Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Outcast 1.1 - Egy megkopott klasszikus feltámadása

  • Dátum | 2015.01.20 08:30
  • Szerző | farkas.balazs
  • Csoport | JÁTÉK

Alig néhány éve állati botrányt kavart egy nyolcvanéves nő azzal, hogy fogta magát és megpróbálta restaurálni Jézus Krisztus egy 1930-as freskóját. Az eredmény egy debil szőrmók lett, amiről mémek ezrei születtek, mi pedig nem tudtuk, sírjunk-e, vagy nevessünk.

Jól szemlélteti ez a kis közjáték, hogy a műalkotások esetében az entrópia elkerülhetetlen, és előbb-utóbb valaki közbe fog avatkozni, szeretetből, jó szándékkal, hogy átmentse az utókornak az egykor csodálatos alkotást. Sokan ma már olvashatatlannak tartjuk a két-háromszáz éves klasszikus regényeket, nézhetetlennek a száz éve bemutatott filmeket, hallgathatatlannak a nyolcvanas évek zenéit, és játszhatatlannak a kilencvenes évek videojátékait. Ez van. Félelmetes, fájdalmas, de a dolgok elhallgatnak. Amikor pedig jönnek a szakértők és megpróbálják a restaurációt, nem mindig érik el a várt eredményt.


Az Outcast esete egyike a legnagyobb ilyen esztétikai tragédiáknak. Saját ambíciói és technológiai korlátoltsága miatt nem hogy évtizedek alatt, de már megjelenése évében kicsinálta magát. Egyike volt a legnagyobb dobásoknak, a leggazdagabban megépített világoknak, és ha valaki el tudott benne merülni, annak messze a legnagyobb élményt nyújtotta, semmihez nem lehetett hasonlítani. Rengeteg olyan dolgot tudott, amit a játékok csak évekkel később kezdtek felfedezni. Zenéjét klasszikus zeneszerző írta és szimfonikus nagyzenekar játszotta el. Szinkronszínészei kitűnő munkát végeztek, a világ, amelyet bemutattak, egyedi volt, felfedezhetetlenül sokrétű, a történet és persze a humor pedig fényévekkel megelőzött minden mást ebben a médiumban.


Csak éppen kissé ronda volt. Ma is az. Ne szépítsünk, a legnagyobb felbontáson is ronda. Felraktam a játékot, kipróbáltam a kontroller-támogatást, megnéztem tényleges HD-ben… és hirtelen megértettem, hogy voltak itt más bajok is, mint az alacsony felbontás. Elképesztő, mennyire taszító, félresikerült technológiát sikerült egy ilyen elképesztő mesterműhöz berakni (talán nem csoda, hogy nem terjedt végül el). A legrosszabb talán a felismerés, hogy ha az ember végre valahogy kikalimpál az első házból, megy néhány kört, beszélget egy kicsit, megcsinálja a gyakorlatokat, utána már rá fog érezni… észreveszi, hogy ez a játék már tudott tükröződő, áttetsző, hullámzó víz-effektet, a főszereplő lehelete meglátszik a hidegben… de eddig sokan el se jutnak. Mai szemmel nézve nagyon ciki az első néhány perc. Ez a legszomorúbb.

A kitartó érdeklődőknek viszont elmondom, miért az Outcast minden idők egyik legnagyobb művészeti teljesítménye.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 3.
    m76
    2015. 01. 27. 16:34
    Én anno talán 400x300-ban játszottam vele, mert úgy futott talán 10fps-el a gépemen. Szerintem a nagyobb felbontás inkább ártott neki, a sok pixel legalább elfedte a voxelek otrombaságát. Én anno voxel párti voltam, a commanche armored fist, meg a többi korabeli novalogic játék grafikája jobban bejött mint a gyerekcipőben járó HW T&L előtti vertexek.
  • 2.
    2015. 01. 20. 12:19
    Nekem a képek alapján úgy tűnik, hogy az eredeti vertex technolgia helyett mintha valami ős-Half-Life dolgozna a játék alatt, így pont az veszett el, ami az eredetinek oly' sajátos hangulatot kölcsönzött. Vagy éppen lehet ugyanaz a motor, de ennek az elmosásnak hála a végeredmény semmivel sem jobb egy gyúknukemnél. Kár, nagy kár.
  • 1.
    2015. 01. 20. 09:49
    Nem volt szerencséje a játéknak.
    Másfele ment a videókártyák fejlődése a háromszögek renderelése felé.
    De kirobbanhatott volna egy egészen más irányt.
    Mert a játék legfontosabb újítása az egyedi motor volt.
    Érdekes kérdés hogy ha arra megy technológiailag most hol tartanánk.