Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Cradle - jurta, sztyeppe, géplány

  • Dátum | 2015.09.22 08:01
  • Szerző | Morte
  • Csoport | JÁTÉK

Magányos jurta áll a mongol sztyeppe közepén, benne egy kikapcsolt android. Kell ennél érdekesebb kezdés? A Flying Cafe for Semianimals független ukrán csapat első alkotása a Cradle, ez a különleges, gyönyörű, szürreális játék, amely Mongólia tájaira és az emberiség jövőjébe visz el minket. Műfajilag nem könnyű besorolni, és talán nem is lehet szigorú kategóriákba begyömöszölni: félig sci-fi, félig fantasy, sétaszimulátor, felfedező- és kalandjáték néhány ügyességi résszel, pár fejtörővel, és rengeteg rejtéllyel, amelyekről még a végigjátszás után is sokáig fogunk elmélkedni.

2076-ot írunk, a világ nagyon megváltozott, az emberiség a halhatatlanság titkát kutatva felfedezte, hogyan lehet az emberi tudatot android testbe költöztetni. A dolognak persze nem várt mellékhatásai is lettek, egy az új technológiával kapcsolatos katasztrófa következtében új vírus fenyegeti az embereket, ami miatt még többeknek kell búcsút mondaniuk a hús-vér létnek. A robottestben élők élete sem egy leányálom, ők kellemetlen mellékhatásoktól szenvednek, melyek miatt tudatátvitel segítségével időnként újra le kell cserélniük testüket.

Főhősünk, Enebish egy magányos jurtában lakik a mongol sztyeppe közepén és egy hasonló tudatátvitel után tér magához. Valami azonban félresikerülhetett, mert nem sok mindenre emlékszik korábbi életéből. Miért van egyedül a világ végén, a puszta közepén? Miért van ilyen bazi nagy rendetlenség? Ki, vagy mi rejtőzik az asztalon ülő, félig virágvázává alakított női android testben? És a legfőbb kérdés: milyen titkokat rejt a közelben álló romos vidámpark fémcsontváza?


Innentől kezdve szabadon kószálhatunk a pusztában, ám a fő helyszínek a jurta és a vidámpark lesznek. (Tipp: Alap esetben a főhős nagyon lassan mozog, sprintelni is tud, de még így sem túl gyors. Ha nagyon unjátok a lassú kóborlást a pusztában, már elzsibbad az ujjatok a shiften és szeretnétek még egy jót is nevetni, akkor mindenképp keressétek meg a lovacskát, nagyon megkönnyíti a játékot). Hiába hívogat a sztyeppe, ha össze akarjuk rakni a háttérben történt eseményeket, akkor nem árt, ha saját házunk, azaz jurtánk táján kezdjük a kutatást. Minden kis papírcetlit, újságkivágást, magazint, képeslapot, jegyzetet elolvashatunk és jó, ha ezt meg is tesszük, mert a háttértörténet és az előzmények csak a segítségükkel válnak érthetővé. Rengeteg információt rejt a jurta, érdemes mindent felforgatni és még nagyobb rendetlenséget csinálni: a dobozok, ládák alatt, fiókok mélyén is lapulhatnak olyan információmorzsák, melyeket összerakva új megvilágításba helyezhetünk mindent, vagy megtalálhatjuk egyes fejtörők megoldásának kulcsát. Találhatunk persze olyasmiket is, amelyek nem visznek közelebb a megoldáshoz: családi fotókat és emlékeket, vagy a mongol tea receptjét, de ezek is mind színesítik a történetet.

Elsőre talán túl sok is ez az információmennyiség, nehéz eldönteni, hogy mi az, ami nélkülözhetetlen adat, és mi az, ami csak érdekesebbé teszi a sztorit. Olyan érzésem volt, hogy az alkotók annyi energiát és időt fektettek a háttér létrehozására, hogy az egy hosszabb játékra is bőven elég lett volna, számomra is rengeteg dolog csak a második végigjátszásra lett világos. Az egyik kedvenc animém, a Serial Experiments Lain, és másik kedvencem, a Donnie Darko című film is hasonló hatással volt rám - mindkettő vége után sok megválaszolatlan kérdésem maradt, de ezt pozitív élményként éltem meg, rávett arra, hogy újra végignézzem őket, és utána olvassak bizonyos dolgoknak, melyek segítettek megérteni az eseményeket. Az biztos, hogy a Cradle egy olyan gondolatébresztő darab, amiről sokat lehet agyalni, beszélgetni, és kell is, de csak akkor, ha érdekelnek minket az olyan témák, mint a halhatatlanság, a transzhumanizmus, a szépség és annak minden áron való hajszolása, a test és lélek kapcsolata, és az olyan különös, könnyen nem megválaszolható kérdések, hogy ha korlátlanul lemásolhatjuk önmagunkat, van-e létjogosultsága egy kalózpéldánynak?


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 8.
    2015. 10. 19. 15:50
    Nemrég írtak a fejlesztők, hogy a Cradle kapot egy nagyobb tapaszt, ami rengeteg dolgot helyrerakott a játékkal kapcsolatban: végre állítható lett a FOV, már kontrollerrel is lehet játszani és rengeteg bugot kigyomlátlák. Sokan kérték az inverted opciót az egérnél, ezt is megoldották, és aki akar már németül vagy lengyelül is játszhat és a francia verzió is készülőben van. A változások teljes listáját itt találjátok.
  • 7.
    2015. 09. 22. 20:31
    Van hozzá végigjátszás videó
    Ha más nem , abból megérted, de a jurtába először én is nagyon kombináltam mert rengeteg a tárgy, de nem kell.
    csak a napirendi pontokat, mindig egyszerre csak egy feladat van amit kiír a játék egy gomb megnyomására szóval a bonyolultság csak látszólagos
    Egyedül a logikai rész re kell ráérezni.
    Az meg végülis egy mini minecraft rész bányászol és építesz
  • 6.
    2015. 09. 22. 13:37
    A kinézete tetszett a játéknak,de debil voltam nem tudtam mi a lényege így törlésre került
  • 5.
    2015. 09. 22. 13:08
    Nem igazán értem a problémádat, szerintem csak nagyobb lett a választék indie fronton, nem pedig megváltozott. Ha nem "sétaszimulátort" akarsz, és inkább erős gameplayre vágysz, akkor is van bőven miből válogatnod.

    Nekem mondjuk felkeltette az érdeklődésemet a Cradle.
  • 4.
    2015. 09. 22. 11:02
    Végigjátszottam és nagyon tetszett !
    Szenzációs atmoszférája van. A villamos nekem a legjobb... futurisztikusabb rész
    tiszta nyóckerbe érzem magam 2600 ban
  • 3.
    2015. 09. 22. 10:47
    hát azért elég durva ez a grafika, mind technikailag mind művészileg
  • 2.
    2015. 09. 22. 09:38
    +1
  • 1.
    2015. 09. 22. 08:48
    Aprólékosan kidolgozott cyber-mellek, kizárólag a művészi mondanivaló kedvéért. Visszasírom azokat az időket, amikor az indie-játékok még kizárólag játékélményre fókuszáltak, és nem művészieskedtek ennyire görcsösen...