Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Huang-ti, Batman és az ISIS: a könyvégetések története

  • Dátum | 2016.01.26 08:01
  • Szerző | Freelancer
  • Csoport | EGYÉB

Kevés vandál tett tölti el akkora undorral az embereket, mint a könyvégetés, azonban a téma iránt érdeklődők java része sincs tisztában azzal, hogy pontosan milyen mértékben is befolyásolták a világot az írott gondolat ellenségei. Mivel sajnálatos módon, cikkünkben nem vállalkozhatunk arra, hogy minden esetre kiterjedően ismertessük ezeket az eseteket, így kénytelenek vagyunk a legfontosabb és ha egyáltalán lehet ezt a szót használni, legérdekesebb könyvégetések bemutatására fókuszálni. Lássuk hát, hogyan veszett oda számos bölcs teljes életműve, mi az igazság az alexandiai nagykönyvtár ügyében, miképpen kormányozta Toszkána ékkövét egy eszelős szerzetes, és hogy miképpen voltak kénytelenek elviselni egy hazug tanulmány miatt az évtizedekig tartó cenzúrát a ma már a kilencedik művészeti ágnak is nevezett képregények alkotói!

Hogy mikor is zajlott le az írott szavak első tudatos, ártó szándékból való megsemmisítése, és hogy kinek az utasítására követték el, azt alighanem soha nem fogjuk tudni teljes bizonyossággal megmondani. A jó eséllyel abszolút első incidens elkövetésével az időszámításunk előtt 2300 környékén, Ebla városában található agyagtáblák elpusztításával például egyaránt gyanúsítják az akkádokat, a mezopotámiaiakat és Mari városának lakóit de azt sem lehet kizárni, hogy a lángok egy baleset, vagy természeti katasztrófa miatt csaptak magasra.


A tudományok iránt érdeklődő Asszurbanipál király által létrehozott ninivei könyvtárat biztos, hogy szándékosan gyújtották fel, de a támadók pont az ellenkezőjét érték el annak, amit akartak, mert a tűz kiégette és erősebbé tette az agyagtáblákat, amik így túlélték az évszázadok viharát és számos közülük teljesen épen maradt ránk. Egy, a Bibliában olvasható történet szerint Jójákim, Júdea királya is tűzre vetette Jeremiás próféta tekercseit, de hogy ez tényleg megtörtént-e, arra igen kevés a történelmi bizonyíték. A sajátos vallási nézeteket valló Pitagorasz tanait tartalmazó tekercsek egy részét is a máglya emésztette el, de ellenlábasai csak az általa jegyzett írások egy kis részét tudták elpusztítani. A perzsák királyi könyvtárának felégetése kapcsán pedig komoly viták tárgyát képezi, hogy baleset, bosszú, vagy a Nagy Sándor vezette részeg katonák ostobasága okozta-e a tragédiát.

Az eseteket övező bizonytalanság miatt a történelem első, komoly hatású és alaposan dokumentált könyvégetésének hagyományosan a Csin-dinasztia idején végbemenő, időszámításunk előtti 213-ban lezajló eseménysorozatot szokták tartani.

A napvilágot Jin Cseng néven meglátó első kínai császár, Csin Si Huang-ti teljes joggal lehetett büszke magára, hiszen katonai erejének, valamint félelmet és ellentmondást nem ismerő elszántságának köszönhetően véget tudott vetni a „Hadakozó fejedelemségek korának” nevezett, több mint két évszázadon keresztül tartó, zűrzavaros időszaknak. A legista, azaz a szigorú, következes törvényekben és az államtól való totális függésben hívő, önmagát közel az istenekkel azonos rangra emelő császár azonban nem tudta elviselni a nézeteivel ellentétes elveket képviselőket.


