Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Fortuna mosolya - Vakszerencse szülte felfedezések

  • Dátum | 2015.12.09 10:01
  • Szerző | Freelancer
  • Csoport | EGYÉB

Goodyear kálváriája

Az 1830-as években valóságos gumi-őrület söpört végig Európán és az Egyesült Államokon. Mindenki a vízhatlan és kuriózumnak számító anyagból készült ruhákat és használati tárgyakat akart. Gumitermék-gyártó cégek százai alakultak és sok, máskülönben megfontolt és kockázatkerülő pénzember ölte vagyona tekintélyes részét abba, hogy létrehozza a saját vállalatát, vagy másokkal összefogva egy a slágeranyag megmunkálásával foglalkozó gyár résztulajdonosa lehessen. Döntésüket a későbbiekben valamennyien keserűen megbánták, mert a világ hetedik csodájának tartott gumiról nagyon hamar kiderült, hogy jóformán teljesen alkalmatlan bármiféle ipari célú hasznosításra, mert a nagy hidegben használhatatlanul merevvé fagy, a tűző forróságban pedig bűzös masszává olvad. A nagy reményekkel induló cégek szemkápráztató gyorsasággal mentek csődbe, tulajdonosaik pedig pár kivételtől eltekintve elvesztették a hosszú évek kemény munkájával megszerzett vagyonuk szebbik felét, vagy egyenesen koldusbotra jutottak.

Miközben a befektetők átkozták magukat könnyelműségük miatt, Charles Goodyear úgy érezte, hogy eljött az ideje. A mezőgazdasági szerszámokkal, illetve fém, valamint elefántcsont gombokkal üzletelő, de rossz döntései miatt a csőd szélére jutó és az adósok börtönét is megjáró kereskedő és autodidakta kémikus szentül hitte, hogy az ő feladata egy használható gumielegy kikeverése. Az elkövetkezendő évek során Goodyear és családja megjárták a poklot, mert a feltaláló által „az elmét legjobban izgató anyag”-nak nevezett gumi miatt számtalan keserű és megalázó helyzetbe kerültek. A Goodyear-család nyomorgott. A gyermekek éheztek és csak azért nem haltak éhen, mert a családfőt eszelősnek tartó, de a csöppségeket és az asszonyt szánnivaló áldozatoknak tekintő környékbeli gazdák összeadtak számukra annyi elemózsiát, ami úgy-ahogy elég volt a létfenntartáshoz. Az állandóan éhes csemeték sorsát tovább nehezítette, hogy apjuk, hogy folytatni tudja 1834-ben megkezdett kísérleteit, apránként zálogházba adta az összes bútort és nem igazán jeleskedett a gyermeknevelésben. A férfi egészségi állapota ugyanis drasztikusan romlani kezdett a belélegzett vegyszerek miatt és mivel attól rettegett, hogy meghal a nagy felfedezés előtt, minden ébren töltött pillanatában a munka körül jártak a gondolatai.

A család sorsát még szomorúbbá teszi, hogy a gumit különféle porokkal stabilizálni akaró Charles többször is azt hitte, hogy végre elérte a célját, de aztán jött a meleg és a vagyont érőnek gondolt szubsztanciákról kiderült, hogy semmit sem érnek. Egyszer száz, a kislányai és a nehézségek ellenére ura mellett mindvégig hűségesen kitartó asszonya által elkészített cipő olvadt el, egy másik alkalommal pedig egy, látszólag kemény, valójában pedig a felszín alatt épp olyan hasznavehetetlenül folyós gumi-variáns adta meg magát az elemeknek. A nagy fordulópont 1839-ben következett be.


Hogy pontosan miképpen is történt, arról eltérő információk maradtak ránk. A legszórakoztatóbb állítás szerint a türelme vége fele járó Clarissa megfogadtatta a férjével, hogy abbahagyja haszontalan és az anyagi helyzetüket megrendítő kutatásait és egy tisztes, kenyérkereső foglalkozás után néz. Goodyear, hogy lecsillapítsa házastársát, látszólag belement az alkuba, de titokban épp úgy folytatta a mániájává lett kísérletezgetést, aztán amikor egyszer a neje korábban jött haza a vártnál, egyebet nem tudván tenni, a meleg kályhába rejtette a keveréket. Aztán, amikor elmúlt a vész, döbbenten konstatálta, hogy a kénnel kezelt gumidarab némileg keményebb lett, de nem vesztette el a ruganyosságát. Hogy mi igaz a legendából, azt jobb nem firtatni, az azonban biztos, hogy a kénes anyag a puszta véletlen miatt lett csak kiégetve.

