Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Játék vagy eSport? – Konfliktus, hierarchia és a jó vezető

  • Dátum | 2017.08.04 08:01
  • Szerző | villanyi.gergo
  • Csoport | JÁTÉK

„A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége.”
- Dan Millman


Az előző részben az egyén képességeiről, a felkészülésről és a tervezésről volt főként szó. A taktika és a stratégia azonban akkor működik, ha a csapattagok egységként gondolkoznak, edzenek és játszanak. A professzionális csapatok felkészülése során kulcskérdés, hogy a felmerülő feszültségeket és az ebből – vagy másból – eredő konfliktusokat hogyan kezelik. Ezek személyközi és más faktorból eredő problémák is lehetnek, a lényegükben azonban megegyeznek. Zavart keltenek (az Erőben), és elvonják a figyelmet a csapat céljaitól és feladataitól. A felkészült csapat nemcsak számít a problémákra, de tudomásul veszi, hogy azok a fejlődés és a kompetitív versenysportok világának szerves részét képezik. Ez a legjobb és legsikeresebb eSport csapatokra is igaz. Éppen ezért a tagok megoldásokkal és konfliktuskezelő eszköztárral készítik fel magukat arra az esetre, ha bekövetkezik az elkerülhetetlen.

A konfliktus szóhoz leggyakrabban negatív érzéseket és eseményeket társítunk. Ez nem véletlen, hiszen ha körbenézünk, minden olyan helyzet, ahol pillanatnyilag, vagy hosszú távon nincs megegyezés, kölcsönösség vagy kiszámítható irány az konfliktusba torkollik. A közösség és az egyén szempontjából ez külső hatás és belső folyamat is lehet. Felüti a fejét egy másik nézőpont, hitelét veszti egy elv vagy elérhetetlennek tűnik a cél. Előfordul, hogy a siker okoz problémát, az hogy valójában jól mennek a dolgok. A jogosultságtudat, önmagunk mások fölé helyezése, a „nekem jár” mentalitás elharapózása feszültséget és súrlódást generál. És itt mutatkozik meg a konfliktus két központi eleme. A feszültség ellentétből, az információ hiányából, tehetetlenségből vagy kiszolgáltatottságból fakad. A súrlódás pedig azt jelzi, hogy felborult az addigi rendszer és rend. A keretek megváltoztak, más lett a hozzáállás, a nézőpont vagy éppen a csoportban, a világban elfoglalt pozíció. Érdekek, értékek, viszonyok és információ – ezek a leggyakoribb konfliktusforrások.



Széthúzó erők és problémák

Visszatérve az eredeti gondolatmenethez, az első gondolatunk általában az, hogy a konfliktust rossznak tituláljuk, szeretnénk elkerülni, vagy kimaradni belőle. Ennek egyetlen lehetséges megoldása egy önmonitorozó, őszinte és a hibákat, a fejlődési pontokat folyamatosan menedzselő rendszer lenne. De még ez is falakba ütközne, hiszen egy „mindenre jó és mindenre felkészült” rendszer egész egyszerűen hazugság. Új kihívások, változások és akadályok szegélyezik az egyén és a csapat útját is. Elég egy új szabályzat bevezetése, változás a játékmenetben, a karakterek, felszerelések tulajdonságaiban, vagy valamiféle büntetés, korlátozás. Ehhez alkalmazkodni kell, és mindez felborítja, átalakítja a jól bevált, az eddig a megoldásra használt eszközöket is. Mi az, amivel mindenképpen meg kell küzdenünk egy ilyen helyzetben – amellett, hogy elkerülhetetlen, hogy szembetaláljuk magunkat vele?

A konfliktus negatív tényezői:

- elvonja a figyelmet, megrekeszti, megállítja a folyamatot
- erőforrást és energiát igényel az elemzése és a feloldása
- gyakran kötődik a vezetés hibáihoz


Mindez azt jelenti, hogy nem maradhatunk a szokásos mederben. Megtorpanást észlelünk, és komoly feszültséget tapasztalunk nyíltan, vagy a felszín alatt húzódva. Ez a csapatdinamikára is rányomja a bélyegét. Bomlasztja az egységességet és személyes konfliktusokhoz vezethet.

A megoldások tekintetében az első lépés, hogy a helyzet ne váljon még rosszabbá. Több kritikus pont is van, aminek az elkerülése mindenképpen ajánlott. A probléma azonosítása és feloldása már az előkészítő fázisban is elbukhat, ha a kritikus pontok tovább rontják a helyzetet. Mik ezek?

