Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Művészeti irányzatok videojátékokban

  • Dátum | 2015.07.15 08:01
  • Szerző | farkas.balazs
  • Csoport | JÁTÉK

A videojátékokat hagyományosan olyan kategóriákba soroljuk, mint "valósidejű stratégia", "autóversenyzős", "lövöldözős", "logikai", és így tovább, ami lényegesen leszűkíti azt a módot, ahogyan a videojátékokat látjuk, láttatni akarjuk. A piac így tesz rendet a sokaságban, de az alkotók javarészt grafikusok, művészek, akiknek ízlése, képessége, személyes érdeklődése más szinten is meghatározhatja egy játék hangulatát.

A téma most tehát egy kis művészettörténet, annak helye, irányzatai, apró átsejlései a videojátékokba, a teljesség igénye nélkül.

Kezdjük a legkomplikáltabbal:


1. Realizmus

Meghatározás: A realizmus definíció szerint olyan művészeti irányzat, amely a valóságot, az embereket úgy akarja láttatni, amilyenek, nem pedig egy idealizált képet adni róluk. Ez jelentheti az élethű vizuális ábrázolást, a hiteles lélektani folyamatokat, egy-egy korszak pontos leképezését.

A játékokban: A realizmus a videojátékok esetében talán a legbonyolultabb kérdéskör. A játékosok nagy része a "valószerű grafika" szakrális, elérhetetlen célját kívánja, noha ez még mindig csak egyfajta értelmezés. A legtöbb videojáték ugyanis műfajokba sorolható, mint fantasy, sci-fi, western, történelmi, háborús, és a realisztikus ábrázolásmód csak az egyik értelmezés szerint meríti ki a realizmus kifejezést. Maga a videojáték-logika is kénytelen a realizmus ellen dolgozni: alapvetően jutalmak, versengések, narratívák között bolyong egy játék, és még ha sikerül is egy valószerű szituációt valószerűen ábrázolni, a játék "játéksága" mindig egy kicsit kibillenti ezt a célt. A realizmus talán legközelebbi rokonai a videojátékokban a szimulátorok (ez esetben a Farming Simulator akár a szocialista realizmus rokona is lehetne, ha-ha), de talán mégsem tekinthetjük őket műalkotásoknak, ha hiányzik belőlük a narratíva.


Kedvenc példa: Figyelembe véve tehát a definíciók mindegyikét, ha választani kellene, melyik játék reprezentálja a legjobban a realista művészeti irányzatot a videojátékokban, akkor a Gone Home-ot mondanám. A játék egy úgynevezett immerzív szimulátor, amelyben teljesülnek a realizmus feltételei: a bejárható tér realisztikusan ábrázolt, a szereplők belső életét felfedezhetjük különböző nyomok segítségével, a kilencvenes évek korszakát pedig hűen ábrázolja. Ugyan játékként sokan elvetették, amiért nem igazán szórakoztató, túl rövid, túl hiányos, narratív és művészeti kísérletnek viszont mindenképpen sikeresnek mondanám.

2. Romantika / idealizmus

Meghatározás: A romantika a racionalizmusból való kiábrándulás, a felvilágosodás utáni ürességérzet terméke. A felfokozott érzelmek, idealizált ábrázolásmód irányzata, ahol a cél, hogy az mű témája szembemenjen a társadalmi normákkal, a racionális gondolkodással, és elvont, érzelmi alapú benyomásokat helyezzen előtérbe, mint a hűség, szenvedély, szerelem, kaland, ármány, önfeláldozás, és így tovább. Itt nem cél a teljes hitelesség, az gyakran torzul a valóság megszépítése érdekében.

A játékokban: Gondolom, nyilvánvaló, hogy a legtöbb videojátékra ez igaz. A nagy költségvetésű kalandok mind egy-egy olyan főhőst mutatnak be, akiknek teljesen valós szakmájuk van (kincskereső, katona / kém, tolvaj, gengszter, takarító), de ezek a legvégsőkig romantizáltak, messze nincs közük a valósághoz. A cél a kaland, egyfajta menekülés a racionális világból valami érthetőbb, szebb felé.