Különösen az erényt és az erkölcsöt a pillanatnyi politikai haszon elé helyező konfuciánusok, valamint a jóval spontánabb, a világ változásainak elfogadását hirdető taoisták bosszantották. A nagy leszámolásra a Sze-Ma Csien által papírra vetett "A történetíró feljegyzései" alapján egy lakoma adta az ürügyet. Ezen a soha nem látott fényűzéssel megtartott ünnepségen több nemes is elő mert hozakodni azzal, hogy a császár a régi idők uralkodóival ellentétben nem oszt földbirtokot a hozzá hű főembereknek, így azok egykori hatalmuk és befolyásuk csak egy töredékével bírnak. Huang-ti első számú bizalmasa és főminisztere, a korszak legkiválóbb diplomatájának és egyben legaljasabb lelkű intrikusának tartott Li Sze azt javasolta patrónusának, hogy az ne tűrje a múltra való hivatkozást. Sőt, egyenesen arra bíztatta, hogy az uralkodás biztonságának érdekében tegye lehetetlenné, hogy a jövőben bárki is az egykorvolt időket hozhassa fel példának.

A ravaszságának köszönhetően szerény kis fizetést húzó közhivatalnokból egy gigászi birodalom meghatározó alakjává emelkedő Li Sze úgy vélte, az egyedüli üdvözítő megoldás, ha elkobozzák a nem praktikus ismereteket átadó, tehát irodalmi, történelmi, vagy filozófiai műveket és egyetlen példányt leszámítva tűzre vetik azokat. Így a tudományok és a mindennapi életben hasznosítható tudás nem szenvednek csorbát, de forrásanyagok nélkül lehetetlenné válik a már halott fejedelmek és bölcsek tetteinek és gondolatainak összehasonlítása a császáréval. Ennek köszönhetően csakis egy, megfellebbezhetetlen és megkérdőjelezhetetlen nézőpont lesz érvényes mindenkire.

A paranoid, egy maréknyi kiválasztottat leszámítva mindenben és mindenkiben veszélyforrást látó Huang-ti áldását adta hűséges embere tervére, aki határtalan buzgalommal vetette bele magát a feladatba. Bár akadtak, akik az életük és vagyonuk kockáztatásával elrejtettek egy-egy példányt a klasszikusokból, a szó legszorosabb értelmében fel sem lehet becsülni az okozott kárt, mert a történelemmel foglalkozó tekercsek, valamint a „Száz bölcs”-ként emlegetett, a világról a legkülönbféle módokon elmélkedő filozófusok életművét összegző feljegyzések az enyészeté lettek és úgy eltűntek, mintha soha nem formálták volna a közgondolkodást. Az egyetlen ok, hogy tudjuk, hogy valaha léteztek az, hogy töredékes formában, vagy utalásként megtalálhatóak a könyvégetést túlélt művekben. Hogy hány olyan mű lehet, ami egyszer és mindenkorra, nyom nélkül semmisült meg, senki sem tudja.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 42.
    2016. 02. 07. 19:26
    Nem feltételezek abszolút válaszokat, ellenben a tudomány csak ezekkel tud tevékenykedni. Tehát a te mondanivalód nekem azt mutatja, hogy a tudomány segítségével rájöttünk arra, hogy a tudománnyal nem lehetséges ezen kérdéseket megválaszolni. De ettől még lehet, csak más módszerekkel! Épp ez a lényeg.

    Az összefüggések keresése nem ugyanaz, mint az értelem keresése! Az értelem jelentése magában hordozza a cél és a személy fogalmát (valakinek valamilyen célja van, amiben a vizsgálandó dolog segíti, így határozza meg a személy a maga számára a dolog értelmét. Attól még, hogy a tudomány vizsgálja a beszéd, vagy akár az agy működését, nem mondja meg azt, hogy ezt a tudást utána hogyan hasznosítsuk! Csak tudást ad, célokat nem. "Csupán" leírja a vizsgálandó dolog, jelenség működését.

    A "mindentudás" nem feltételezi a lét megszűnését, összemosod ezzel a kijelentéssel a dolgokat. Fogok egy almát, vélhetem egy dolognak, meg kiscsillió molekulának is. Bármekkora tudásra teszek szert, ez a két megszámlálása, csoportosítása továbbra is helyénvaló marad.
    Tekinthetem az univerzumot egy dolognak, mégsem fog így megszűnni számomra minden, amit körbe foglal.

