A telefonos kamerák fejlődése óta a fényképezőgépek sokkal jobban specializálódtak, mint korábban. Vannak már strapabíró sportkamerák, autós menetrögzítő kamerák, biztonsági kamerák és persze a jólismert fényképezőgépek.
TovábbA jobb digitális fényképezőgépeket manapság sokszor már videózásra használják, hiszen már szebb filmeket lehet velük rögzíteni, mint a videókamerákkal. A legnagyobb különbség a videókamera és a fényképezőgép között manapság az elnevezésben van, az EU-n belül ugyanis a videókamerák vámkötelesek, míg a fényképezőgépek nem. A fényképezőgépek ezért (a jogszabályi korlátozások miatt) csak 20, maximum 30 perc mozgóképet képesek rögzíteni a felvétel elindításával, majd újra el kell indítani a rögzítést, így elkerülik a gyártók a magasabb vámot.
Az érzékelő elnevezése mögött technológiai különbség rejtőzik. Mindegyiknek az a feladata, hogy a fény fotonjait valamilyen módon egy felület felfogja és elektromos jellé alakítsa. Manapság a legelterjedtebb a CMOS szenzor használata, mert leegyszerűsítve azt lehet elektronikai úton szabályozni, hogy mikor működjön, így videokamerákban is lehet ezt az érzékelőt használni.
Míg a régi analóg képeknél nem beszélhettünk felbontásról, hiszen fizikailag került rá egy speciális anyagra a fény, addig a digitális változatban az érzékelőktől függ, hogy mennyire lesz részletes egy fotó. Minél sűrűbben vannak elhelyezve a foton érzékelő elemek a szenzoron, annál finomabb lesz a felbontás. Vannak viszont olyan fényképezők, amik utólag növelik egy kép felbontását, az érzékelője valójában nem képes olyan magas fotonszám befogadására, így ezzel a trükkel nagyobb megapixel számot írhatnak a fényképezőgép dobozára. Vásárlás előtt ezért mindig keress tesztképeket a neten, hogy lásd, mennyire jó a fényképező képe valós körülmények között.
A videófelbontás segítségével megállapítható, mennyire lesz részletes és „éles” a kép, amikor visszanézzük a felvett videót. Itt is lehetséges, hogy szoftveresen növelik egy adott gép felbontását, így a videó ugyan Full HD értékkel rendelkezik (1920x1080p), de a valóságban csúnya és mosott lesz a képe. Mindig keressünk tesztvideókat a neten az adott eszköztől, hogy biztosak legyünk a videó minőségében. Ne a számokra figyeljünk!
A fényerő segítségével leegyszerűsítve megtudhatjuk, hogy az adott géphez tartozó objektív mennyire nyitható ki a fókusztávolsággal arányosan. Ezt úgy lehet elképzelni, mintha lehunynánk a szemünket, ekkor nem látunk fényt és ahogy szépen kinyitjuk, egyre világosabb lesz. Viszont mivel a fókusztávolság is fontos tényező, ezért ha kicsit nyitjuk ki a lencsét, akkor a közeli és távoli dolgok egyszerre fognak élesnek tűnni a fotón, ha pedig nagyon, akkor csak a fókuszponton lesz tiszta a kép. Ez utóbbival például nagyon szép portréfotókat lehet készíteni. A számokat tehát úgy kell értelmezni, hogy az f/1.2 lencsenyitás rendkívül nagynak számít, sok fényt beenged, kicsi a fókuszpontja, viszont egy f/6.3 már sokkal kevesebb fényt ereszt át, de élesebb a kép. Szinte a legtöbb lencse változtatható f értékkel rendelkezik, vagyis lehet állítani mennyi fényt engedjen át. