Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

PC-s játéktörténelem - 2011 - 1. rész

  • Dátum | 2017.01.20 07:01
  • Szerző | Freelancer
  • Csoport | JÁTÉK

2011 mozgalmas év volt. Nyugaton a dühöngő gazdasági világválság miatt elégedetlenkedők útjára indították a hosszú hónapokig az újságok címlapján és a híradások blokkjaiban bérelt hellyel bíró Occupy-mozgalmat, keleten pedig az arab tavasz hullámai bontották le sok országban a kialakult status quo-t. Majdnem tíz évvel a szeptember 11-i merényletek után amerikai kommandósok elkapták és kivégezték Osama bin Ladent, a techvilág pedig egy emberként gyászolta a hasnyálmirigyrákjába belehalt Steve Jobst. A mozikban tarolt a Harry Potter és a Halál ereklyéi második része, a könyvesboltokban pedig a polcra kitevésük utáni pár percben elkapkodták E. L. James bestsellerét, az A szürke ötven árnyalatát.

A játékiparban is kismillió érdekesség történt. Új sikercímek hódították meg a kikapcsolódni vágyókat, bejáratott franchise-ok szárnyaltak a magasban, vagy buktak el gyalázatos módon, és váratlan meglepetésekből épp úgy kijutott, mint bicskanyitogatóan botrányos esetekből. Lássuk hát, hogy miképpen is alakult a 2011 az ágazat PC-s szegmensében!

Portal 2

Azt, hogy a Valve jellemzően szerencsés kézzel választja ki azokat a fiatal tehetségeket, akik esélyt kapva maradandó hatást képesek gyakorolni az ágazatra, számtalan példa igazolja, hiszen a Counter Strike, a Team Fortress és a DotA is hobbiprojektekként indultak, amiket aztán ők karoltak fel. A Portal esetében is hasonló a helyzet, mert a 2007-ben megjelent puzzle-platformer néhány egyetemről frissen kikerült fejlesztő keze munkáját dicséri, akik az egy démon által elrabolt hercegnő menekülésére épülő Narbacular Drop című programjuk szellemi örökösének szánták zajos sikert arató puzzle-platformerüket. A hisztérikus fogadtatás azonban nem szállt az alkotók fejébe és bár különösebb kockázat nélkül megtehették volna, hogy röviddel az első rész után piacra dobjanak egy semmiféle újító elemet sem tartalmazó folytatást, mégsem így döntöttek, hanem a nehezebb utat választva azon voltak, hogy új ízekkel tegyék még vonzóbbá a már bevált receptet. Így az alapok megmaradtak, vagyis ezúttal is a térbe lyukat hasító Portal Gun használata áll a játékmenet középpontjában, de számos új puzzle elem és lehetőség került a folytatásba. A történetet jegyző Erik Wolpaw, Jay Pinkerton és Chet Faliszek jóvoltából pedig újfent betekintést kaphatunk az Apperture Science eszelős világába, illetve jókat kacaghatunk a félőrült mesterséges intelligencia, GlaDOS, szövegein.


Egyrészt, egy új szereplővel, a szintén nem normális Wheatley-vel is megismerkedhetünk, és Cave Johnsonnak, a kutatólabor alapítójának üzeneteit is meghallgathatjuk. Másrészt, különleges hatásokat okozó, például a karakterünket felgyorsító, vagy hatalmas ugrásokat lehetővé tévő géleken túl fényből készült hidak, jókora rugók és vonósugarak is színesítik a feladványokat. Ráadásul immár nem csak Chell sorsát egyengethetjük, hanem a kooperatív módot választva egy barátunkkal együtt a két kísérleti robot, Atlas és P-body kalandjába is belevethetjük magunkat, ami jócskán megnöveli a játék amúgy is tisztességes hosszát. Mivel az alapok amúgy is rendben voltak és az új elemek csak tovább fokozták az élményt, semmi meglepő sincs abban, hogy a Portal 2 kismillió „Az év játéka” díjat söpörhetett be, köztük jóformán az összes nagyobb lap, például az IGN, a Eurogamer, a Kotaku és Gamasutra elismerését is. Természetesen, a kiváló történetéért, a multiplayer-élményéért és a pályatervezéséért is díjesővel halmozták el, és az alkotás PC-re, PS3-ra és Xbox 360-ra megjelent portjai mind helyet kaptak a 100 legmagasabb szakújságírói és rajongói Metacritic-pontszámot elérő művek listáján.

Assassin's Creed: Brotherhood

A reneszánsz Itália intrikái és hatalmi harcai között játszódó, a legelső epizóddal ellentétben izgalmas mellékküldetésekkel teli Assassin's Creed II sikerét követően egy percig sem volt kérdéses, hogy a Ubisoft Montreal folytatni fogja a családja javának tőrbe csalása és meggyilkolása után az asszasszinokhoz csatlakozó Ezio Auditore da Firenze izgalmakban gazdag történetét. A fonalat közvetlenül a 2009-es epizód után felvevő, javarészt Rómában játszódó részben hősünk kénytelen rájönni, hogy egyedül kevés a sorai között nem kisebb nagyságot, mint a VI. Sándor néven pápává választott Rodrigo Borgia-t is ott tudó ősellenségei, a templomosok ellen, így más választás híján nekilát, hogy minél többeket megnyerjen az ügyének.