    Ezért írtam le mind a kettőt, pontosításképp. Materialista vagyok, méghozzá azon értelmében, hogy nem hiszek a lélekben, a külső világ és a gondolatok között szoros kapcsolatban vannak egymással, ami ebben a beszélgetésben különösen fontos, hisz te mást feltételezel velem szemben.
  • 41.
    2016. 02. 07. 17:01
    Mindenekelőtt: egyetértek a fogalomkülönbségeink meglétében - itt-ott ki-ki szűkebben, ki-ki tágabban értelmez bizonyos fogalmakat, de ez így van rendjén, erre is az új tudományos módszer világított rá.
    Én a filozófiatörténet figyelembevételével értelmezek fogalmakat, tehát igyekezvén a saját valójukban használni ezeket, hiszen ha valamely nagy gondolkodó megalkotott egy fogalmat, azt igyekezett egyértelműen definiálni.

    Pontosan így értem a kétpólusút, igen. Bármiféle ellentétekre értendően.

    Ezt írtad: "Én azt mondom, hogy a tudományos módszer nem az egyetlen járható út. Ahol tud választ adni, oda azt érdemes használni, de sok helyen alkalmatlan.
    Hogy ne csak ilyen általánosságokban beszéljek, ilyen kérdések lehetnek..."
    Ebből következtettem arra, hogy abszolút válaszokat feltételezel. Ugyanakkor most is elismered, úgy hiszed, ezekre a metafizikai kérdésekre nem lehet az új tudományos módszerrel válaszolni, pedig lehet. Ezek a válaszok nem abszolút, konkrét válaszok, hanem annak bizonyítása, hogy nem létezik interszubjektív magyarázat az ilyesfajta, örök kérdésekre, így el kell fogadnunk azt a tényt, miszerint soha nem juthatunk el arra a szintre, ahol mindent tudunk, ahol minden, mindennel eggyé válik, mivel ilyen esetben maga a lét fogalma is értelmét veszíti, hiszen maga a lét feltétele az egytől különbőző dolgok megnyilvánulása. Tehát szükségszerűek az ellentmondások és az ilyen, abszolút, egzakt módon megválaszolhatatlan kérdések.

    "Ez nem igaz, legalábbis én nem látom, hogyan tudnád lefordítani a tudomány nyelvére az életed értelmével foglalkozó vizsgálódást."
    Pedig elég régóta ezt tesszük. Eseményeket, jelenségeket, tulajdonságokat hozunk egymással összefüggésbe, ÉRTELMET víve, keresve mindenféle megnyilvánulásban. Az új tudományos módszer mindent lefed, amiről csak képesek vagyunk beszélni, hiszen maga a beszéd is az értelem tevékenysége, megnyilvánulása. Éppen ezért minden másról, amit tapasztalni vélünk, de nem megfogható (élet értelme, lélek, érzések stb), nem vagyunk képesek beszélni. (Lásd, soha nem tudtuk megmagyarázni, mi a tudat, a lélek, a szeretet stb, csupán minőségeket rendeltünk hozzájuk. Ha ugyanis valamit önmagával akarunk definiálni, azt axiómának nevezzük.)
    Szerintem nem beszélünk el, csupán nehezen elfogadhatóak olyan dolgok az ember számára, amik nem feltételeznek, vetítenek előre egy zárt rendszert, ahol minden meg van magyarázva.

    Egyébként a materializmus is sokkal több ennél, hogy "nem hiszek a lélekben". Ez inkább egyfajta idealizmus, ellentmondásos módon. Az ember úgy gondolkodik dolgokról, ahogy az kényelmes, rendszert alkot. Ez azonban ugyanolyan önzőség, mint minden embercentrikus világfelfogás. (Pl.: vallások)
    Ennél még agnosztikusnak lenni is "kedvezőbb".
  • 40.
    2016. 02. 07. 10:32
    Minden metafizika, ami nem fizika:

    Több jelentése is van a metafizikának. Egyezzünk ki abban, hogy máshogy használjuk a szavakat,más jelentését használjuk, de alapvetően nem gondolunk másra.

    Tudományos módszer =/= tudomány:
    Ezt megint nem vitatom, tisztában vagyok vele, csupán egy előző hsz-re válaszoltam, így úgy találtam helyesnek, ha az ott használt jelentést / definíciót alkalmazom.

