Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

PC-s játéktörténelem 2010 - 2. rész

  • Dátum | 2016.03.14 22:01
  • Szerző | Freelancer
  • Csoport | JÁTÉK

Cikksorozatunk második részében 2010 ilyen vagy olyan okból emlékezetes játékai közül elevenítünk fel egy párat. Akad köztük a kiadó lustasága vagy ostobasága miatt komoly károkat elszenvedő, vagy jelentős hátrányból cím, a várakozásokon felül vagy alul teljesítő játék és még megannyi, érdekes és a mai napig élvezhető alkotás is. Lássuk hát őket!

Fallout: New Vegas

A Bethesda illetékesei életük egyik legjobb üzletét kötötték meg, amikor 2007-ben megvették a népszerű, ám két spin-offot leszámítva 1998 óta lényegében halott Fallout jogait. A 2008-ban a boltok polcaira kerülő Fallout 3 nem csak hogy beváltotta, de túl is szárnyalta a hozzá fűzött reményeket, így egyértelmű volt, hogy azonnal el kell kezdeni dolgozni egy új, a posztapokaliptikus Egyesült Államok erőszakkal és fekete humorral átszőtt mindennapjait bemutató címen.

Mivel azonban a saját fejlesztőcsapatukat túlságosan is lekötötte a The Elder Scrolls-széria következő részének, a Skyrimnek a tető alá hozatala, egy külsős stúdióra kellett bízniuk a nagy feladatot. A döntéshozóknak szerencsére hamar beugrott, hogy jó lenne az első két Fallouton dolgozó fejlesztőket tömörítő Obsidian Entertainmentre bízni a dolgot, akik amúgy is jó párszor dolgoztak már hozott anyagból (a BioWarenek csináltak már KotOR és Neverwinter Nights folytatást). A nem kisebb nevek, mint Feargus Urquhart, Chris Avellone, Chris Parker, Darren Monahan és Chris Jones által alapított csapat tagjai belementek az alkuba, aminek az is része volt, hogy nem kell szolgai módon követniük a harmadik rész által megkezdett ösvényt, hanem produktumukat bátran építhetik az első két részre és a soha el nem készült Van Burenre.

Ezért a Mojave sivatagban játszódó New Vegas, amiben a játékos egy fejlövést csodálatos módon túlélő futárt alakít, aki idővel a játékos döntéseitől függően a térség sorsát meghatározó hőssé vagy gazemberré válik, hangulatában sokkal közelebb áll a kilencvenes években megjelent CRPG-khez, mint a Washingtonban zajló események körül forgó RPG/FPS hibridhez. A program legfontosabb újítása, hogy a harmadik résszel ellentétben immár elsősorban nem a jó és rossz cselekedeteink alapján alakuló karmánk határozza meg, hogy miképpen is viszonyulnak hozzánk azok, akikkel érintkezésbe lépünk, hanem az, hogy mennyire vagyunk jóban a frakciójukkal. Ha segítjük őket, különféle előnyökhöz juthatunk, de ha bármiféle módon ártunk nekik, akkor jobb ha felkészülünk a következményekre és arra, hogy az uralmuk alatt álló zónákban egy pillanatra sem lesz biztonságban az életünk.


A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nincs abszolút értelemben vett jó és rossz csoportosulás és hogy a három legfőbb érdekcsoport még a többinél is összetettebb, ami nem teszi könnyűvé a közöttük való lavírozást. Caesar légiója elsőre vadállatok ész nélkül pusztító hordájának tűnhet, holott sajátos logikájú vezetőjük csak meg akarja menteni az emberiséget a megosztottság szerinte végzetes következményeitől, a demokrácia legfőbb őrének tűnő NCR-ról egy kicsit alaposabb vizsgálat után kiderül, hogy elsősorban a gyarmatosításban és az adók kivetésében érdekelt, a kaszinók titokzatos ura, Mr. House pedig kizárólag a hosszú távú tervekkel foglalkozik, és az emberi fajon, nem pedig az egyes egyéneken akar segíteni.

Szerencsére, a saját utunkat is járhatjuk, mely esetben a mi lelkiismeretünkre van bízva a frakciók sorsa, de a döntéseket így sem egyszerű meghozni, arról nem is beszélve, hogy ebben a legkisebb hiba is elég ahhoz, hogy támasz nélküli, űzött vaddá váljunk, akinek minden lépését halálosztagok lesik. Ha mindehhez hozzávesszük a létszükségletek kielégítését elengedhetetlenné tevő Hardcore játékmódot, a kiterjedt tárgyalkotási lehetőségeket és azt, hogy a kismillió küldetés során érdekesebbnél érdekesebb figurákkal és különféle komoly kihívást jelentő, bizarr szörnyetegekkel futhatunk össze, akkor nyilvánvaló, hogy miért is kelt el a játékból közel tizenkétmillió egység.

A Fallout: New Vegas tehát a sorozat fősodrának más epizódjaihoz hasonlóan jött, látott és győzött. Ennek ellenére, a készítők öröme nem lehetett felhőtlen. Ugyanis, bár a szaksajtó meglehetősen engedékenyen pontozta a játékélmény szempontjából elsőrangú, de kiadásakor bugoktól hemzsegő és sokak számára játszhatatlan alkotást, az összesített Metacritic-értékelése „mindössze” 84% lett. Ez az amúgy rendkívül jó eredmény pedig a Bethesdával kötött szerződés értelmében pedig ha csupán egy százalékponttal is, de kevesebb volt annál a minimumértéknél, ami után az Obsidiant jogdíj illette volna meg. Emiatt a fejlesztők nem tudtak profitálni a sikerből, és a teljes haszon a kiadónál maradt, aminek döntő szerepe volt abban, hogy a stúdió a csőd szélére került, amitől hosszú évek küszködését követően a Pillars of Eternity mentette meg.