Emiatt valódi, a tervezéssel is törődő vezérként kell érvényesülnie, aki nem csak a helyi kurtizánoknak és tolvajoknak segít, valamint kisebb-nagyobb orgyilkossággal akadályozza az ellenség terveit, és régi idők sírkamráiban kutat kincsek után, hanem távlatilag gondolkodva azon ügyködik, hogy meggyengítse ellenlábasai sziklaszilárdnak tűnő pozícióját az örök városban. Feladatunk adott: akcióink során apránként el kell foglalnunk a Borgia-család hatalmának alapját jelképező tornyokat, hogy azokat a saját bázisunkká alakítva növeljük a befolyásunkat és ahogy az már a széria védjegyévé lett, megannyi, világunk történelmét formáló személlyel akasztunk tengelyt, vagy kötünk szövetséget. Persze az olyan apróságoktól eltekintve, mint hogy hősünk már nehézfegyverekkel is oszthat végzetes csapásokat, vagy hogy jóval ügyesebben harcol lóhátról, érezhetően kevesebb az új elem, ám az atmoszféra, a történet és a játékélmény jótékonyan feledtetik mindezt. Az pedig, hogy a sorozat főágában először arra is módunk nyílik, hogy nyolc játékmódban mérjük össze az erőnket más játékosok ellen, csak a hab az édes és gazdagon feldíszített tortán. Az Assassin's Creed: Brotherhood így méltán nyerte el a BAFTA és a Spike TV a legjobb akciójátéknak járó díját, és bár a PC-t preferálók csak jó pár hónappal a konzolokon játszók után mélyeszthették bele rejtett pengéiket a templomosok alávaló ügynökeibe, szerencséjükre ezúttal nem csak, hogy nem kellett szenvedniük a második rész borzalmas DRM-jétől, de várakozásuk jutalmaként a PS3-exkluzív The Copernicus Conspiracyt leszámítva az összes DLC ingyen lehetett az övék.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 7.
    2017. 01. 31. 06:43
    Dragon Age II nekem sokáig az egyik legnagyobb csalódás volt. Az első részt csak a megjelenés után sorozatban háromszor játszottam végig (azóta meg minden karakterrel), de a folytatást többszöri nekifutásra sem sikerült (az Act3 legeleje volt a maximum ameddig eljutottam). Nálam az tette be a kaput, hogy a taktikus, tervezhető csaták helyett behozták a hullámokban támadó ellenfeleket. Valamelyik mellékküldetésben emlékszek egy sikátorban jöttek folyamatosan a mobok, amíg nem csináltam meg a questet...
    Én szerettem az első részben, hogy egy-egy nagyobb csatával percekig kellett pepecselni, főleg legmagasabb nehézségen. Itt a második fejezet végén levettem a nehézséget a legalacsonyabbra, mert már konkrétan idegesített, hogy lépek kettőt egy tucat ellenfél, lépek kettőt még egy tucat és így tovább az egész városon keresztül.
    A röhejes inventory-ról ne is beszéljünk, amit a társak kaptak ilyen címen annál némelyik akció-RPG többet tud felmutatni.
    Sztoriról meg annyit, hogy ugyan nem vittem végig, de most komolyan el kellett gondolkoznom rajta, hogy mi is történt, mert csak nagyon homályosan emlékszek rá.
  • 6.
    2017. 01. 27. 16:14
    Megjelenési sorrendbe szedtük a játékokat!
  • 5.
    2017. 01. 24. 10:14
    A Deus Ex: HR-t azért illett volna az első részben megemlíteni.
  • 4.
    2017. 01. 21. 23:02
    Én végig kerestem h mi is lesz benne rossz, olvasva a sok lehúzó kommentet, aztán végigtoltam és nagyon bejött.
  • 3.
    2017. 01. 21. 14:21
    Dragon Age 2 nekem elsőre szintén nem jött be, aztán később adtam neki még egy esélyt és akkor már engem is megfogott. Kicsit túlzottnak tartom azt a szitokáradatot ami zúdul(t) rá.
    Hasonlóan jártam a Deus Ex előző részével is annak idején.
  • 2.
    2017. 01. 20. 20:15
    Dragon Age II - nagyon rossz emlék, messze nem olyan jó, mint az első rész, a sztorit nem is nagyon volt alkalmam megismerni, mivel a pocsék mmo-szerű harc, fos animációk miatt hamar uninstallálásra került.
    A cikkből kiderült, miért történt mindez.
  • 1.
    2017. 01. 20. 17:01
    Dragon Age II - nagyon jó emlék, bár nem olyan jó mint az első rész, de a sztori végig vitt magával élveztem úgy ahogy volt. Kb 84%-ra értékelném
    Dawn OF War 2 - Retribution - az összes DOW II kampányt kijátszottam, nagyon élvezetes volt az összes
    Rift - pár éve, kicsit későn becsatlaoztam pár hétre csak ilyen BG szerű PVP csatákat mentem, úgy szinteztem, élvezetes volt. Sajnos nem tudom miért tűnt el ez a játék, ha már az alapötlet jó volt, miért nem tudták fent tartani az érdeklődést.