    Kétpolusú világfelfogás:
    Mit értesz ez alatt? A keresztény meg Descartes féle felfogást a lélek és test síkjáról? Vagy szimplán a szubjektív / objektív vizsgálódás különbségére gondolsz? (Külső vs. belső világ) Nekem nem tiszta.


    "akként teszed fel az örök metafizikai kérdéseket, mintha létezne rájuk egzakt válasz, akár fizikai, akár etikai értelemben..."

    Ezt te raktad bele a beszélgetésbe, én ilyet nem mondtam, hisz nem is gondolom így. Pont ezért sem lehet ezekre a kérdésekre tudományosan válaszolni, hisz nem hiszem, hogy lenne objektív válasz rájuk. Azért ebben nem vagyok persze teljesen biztos.

    "Tehát nem minden a tudományos módszer, de amiről csak beszélhetünk ebben a létformában, mindent le tudunk fordítani rá. "

    Ez nem igaz, legalábbis én nem látom, hogyan tudnád lefordítani a tudomány nyelvére az életed értelmével foglalkozó vizsgálódást.

    "tehát végre lépjetek túl a dualista világfelfogáson"
    Materialista vagyok, nem hiszek lélekben, szóval megint csak nem értem, mire akarsz célozni.


    Úgy látom, elbeszélgetünk egymást mellett...
  • 39.
    2016. 02. 06. 13:40
    Mindazonáltal, szögezzük le, egyetértek veled abban, hogy nem lefedhető minden az új tudományos módszerrel sem, hiszen ha így lenne, mindent megtudnánk ismerni, ami egyértelműen abszurd jelenség lenne. A félreértésed abban rejlik, hogy még a régi (amit svas írt) módszert tartod aktuálisnak, ami nem csoda, hiszen ahogy írtam is, az egész emberiség le van maradva a filozófiához képest, persze ez mindig is így volt.
    Gondolok itt elsősorban arra, hogy akként teszed fel az örök metafizikai kérdéseket, mintha létezne rájuk egzakt válasz, akár fizikai, akár etikai értelemben...
    Ezeken a kérdéseken, ha nem is túlléptünk, rég tudjuk, bizonyítottuk sokféleképpen, nem létezik rájuk interszubjektív válasz.
    Tehát nem minden a tudományos módszer, de amiről csak beszélhetünk ebben a létformában, mindent le tudunk fordítani rá. Mindehhez ettől még kell az intuíció, a megélés stb metafizikus tulajdonságunk, tehát végre lépjetek túl a dualista világfelfogáson, és kezdjetek el hegy-vőlgyként gondolni ezekre a dolgokra. Eddig mindig csak az vezetett el minden korrekt válaszhoz.
  • 38.
    2016. 02. 06. 13:28
    Mivel elég korlátozottak a lehetőségek, csak az elejére reagálok, mert azon rossz alapfeltevésedből adódik a többi homály is.
    Minden metafizika, amit nem tudunk a tudomány módszereivel vizsgálni, ergo így az episztemológia, ontológia, etika. Tudomány módszerei alatt itt a régi felfogásra gondolok (ahogy Te is végig). Viszont a XX. századtól kezdve új metafizika került előtérbe, amely az eddigi legelegánsabban ötvözi a kétpolusú világfelfogást, így a tudományos módszer is kibővült, immár túllép a fizikailag empirikus dogmákon, így sokkal nagyobb területet lehet a módszerrel lefedni. Lásd, mára már a fizika is tele van metafizikával (ontológia, episztemológia). A pszichológia azért volt mindig is válságban, mert több benne a metafizika, mint az empirikus jelenségek. Túláltalánosítás stb.
    Bizony, a filozófia, amíg ember létezik, nélkülözhetetlen és szükségszerű!
  • 37.
    2016. 02. 04. 08:01
    Metafizikának kb. semmi köze az episztemológiához, ontológiához, etikához, legalábbis ebben az évszázadban. A legtöbben ma már elvetik a metafizikát (ahogy te is mondtad) de a többi ága a filozófiának ma is nélkülözhetetlen.

