. 17. 10:11
    Azt hinné az ember, hogy az általános felfogás épp az ellenkezője annak, amit itt írsz, bár én nem hajózok az igénytelen fejlesztők fostengerén, valóban.
  • 8.
    2017. 07. 15. 00:36
    Dovahkiin, Dovahkiin
    not a single sardine,
    for the knight, for the wolf,
    for the god of the sky!
    for the glory of justice,
    for the first pizza slice,
    Dovahkiin for the King,
    for the god of the Sun!
    -
    Pissed off? Cool dude,
    Could we eat at IHOP?
    oh!
    Everyone knows, that cheesecake
    doesn't go with:
    MEAT PIEEE!!
    YUCK! (laalalala) YUCK!

    Your dog's strong, I lay low,
    I'll feed them beer for sure,
    'fore i sue them i will need fried cab
    Things aren't what you think,
    I see hands tied, but we can control,
    the storm is the power, I'm denied

    Here's a sword, thank the lord,
    Fuckin' cool, oh my god
    Me gusta this game,
    ah ruuuullleesss,
    just like Skyrim to save the way,
    I can get called :
    Dovahkiin, Dovahkiin!
  • 7.
    2017. 07. 14. 23:19
    Az a baj az uncanny valleyvel, hogy teljesen megfoghatatlan.

    Mostanság nosztálgiáztam a Gabriel Knight 3-on YT-on: na az volt az uncanny valley mélypontja szeritem. Minden azon túl már javulás, az LA Noire meg talán az eddigi legmeggyőzőbb arc animáció, még mindig elképesztő.
  • 6.
    2017. 07. 14. 21:52
    Azért nagyon sok esetben nem csak a fejlesztők a hibásak amikor kiadnak a kezük közül valamilyen minőségű játékot. Bőven van sokszor probléma a kiadó baromságaival is. Például adnak pénz a programhoz de nem adnak elég időt, vagy éppen van idő de nincs elég pénz vagy esetleg háttér. Szóval úgy általában nem csak a fejlesztőket érdemes kritizálni hanem a kiadót is egy egy program kapcsán.
  • 5.
    2017. 07. 14. 20:16
    L.A. Noire-t sajnos az uncanny valley legmélyebb pontja környékére rakta le a gólya, a Postal III pedig tényleg úgy rossz volt ahogy van. Működőképes verziót sosem láttam belőle, de legalább a II kapott egy 5 napos DLC-t, ami bőven hozza a kötelezőt.
  • 4.
    2017. 07. 14. 16:19
    Amilyen zseniális gyöngyszem az L.A. Noire, akkora bukás a Postal III. Talán nem kellett volna orosz külsős stúdióra bízni a fejlesztést...
  • 3.
    2017. 07. 14. 15:27
    Ó, szuper! Nem is kell lelőni a poént, úgyis itt vagyunk rengetegen minden nap.
    Akkor én most megyek, és fel is adok egy lottót.
  • 2.
    2017. 07. 14. 14:10
    Nem akarok lelőni egy poént sem, de jelenleg készül egy bizonyos műfaj történelmét bemutató cikk.
  • 1.
    2017. 07. 14. 13:50
    Lehetne egy hasonló sorozatot írni a különböző műfajokról is. Ott jobban ki lehetne emelni egy-egy játék erősségeit és gyengéit, mert rögtön kontextusba is kerülne.

    Jó olvasni ezeket az összefoglalókat, de az évi 3 az elég kevés. Mit gondoltok?