Kedvenc példa: Az Assassin's Creed-sorozat. Talán nem is kell nagyon magyarázni, miért, de nagyon szemléletesen mutatja be ezt a művészeti irányzatot. Az embert a hitelesség illúziójába ringatják a történelmileg hiteles díszletek, kosztümök, de a merényletek, a történelmi személyek, a társaságok, az egyes karakterek életpályája nagyon-nagyon idealizált, a történet nem a belső konfliktusokra, hanem az ideák konfliktusára fókuszál, az eredmény pedig az életnél is nagyobb kaland ígérete.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 21.
    2015. 08. 18. 18:56
    A Dieselpunk mint olyan rokona a Steampunk-Teslapunk és hasonló stílus irányzatoknak. Bevallom nem játszottam az Ex Machina játékokkal, de lényegében ezek az általam csak 'techpunk' irányzatok alapvetően egy tőről fakadnak, ami a technológiai valóság átértelmezése vagy eltúlzása. Tehát végül is mindegy hogy a 120 tonnás robotot, tesla tekercs vagy gőz hajtja, a lényege a Fantasztikum, hogy a valóságban nem teljesen kivitelezhető (esetleg nem a Földön).
    A Sci-Fi ellentétének is tarthatjuk ami nem csak időben általában, de technológiai vívmányokkal is előre mutat, mint lehetőségek hogy ezek lehetnek a jövőben (és sok közülök már meg is valósult: vezetéknélküli mobil, tablet, érintőképernyős monitor stb stb).

    Persze a stílusok vegyülnek-vegyülhetnek
  • 20.
    2015. 07. 26. 11:49
    A dieselpunk stílust kihagytátok,pedig az is benne van egy nem annyira ismert játék sorozatban: Ex machina/Ex machina meridian vagy ha mások úgy ismerik hogy Hard Truck Apocalypse és Hard Truck Apocalypse Rise Of Clans(steamen meg lehet venni,a sima HTA 8 euró,a rise of clans 6,így eléggé drága,szóval vagy olcsóbban kell beszerezni,vagy támogatjuk evvel az összeggel a kiadót). Szinte a dieselpunk stílusra épül ezen játékok hangulata(és a jövőben játszódnak),noha már közel 10 éve nem adtak ki hozzá új részt,szóval eléggé kopott darab ez a sorozat. Most fogják kiadni a Crossout-ot,a sorozatnak az utódját. Remélem jó lesz.
  • 19.
    2015. 07. 18. 10:25
    tudom, én is műveltem
  • 18.
    2015. 07. 16. 17:36
    Köszi, valamelyik este végigpörgetem ezeket a neveket!
  • 17.
    2015. 07. 16. 17:27
    tök jó a cikk!
  • 16.
    2015. 07. 16. 15:29
    Létezik "Pixel Art" mozgalom, igen.
  • 15.
    2015. 07. 16. 13:03
    Szerintem a "pixeles" stílus egy külön stílus. Persze lehet impresszionizmusnak is nevezni, de szerintem elég markánsan más.
    C64, ZX Spectrum... ráadásul ügye a technikai korlátok is (attributum grafika, kevés szín) nagyon meghatározóak. Meg egyéb tech dolgok. Szerintem itt érvényesül a legjobban az hogy "mit lehet kihozni ilyen egyszerű eszközökkel". És pont ez az ami eltűnik ahogy a technika fejlődik. Bár én a 3d játékokban is élveztem azt, hogy megfigyeltem mit hoznak ki az adott technikai szintből.
  • 14.
    2015. 07. 16. 11:09
    Még ajánlanám a Satellite Reign-t, kb. egy Syndicate remake. System Shock inkább sci-fi, de ez szvsz.
  • 13.
    2015. 07. 16. 10:22
    Shadowrun, Transistor, Deus Ex, System Shock, EYE: Divine Cybermancy, Dex, van egy csomó. Meg készül egy Cyberpunk 2077 is.
  • 12.
    2015. 07. 16. 10:00
    Tudtok példát cyberpunk stílusú játékról? Az animékben nekem nagyon tetszik, de játékban még nem halllottam róla.
    Mondjuk eleve nem szokták ilyen nézőpont szerint besorolni a játékokat, szóval nagyon hiánypótló lett a cikk, köszönjük!
  • 11.
    2015. 07. 16. 08:35
    Valószínűleg azért is zagyva, mert kicsit erőltetett a dolog.