    A tudomány az episztemológiára épül, így teljesen értelmetlen lenne a tudomány módszerével vizsgálni.

    Az episztemológia meg valamilyen közvetett módon az ontológiára épül, amelyet megint nem lehet a tudománnyal vizsgálni.

    Az etika meg nem a világgal foglalkozik, hanem az ember reakciójával a világról. A tudomány megmondja, mi van, az etika meg megmondja, hogy mit kezdjünk vele. Ezek megint teljesen különböző területek amelyek minimális kapcsolatban vannak egymással.

    Itt gondolok arra, hogy ha olyan etikát akarsz kreálni ami összhangban van az emberi elmével (különben hosszú távon nem kivitelezhető a végrehajtása) akkor nyilván a tudományhoz (neurobiológia, pszichológia) kell fordulnod támogatásért, de ettől még teljesen különböző dologról beszélünk, ami nem is alkalmazza a tudományos módszert.
  • 36.
    2016. 02. 01. 03:12
    Amit keresel, az a metafizika, ami ~ a XX. század kőzepétől már nem igen létezik/működik önmagában. Amit manapság ismerünk meg, bármilyen tudásról(!) legyen is szó, végtére tudományos módszerrel tesszük.
    Ugyanakkor amit svas írt, az is elavult szemlélet mára, a tudomány nem merül ki ilyen sekélyes módszerkben, jellemzőkben... - ez a fajta kategorizálás bő száz éve lejárt, megkezdődött a posztmodern kor, csak épp a civilizáció nem érte még utol az új beállítódást, már ami a lételméleteinket és tudományainkat illeti. A politikai és gazdasági, még ma is, kvázi fekete-fehér "világ"felfogás megragadt valahol a XIX-XX. századforduló körül.
    Ezzel kapcsolatban minimum XX. századi tudománytörténetet és metafizikát kell tanulmányozni, nem megrekedt dogmákat harsogni.
  • 35.
    2016. 01. 30. 20:01
    Félreértesz. Nem mondom, hogy a hókuszpókuszok jók bármire is, csupán azt mondom, hogy nem minden kérdés megválaszolására a tudomány felé kell fordulni.

    svas úgy érvelt, hogy adott a tudományos módszer, ha valami ezt nem használja, akkor nem ér semmit sem.


    Én azt mondom, hogy a tudományos módszer nem az egyetlen járható út. Ahol tud választ adni, oda azt érdemes használni, de sok helyen alkalmatlan.

    Hogy ne csak ilyen általánosságokban beszéljek, ilyen kérdések lehetnek pl.:

    Mi az élet értelme?
    Mi a jó, létezik-e egyáltalán abszolút vagy akár objektív jó?
    Mi a tudás, tudunk-e egyáltalán valamit, és ha igen, biztosak vagyunk-e ebben, és ha igen, akkor miért is vagyunk biztosak benne?
    Mi létezik, mi nem?
    Egyáltalán mit csináljunk, és mit ne?


    Ezek ugyanúgy fontos kérdések amelyeket az ember az élete során így, vagy úgy, de próbál megválaszolni, és ezek vizsgálatára alkalmatlan a tudomány. (Szerk: De azért a tudomány tud háttértudással szolgálni, ami segíthet)

    Még egyszer kijelentem: A konklúzióval egyetértek. Tehát ezotéria, hókuszpókusz, ezek tévútra vezetnek. Csupán az érvelést nem találtam helyén valónak.
  • 34.
    2016. 01. 29. 17:56
    Öhm... pl. milyen kérdések megválaszolására alkalmatlanok tudományos módszerek, de ugyanakkor alkalmasak a hókuszpókuszok?
  • 33.
    2016. 01. 29. 17:01
    "
    Az ezoterika, hókuszpókusz ezeket a feltételeket nem meríti ki, ezért nem ér kutyagumit sem."

    Bár a konklúzióval egyetértek, az érvvel, a gondolatmenettel nem.