- A probléma letagadása

Ez lehet elbagatellizálás, hazugság vagy épp a felelősségvállalás hiánya is. A szőnyeg alá söprés helyett viszont a megbeszélés, az információ áramlása és az odafigyelés segít és ad lehetőséget a helyrehozásra.

„Jó lesz ez így, minden jól megy, nyugi!”
„Mondom, hogy ez lényegtelen, ne hisztizzetek apróságokért!”
„Nem az én hibám, mindent úgy csináltam, ahogy kell!”


- Az érzelmek lesöprése az asztalról

Kicsit hasonló a probléma letagadásához. Itt a felmerült helyzethez kapcsolódó – általában magas hőfokú és lobbanékony – érzések kezelése a cél. A kifigurázás, a nevetségessé tétel vagy a visszautasítás nem szűnteti meg az érzelmet, legfeljebb más – negatívabb – csatornába tereli. Gyűlölködés, agresszió, bosszúvágy gyakran előfordul a magas stresszel és teljesítménnyel járó sportok világában, és az eSport sem kivétel.

„Nem történt semmi, hagyjuk, nem érdekes.”

- A türelem elvesztése, düh, harag

Romboló, széthúzó és a racionális problémamegoldási kísérleteket figyelmen kívül hagyó tudatállapotot jelent. Itt az érzések jogossága, elfogadása az első lépés – de ez nem jelenti azt is, hogy igaza van a másiknak. A destruktív érzések valódi forrása, a mögöttük húzódó igények, vágyak, félelmek feltárása a kulcskérdés.

„Te ***** meg******* aztán***** a *****!!!”



Kifejező és tanulságos videó a Call of Duty European Championships 2013-as évadából.

- Túl korán lezártnak tekinteni a helyzetet

A probléma megoldás, az érzések és a konfliktusok feloldása eltérő sebességgel zajlik a pszichében – mondhatjuk úgy, hogy a fejben. A belefojtott, ki nem mondott, adott esetben jóvá nem tett problémák tüskeként megmaradnak. Ezen felül egy következő konfliktusnál ismét előkerülnek, vagy „dédelgetve” nagyobb feszültséget generálnak, összeadódva.

„Lépjünk tovább, ne foglalkozzunk ezzel az aprósággal többet, eleget beszéltünk róla.”

Segítő és fejlesztő hatása is van azonban a konfliktusoknak, és erről sokan elfeledkeznek. A megújító, feltáró és fejlesztő hatása azonban letagadhatatlan. Mindezért meg kell dolgozni, a döntések, és a csapattársakkal való bánásmód szintjén is.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 4.
    2017. 08. 07. 08:58
    Ha belegondolsz, egy FPS-ben a gyors játékmenet miatt teljesen más a helyzet, mint egy lassabb ütemű MOBA-ban, így a problémák kezelése is más. Gondolom, hogy a szerző tudna ezekről is írni, de akkor az alapokat átugorja, ami nélkül meg szerény lenne a közönsége. Erre a fórumra szerintem elég jó a pozicionálása az anyagnak.

    Külön kiemelném az általában bőséges irodalmi hivatkozást, sajnos sokan megspórolják. Itt legalább tudsz a források közt mazsolázni.
  • 3.
    2017. 08. 06. 21:07
    Pedig nem néztem utána a könyvnek, és mivel nem olvastam így nem is értékeltem :-D jó ez a kis szösszenet, csak a cím alapján azt vártam hogy jobban ki lesz hegyezve az esportra.
  • 2.
    2017. 08. 06. 21:01
    Érdekes thestock hozzászólása, mivel a könyv értékelői közt is pont egy negatív (2*-os) komment van, ami pont az általánosságot hozza fel.

    Egyébként jó volt olvasni, köszi. Szerintem pont ez a könnyed stílusba csomagolt általános érvényű helyzetkezelési elemzés teszi jóvá az anyagot.
  • 1.
    2017. 08. 04. 13:54
    jól összeszedett cikk, köszönjük. De! Olyan általánosságokról van szó ami bármelyik csapatsportra ráhúzható, így nem kifejezetten esporttal, vagy számítógépes játékkal kapcsolatos. Miközben olvastam végig az járt a fejemben amikor fociztam, és hogy miért is hagytam abba. Ha már sport,vagy játék, engem a legjobban az alázat, a tisztelet hiánya tud zavarni. CS GO-ban nincs olyan játék hogy valamelyik majom ne írná be hogy "ez" ("izi"= könnyű). Ez akkor a legszebb, amikor ezt nem is a legjobb teszi... :-)