Sajnos Goodyear megpróbáltatásai ezután sem értek véget és a családjának is rengeteget kellett szenvednie. A férfi közutálatnak örvendett a lakhelyén, mert a műhelyként is szolgáló lakásából áradó kénes bűz miatt kínszenvedés volt a levegővétel a környéken, így idővel kénytelenek voltak továbbállni. Az új, ezúttal tényleg használhatónak bizonyult anyag miatt Goodyear hallani sem akart arról, hogy feladja feltalálói karrierjét, ezért jobb híján már a tányérjaikat is eladta és a gyermekei és felesége által meggyűlölt gumiból készült darabokkal pótolta őket. Bár levédette a szabadalmát, egyetlen percig sem élvezhette felfedezése anyagi gyümölcseit, mert aki tehette, becsapta, illetve számos nála tőkeerősebb vállalkozó egyszerűen ellopta a gyártási folyamat titkát. Beszédes, hogy élete egyetlen komoly elismerését, a francia Becsületrendet akkor kapta meg, amikor egy balul elsült párizsi gumikiállítás miatt újfent az adósok börtönében volt kénytelen tengetni napjait. A tizenkét gyermekéből hatot eltemető, feleségére és hat életben maradt sarjára horribilis, kétszázezer dollárra rúgó adósságon kívül csak rossz emlékeket hagyó, kutatásai során szinte teljesen megnyomorodó Goodyear 1860-ban hunyt el. Bár a visszaemlékezések szerint örök és múlhatatlan optimizmusa soha sem hagyta el és a legnehezebb időkben is azon volt, hogy mindenben meglássa a szépet és a jót, aligha hinné el, hogy a szerencsés véletlen miatt fellendült gumiipar világszerte emberek tízmilliónak biztosít megélhetést, az ő nevét pedig a mai napig egy cégóriás őrzi.

Mai cikkünkben olyan feltalálókra fókuszálunk, akik a gumiipar atyjához hasonlóan egy szerencsés véletlennek köszönhetően gyakoroltak hatást a világra. Lássuk hát, hogyan forradalmasította a sütést egy hét éves korától kezdve jóformán semmiféle oktatásban nem részesülő férfi, miképpen tört be a játékiparba egy csődközelben lévő, tisztítószereket gyártó vállalkozás, miért jó az, ha egy vegyész kétbalkezes és hogy hányan fedezték fel Alexander Fleming előtt a penészgombák gyógyító erejét!

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 11.
    2015. 12. 15. 22:58
    -kicsit off-
    Ez a mergezo, egeszsegtelen stb. dolog kezd egy kicsit unalmas lenni. Az adott kutatas mindig azt a velemenyt tamasztja ala, amelyik lobbi tobbet fizetett. Azaz a "csirkelobbi" altal szponzoralt kutatas azzal az eredmennyel zarul, hogy a szalonna egeszsegtelen. A teflon "ellenfele" nem tudom, hogy konkretan mi, de talan a rozsdamentes eszkozok, ki lehet talalni ki fizette a "teflonellenes" kutatast. Mind csak szinjatek, mint anno a h1n1 elleni vakcina. Ott is jol kaszalt valaki. A bakterium azota is letezik, de nem tudnak-nem akarnak -egyelore- tobb penzt kiszedni belole. Majd talan par ev mulva, valami meg vaganyabb nevuvel...

    Egyebkent jo volt a cikk, koszonjuk.
  • 10.
    2015. 12. 12. 22:55
    Hihetetlen jók és érdekesek az ilyen cikkek, mindig szeretem őket olvasni.
  • 9.
    2015. 12. 12. 20:52
    A teflon maga nem mérgező, csak sütéskor szabadulnak fel mérgező gázok. Occó kínai kerámiaserpenyőből pedig kioldódhatnak ritkaföldfémek és egyéb egészséges vegyületek.
  • 8.
    2015. 12. 12. 11:35
    A teflonról eddig is tudták, hogy mérgező, ha valaki megeszegeti. Ezért sem ajánlott megkarcolgatni a serpenyőt. Nem azért, mert utána ott ráég a kaja.
  • 7.
    2015. 12. 11. 16:18
    A kérdés, hogy hány fokon sütve

    Mert ha pár ezer fokon szereti az ember a rántottát megcsinálni, lesz benne fluor i
  • 6.
    2015. 12. 10. 17:50
    Roses are red, violets are blue, went to the pizzaria came back with gonorrhea.

    Pacsi annak aki tudja hogy mibol van ez
  • 5.
    2015. 12. 10. 15:30
    Az élet káros az egészségre
  • 4.
    2015. 12. 10. 09:17
    A teflonról mostanában kezdik susogni, h mérgező gázok szabadulnak fel belőle a sütés során. Úgyh rozsdamentes és kerámiaserpenyőt a népnek! Amíg ki nem találják, h azok is veszélyesek.=)
  • 3.
    2015. 12. 09. 14:41
    Kelogg-ékról jópofa film a Promenád a gyönyörbe.
  • 2.
    2015. 12. 09. 13:49
    Ezzel a címmel könyvet lehetne írni!
  • 1.
    2015. 12. 09. 13:05
    Megint egy érdekes cikk, ilyenek is kellenek.