    Nem csak a tudomány tud hasznos tudással szolgáltatni, vannak olyan kérdések, amelyek megválaszolására teljesen alkalmatlan, míg más eszközök kevésbé, és ezen kérdések megválaszolása pont ugyanolyan fontosak, mint bármelyik tudományos hipotézis igazolása, ha nem fontosabbak.
  • 32.
    2016. 01. 29. 16:58
    Úgy érzem, nem sikerült megértened mondanivalómat.



    Sajnálom.
  • 31.
    2016. 01. 29. 12:49
    A tudományos módszer jellemzői:

    -kvantitatív leírás. Ez azt jelenti, hogy a tudomány összefüggéseit számszerűsítik
    -mértékegységek használata. Ez is az előbbi kiegészítéssel igaz, és a kvantitativitáshoz kapcsolódik
    -kísérletezés. A kísérletezésről is elmondható, hogy a megfigyeléstől élesen el nem különíthető, nem merőben új eszköze a tudománynak
    -reprodukálhatóság. Ez egy elméleti feltétele a tudománynak. Nem mindig teljesül, pl egy szupernova robbanást elég necces lenne reprodukálni.
    -interszubjektivitás, azaz a különböző megfigyelők közötti összhang is számos esetben kívánatos a tudományokban.

    Az ezoterika, hókuszpókusz ezeket a feltételeket nem meríti ki, ezért nem ér kutyagumit sem.
  • 30.
    2016. 01. 29. 11:08
    "Szerintem az igazság szubjektív."

    "Akkor maradj csöndben"



    no1 bullshit filter :
    Carl Sagan : Baloney Detection Kit

    Enjoy!
  • 29.
    2016. 01. 28. 17:37
  • 28.
    2016. 01. 27. 15:20
    Nah mondjuk ebbe így nem gondoltam bele, igazad van. Ha Libribe megyek felveszem a szemellenzőt és próbálom nem észrevenni az ezotéria szekciót.
  • 27.
    2016. 01. 27. 15:07
    Egyetértek, de a könyvírás résszel kevésbé: ha bemész a könyvtárba (igen, még vannak ilyenek), akkor kénytelen leszel konstatálni, hogy egész részlegek vannak fenntarta ezoterikus és áltudományos marhaságoknak. A szomorú az, hogy ezek forgalma meghaladja az irodalomét. A hülyeség marhajó üzlet, szóval futószalagon gyártják is az ezt kiszolgáló szemetet.
  • 26.
    2016. 01. 27. 14:51
    "Szerintem az igazság szubjektív."

    Akkor maradj csöndben, mert semmi értelme bármit is mondanod, hisz te ezt hiszel, más meg mást, tök mindegy mit mondasz, semmi sem számít.

    A Föld szerintem gömb alakú, más szerint egy teknősbéka egyensúlyoz egy vasedényt és ez a Föld. Mivel az igazság szubjektív, mindkettő egyenlő módon igaz.

    Remélem mindkét fenti bekezdést olvasva érzed az ellentmondást, legalább az intuíció szintjén.
  • 25.
    2016. 01. 27. 14:48
    A különbség az, hogy könyvet nem fog mindenki írni, mert több hónapos munka, erőbefektetés, pénz kell hozzá, wikipedia cikket meg két katt átírnom.

    Ráadásul az interneten (talán a wikipedia jó példa) nem az igazságra, hanem a kollektív megegyezésre törekednek, ami nem ugyanaz.

    Amiben több ember hisz, az úgy van. Legalábbis az interneten.

    Az újságok megint más kérdés, ott hasonló problémákba ütközhetünk, főleg, mert az újságokban nagyobb részt találhatóak politikai érzületű munkák is.
  • 24.
    2016. 01. 27. 10:50
    A minap egy gasztronómiai műsort néztem a tévében, a jóemberek valamilyen paprikásszerű ragut készítettek. A séf szerint egy olyan ételről van szó, amit már a honfoglaló magyarok is előszeretettel fogyasztottak. Mindezt úgy, hogy a hozzávalók nagy része az amerikai kontinensről származik....
  • 23.
    2016. 01. 27. 10:46
    Kellett nekem kinyitni a nagy pofám....

