Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Lara Croft and the Temple of Osiris – Egyiptomi kiruccanás

  • Dátum | 2014.12.22 08:01
  • Szerző | Leon121
  • Csoport | JÁTÉK

Az egyiptomi istenek szórakoztató népség voltak. Történeteikben rendszeresen előfordultak a brazil tévéfilmeket is megszégyenítő csavarok, amivel bátran vehették fel a versenyt a görög vagy skandináv mitológiák hasonlóan szappanos regéivel. Széth (angolul: Seth) például megölte testvérét, Oziriszt (Osiris), mert miért ne? Hiszen ő a zűrzavar, a káosz és a pusztítás istene volt, amíg maga is meg nem halt. Persze a halál túl sokáig nem tart vissza egy istent, így történetünk idején Széth is megpróbál visszatérni az élők sorába, hogy aztán elpusztítsa a világot. Ebben azonban útját állja testvére, Ízisz (Isis), az ő fia, Hórusz (Horus), és ami a legbosszantóbb, két halandó: egy feltörekvő archeológus-kalandozó Carter Bell, és egy bizonyos Lara Croft – nameg maga Ozirisz, akit szintén nem tart örökké fogva a halál.


A Lara Croft and the Guardian of Light az egyik leghosszabb játékcím babérja mellett még számos jó tulajdonsággal bírt. Mindenki kedvenc AA (vagyis inkább DD) kategóriás régésznője egy, a megszokottól teljesen eltérő játékélményt nyújtó programot kapott, ami ráadásul kiválóan működött. Ötletes, könnyed, akciódús, pörgős, szórakoztató – hasonló jelzőkkel lehetett illetni. Emellett szerencsére a Tomb Raider nevet is mellőzte, így a sorozat régi rajongói sem kántálták vérben forgó szemekkel, hogy „de hát ez nem is Tomb Raider!!!”. Egyszóval a LCatGoL jó játék volt.

A folytatásnak pont emiatt már nem volt könnyű dolga, hisz míg az előd elvárások nyomasztó terhe nélkül, afféle „örömjátékként” látott napvilágot, addig a Temple of Osiris elé már úgy ült le a játékosok jelentős része, hogy voltak kialakult elképzeléseik, hogy milyen kell legyen a program. Ez pedig, mint tudjuk, könnyen vezethet csalódáshoz is. Ozirisz temploma (enyhe képzavarral élve) nem ijedt meg a kihívásoktól, és próbálta hozni a folytatásoktól elvárhatót: nagyobb, több, látványosabb igyekezett lenni.


Ha már a játék az első sokkot a technológiai körítéssel éri el, kezdődjön a bemutató is ezzel a fájóan szomorú kijelentéssel: a program technológiailag finoman szólva is sántít. A PC-s gépigénye sokkal magasabb, mint az első résznek, cserébe gyakran bugos, és sok hardveren szinte játszhatatlan – legalábbis a fórumok tanulsága alapján. Pedig annyival még nem is lett szebb, ami ezt indokolná. Szebb, ez tény, főleg a fény-árnyék hatások lettek erősebbek, amire Lara új fáklyája különösen rávilágít. Ennek ellenére első blikkre nem érezni feltűnő minőségi ugrást, a látvány inkább bizonyos helyeken, és a főellenségeknél bontakozik ki igazán. Ráerősít viszont a pályatervezés, mivel a történet teli van szúrva monumentális eseményekkel, főellenségekkel, évszak- és napszak-változásokkal, melyeken csak úgy villog a Nagyobb Költségvetés feliratú neontábla. A Temple of Osiris tehát szép, de ennek meg is kéri az árát, és ráadásul elég instabil is az alatta futó motor – várjuk a patcheket! Volt szerencsénk a PS4-es változathoz is, jó hír, hogy (bár ott nem vittük még végig a játékot), nem ütköztünk olyan hibákba, mint a PC-s verzió esetében, a kontrolleres irányítás pedig még egy pluszt jelentett a konzolplatformokon.

Hangok terén is történt egy kisebb előrelépés, főleg amiatt, mert sokkal több szinkronizált szöveget hallhatunk a játék során. Szereplőink folyamatosan szövegelnek (természetesen főleg a két nő: Ízisz és Lara - Mire célzol ezzel kedves kolléga? :P - Magrathea), Széth pedig állandóan játssza az e-széth, és rendszeresen felolvas egy-egy sort a „Főellenségek Legjobb Közhelyei” kötetből. A játék egész hangulata, története, eseményei tagadhatatlanul és szándékosan B-kategóriásak – legalábbis remélem, hogy szándékosan, mert ha a túljátszott szerepeket és a beszólogatásokat komolyan gondolta egy ilyen kaliberű stúdió, az nagyon ciki lenne. Tipikus popcorn-kalandot kapunk, amit ha nem veszünk komolyan, akkor simán elszórakoztat.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 3.
    2014. 12. 23. 00:39
    Első ránézésre talán, de az igazság ettől elég messze van. Szerencsére.
  • 2.
    2014. 12. 22. 21:45
    hát ez ránézésre sacred 3 féle trágya
  • 1.
    2014. 12. 22. 09:29
    Köszi a leírást, nagyon tetszett! A játékot valamikor majd talán egyszer. Az előző rész tényleg klassz.