Metro 2033

Dimitri Gluhovski alighanem a legmerészebb álmaiban sem hitte volna, hogy kedvtelésből írt és ingyenesen olvasható regénye, az atomháború utáni Moszkva földalatti közlekedési hálózatában élők kalandos és viszontagságos életét bemutató Metro 2033 befutott íróvá fogja tenni. Műve először 2005-ben, Oroszországban jelent meg nyomtatásban, és mindössze öt év kellett ahhoz, hogy világszerte olvasottá váljon, valamint, hogy egy videojáték-feldolgozás készüljön belőle.

Az 4A Games horror-FPS-ének karrierje nem indult könnyen, mivel sokan látatlanban is a S.T.A.L.K.E.R. ötlettelen klónjának könyvelték el, azért mert a csapat tagjainak egy része korábban a GSC Game World stúdióját erősítette. Ám a megjelenést követően szerencsére kiderült, hogy ennél a vádnál semmi sem állhatna távolabb az igazságtól, és az ukrán csapat valami egyedit alkotott. Játékuk, amiben Artyom, a felszíni világ elpusztulása után született fiú kalandjait élhetjük át, elsősorban hátborzongató hangulatával emelkedett ki a hasonló próbálkozások mezőnyéből.

A felszín, ahova nagy ritkán ki kell merészkednünk egy gázmaszk nélkül rövid távon halált okozó, mérgező levegőjű, sivár romhalmaz, ahol csakis az undorító, az emberek településeit mind gyakrabban megtámadó mutánsok képesek huzamosabb ideig életben maradni. Az alagútrendszerek sötétjében pedig nem csak a rémségek, hanem a politikai eszméikhez még a totális pusztulást követően is eszelős fanatizmussal ragaszkodó nácik és kommunisták is nagy veszélyt jelentenek a testi épségünkre.


Már csak azért is, mert a nálunk lévő lőszer olyannyira ritka és értékes kincs, hogy ha megfelelő minőségű, akár fizethetünk is vele. Mindez azzal jár, hogy ha ész nélkül lövöldözünk, könnyedén megeshet, hogy olyan helyzetbe hozzuk magunkat, amiből nincs kiút, és tölthetjük vissza az előző mentésünket. A Metro 2033 olyannyira magával ragadó lett, hogy a többség még a borzalmas optimalizációt és az időnként igen érdekes dolgokat művelő mesterséges intelligenciát is hajlandó volt elnézni az erőteljes atmoszféra miatt.

A készítők tehát joggal lehettek magukra büszkék, hiszen kiadójuk, az ekkor már az összeomlás felé menetelő THQ gyakorlatilag semmit sem költött a marketingre, aminek tükrében valóságos csodának kell tekinteni, hogy az Xbox 360-ra is megjelent játékból két év alatt másfél millió egység kelt el. Beszédes, hogy a Metro 2033-ból három év alatt sem talált gazdára annyi egység az Egyesült Államokban, mint a Deep Silver által tisztességesen reklámozott Last Lightból egyetlen kurta hét alatt. Ez mindennél érzékletesebben mutatja, hogy mekkora ziccert hagyott ki az inkább a uDraw tabletre fókuszáló, és ezen a hibás lépésen kerek százmillió dollárt bukó THQ.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 8.
    2016. 04. 05. 20:22
    Remekül sikerült végig rosszul írni a Perpetuum címét (ami ugye egy latin szó). De még ha ezt nem is tudod, akkor csak meg kell nézni a játék oldalán, hogy van helyesen írva.
  • 7.
    2016. 03. 16. 20:25
    Repülnek az évek,ezek a játékok nem rég még a jelent képviselték.
    A Mafia 2 mennyire vártuk az uncsimmal te jóóóóó ég.Aztán most nézem,hogy ez mind 6 éve volt már.....
  • 6.
    2016. 03. 16. 11:18
    Köszönjük a meglátást.
  • 5.
    2016. 03. 16. 09:50
    Settlers 7
    hosszú órákra képes a szék elé szögezni az embert

    hmmm.... bemutathatnád hogy kell ezt
  • 4.
    2016. 03. 15. 13:23
    Split/Second, NFS HP, Metro 2033, Amnesia. Milyen király játékok is voltak ezek. Az Amnesia pedig a legfosatósabb horror játék a mai napig. Csak az tudta elérni nálam, hogy majdnem leessek a székemről pedig szinte az összes horror játékkal játszottam és nem is vagyok annyira ijedős
  • 3.
    2016. 03. 15. 12:26
    Nyilván rengeteg játéktípus van az itteni felsorolásban, de egyértelműen Metro 2033-at mondanám a legjobbnak ezek közül.
  • 2.
    2016. 03. 15. 03:17
    Az első részhez képest, nagyon is rossz Egy random kaszabolós jedis játéknak király és látványra is ott van. Na de a story és a karakterek... jééézusom, hogy lehet valamit elképesztően elcseszni?!
  • 1.
    2016. 03. 15. 00:05
    Force Unleashed 2 nem rossz, csak nagyon rövid. Kár, hogy nem lett harmadik rész.