    Am ennyi erővel haragudhatunk az újságokra, tv műsorokra, sőt a könyvekre is. Mindenbe belehibázhatnak, mindenben lehet valótlan, sőt mindenre kihathat a cenzúra is, sőt ha más embertől szerezzük személyesen az infókat, az is lódíthat. Na akkor most kinek az anyját, amiért egyáltalán információt cserélünk/tárolunk bárhol?
  • 22.
    2016. 01. 27. 10:18
    "Ráadásul, ha szabadon letölthetővé teszik az anyagokat, lehetetlenné válik azok végleges elpusztítása."
    Éppen ezért szorul alapos felülvizsgálatra a mai szerzői jog. Ugyanis pont ezt akadályozza.
  • 21.
    2016. 01. 27. 00:15
    Erdekes a cikk, es megmutat ket erdekes aspektust az emberi jellemzokbol: Elso hogy a hatalomvagybol elkovetett tettek, CSAK butasaggal magyarazhatok, ergo akinek olthatatlan hatalomvagya van az Eszmeletlenul uninteligens, es a masodik hogy minden vallasi csoport pont ezt az ostobasagot koveti. Egyszeruen amikor a hulyeseg szorgalommal parosul, tokeletes taptalaja a tomeghiszterianak....
  • 20.
    2016. 01. 26. 20:31
    A cikkben olvasható "más vallásúak becsapása" témához: ez a magyarázat engem sem nagyon győzött meg. Nem csoda, hogy ez lett a sztori vége.
  • 19.
    2016. 01. 26. 18:23
    Az interneten ugyanúgy el tud veszni az információ, az egyetlen különbség hogy annyi hamis adat van fent, hogy nehéz megtalálni az igazit.

    Ilyen Savonarola szerű csőszök most is vannak tőlünk nyugatra szép számmal, csak most "Islam/Muslim Patrol" a néven futnak. Gondolom hasonlóan nem lesz jó vége.
  • 18.
    2016. 01. 26. 18:18
    Na jó, azért nem kell az internetet úgy beállítani, mintha ott nem lenne megbízható forrás. Ennyiből kételkedhetünk a több ezer éves tekercsek tartalmában is, elvégre mi a különbség? Azokat is emberek írták, mi van, ha ferdítések, túlzások vannak bennük? Akkor ne kezeljünk tényként semmilyen történelmi forrást.

    Itt pedig példának pont a wikipedia lett belinkelve / említve? Amit boldog-boldogtalan szerkeszthet? Na ne már.

    Amúgy pedig a fenti cikk is, amihez kommentelünk, az interneten van. Szóval semmi esetre se higgyétek egy szavát se.
  • 17.
    2016. 01. 26. 16:45
    Szerintem az igazság szubjektív. Innentől kezdve pedig ha mindenki csak a maga igazságát fogadja el, akkor máris tele van az internet (vagy bármilyen más hasonló információt gyűjtő hely) ellentmondásokkal, egymást kizáró és feloldhatatlan ellentétekkel.
    Ezért voltak könyvégetések, ezért vannak sokak szerint téves Wikipédia oldalak, de ide sorolhatóak a vallási fanatikusok által okozott károk az elmúlt évszázadokból.
  • 16.
    2016. 01. 26. 15:22
    Csak azt, hogy valamennyiünk nevében szeretném megköszönni ezt a remek szemléltetést!

    U.i.: de vigyázz, mert lehet 0 a valóságtartalma!
  • 15.
    2016. 01. 26. 15:19
    +1

    Ha igazán akarnának adni a valóságra, akkor simán lehetne az feltüntetve, hogy Kolozsvár, Kingdom of Hungary, ahol a Kolozsvár a Cluj-Napoca szócikkre mutatna, a Kingdom of Hungary meg a történelmi Magyar Királyság szócikkre.

    De nem, ehelyett az angol szócikk is erősíti azt a tévképzetet, hogy 1. Mátyás Romániában született, 2. Van olyan, hogy Cluj-Napoca.