    Ettől függetlenül remek cikk, csak arra akarok kilyukadni, hogy a játékok még nagyon friss művészeti ágat képviselnek, sok olyan elemmel, ami máshol nem is létezett még, amikor ezeket a fogalmakat definiálták és ezért az efféle besorolások még nem tisztázottak, lehet, hogy új fogalmakra is szükség lesz, de pont az ilyen cikkek és próbálkozások viszik előre a témát.
  • 10.
    2015. 07. 15. 21:40
    Kicsit zagyva szerintem.
    Mert valahol a grafika stilusat elemezgeti mashol meg a jatekban felvonultatott epiteszetet stb.
    Ami nem ugyanaz.
    Amugy a bioshock art deco a benne levo stilust tekintve.
    A grafika meg inkabb cartoon.
  • 9.
    2015. 07. 15. 20:23
    Legművészibb a Resident Evil 1-2 zenéje, plusz az előre megrajzolt és megfestett helyszínek amik még az Alone In The Dark korai részére is jellemzőek. Láttam róla filmet hogy hogyan készültek azok a játékok és tényleg rengeteg alkotómunkák voltak bennük.
  • 8.
    2015. 07. 15. 20:17
    Remek cikk, különösen azok számára, akik mindig azt mondják egy-egy nem realisztikus játékra, hogy "ronda".
  • 7.
    2015. 07. 15. 19:42
    Nem mindenhol értek egyet a stílusok/irányzatok jellemzésével, de ettől függetlenül klassz cikk, jó volt olvasni!

    < A gótika a román stílusjegyektől való elrugaszkodást jelképezte; építészetben és képzőművészetben is próbáltak a puritánabb stílusjegyektől megszabadulni. Ezt aztán a 18-19ik századi angliában ismét elővették, s ebből lett a "klasszikus horror irodalom" többek között., amely a fikciót, a horrort és a romantikát ötvözte. Nem véletlen, hogy Poe, Shelley vagy Stoker történetei milyen díszletek között zajlanak...>
  • 6.
    2015. 07. 15. 18:36
    Pompás, már írtam volna az art deco-t az első oldal után, de a végére befutott az is.
  • 5.
    2015. 07. 15. 13:43
    Jó deco/steampunk keverék viszont a Thief II (2000).
  • 4.
    2015. 07. 15. 12:20
    A Bioshock inkább dieselpunk/decopunk, mivel az 1930-40-es évek technológiai korszakába helyezi magát.
    A Steampunk kb. az 1860-1900 közti időszakot veszi.
    Ha érdekel mi definiálta a steampunkot, olvasd el a The Difference Engine (magyarul: A gépezet) c. könyvet.
  • 3.
    2015. 07. 15. 12:12
    A Bioshock szériát mondanám steampunknak, bár ott azért valamennyire visszafogott.
  • 2.
    2015. 07. 15. 11:40
    A dieselpunk világát nagyon kevesen ismerik, alig jelenik meg rá játék, pár elhaló koncepcióterven kívül pedig szerintem megérdemelné a műfaj a szélesebb érdeklődést.
  • 1.
    2015. 07. 15. 11:12
    Nagyon jó cikk, köszönjük szépen. Külön tetszett, hogy mindenre hoztál példát.

    Habár nem művészeti stílusok, de érdemes lett volna még megemlíteni a Non-photorealistic rendering-et, pár olyan egyedi stílust mint a mostanában népszerűvé vált voxel alapú játékokat, a retro/pixelart grafikájú játékokat, illetve a mostanában minden neves játékmotorba implementált physically based rendering-et.