    Nyugodtan meg lehet kérdezni bármelyik magyar embert abból a közel 1,2 millióból, aki Erdélyben él és mind, egytől-egyig azt fogja mondani, hogy az Kolozsvár és ŐK ezt sosem fogják elfelejteni, ahogy azt sem, hogy bár ők is ennek a nemzetnek a tagjai, mégis el vannak tőlünk szakítva és egy őket mindenben visszavető és hátráltató néppel kell együtt élniük.
  • 14.
    2016. 01. 26. 15:10
    Tehát mit szerettél volna mondani?
  • 13.
    2016. 01. 26. 15:04
    Köszönjük Emese!
  • 12.
    2016. 01. 26. 14:16
    Nem azt írják. Azt írják, Cluj-Napocában született. Ezt a nevet pedig 1974-ben adományozta egy Ceausescu nevű kolléga a városnak, ötszáz évvel Mátyás születése után. Nemcsak a város neve téves, hanem az ország is, amely történetesen nem is létezett Mátyás születésekor.

    Történetesen pont tudom, hogy az illyen infóablakok tartalmát manuálisan ellenőrzik, ráadásul jelenteni is lehet, ha az eltér a valóságtól, ticketet nyitnak róla (egyik kollégám ezt csinálja)..

    A példával pedig szerintem elég jól szemléltettem, hogy akárki átírhat akármit, azt onnantól fogva referenciának minősíti az olvasó. Hamisítani gyerekjáték, a forrás nincs megjelölve, mindenki azt ír, amit akar.
  • 11.
    2016. 01. 26. 14:02
    De miért is nulla valóságtartalmú? Azt írják Kolozsváron született. Az, hogy Kolozsvár most hol van, az egy dolog. De jó lenne ha lekattannánk erről a témáról, mert ez az infópultjuk adatbáziskezelése miatt van így, amivel közvetlenül lehet linkelni városokat és akkor azok wiki oldalára jutsz, viszont így a legfrissebb infók vannak ott a városról.
  • 10.
    2016. 01. 26. 13:33
    Milyen trollkodást? Konkrétan azt írtad, hogy egy 0 valóságtartalmú infót nem úgy ítélnél meg, mint téves információt.

    Ilyen egyének mellett könyvet sem kell égetni.
  • 9.
    2016. 01. 26. 13:23
    Na jó, most már fejezd be a trollkodást kérlek!
  • 8.
    2016. 01. 26. 13:11
    Akkor eléd bármit le lehet rakni, mert nem úgy ítéled meg, mint téves információt. Ha orbitális hazugság, akkor sem.
  • 7.
    2016. 01. 26. 13:02
    Hogy maradjak a te példádnál, elég hamar rájönnék, hogy Kolozsvárat a mai viszonyoknak megfelelően említi. Nem úgy ítélném meg, mint téves infót.
  • 6.
    2016. 01. 26. 12:53
    Jó, és amivel kapcsolatban nincsenek ismereteid, arról hogyan döntöd el, hogy valós, vagy kamu? Amit fentebb linkeltem az a Google által lektorált információ. És téves.
  • 5.
    2016. 01. 26. 12:48
    Mi ez a trollkodás? Nyilván lehet hamis infókat is találni a neten, de lehet bő számmal megbízható dolgokat is. Egészséges gyanakvással kell bizonyos dolgokat kezelni, de ezt szerintem minden itt lévő és még sok más ember tud. Ennyi.
  • 4.
    2016. 01. 26. 12:15
    Tudtad, hogy Mátyás Király Romániában született? Bizony, according to the internet, ez így van.



    Az interneten mindenki azt ír, amit akar. "Hiteles forrás".
  • 3.
    2016. 01. 26. 12:04
    Tudod, az internet nem abból áll, amit a szomszéd Marika néni meg oszt facebookon, vagy amit szélső-balos Jóska gyerek le blogol...
    Bár kétségtelen, a vitatott hitelességű info is info, az is lehet hasznos...
  • 2.
    2016. 01. 26. 11:12
    Igazad van. Én voltam buta. Az interneten minden fake info. Még a digitalizált periódusos rendszernek sem szabad hinni
  • 1.
    2016. 01. 26. 10:36
    Na igen. Pont emiatt tartom az internetet az emberiség, egyik legnagyobb találmányának. Minden infót archivál

    Jools szabadságon van, vagy hogy-hogy, most te hoztál le ilyen (érdekes) cikket Freelancer ?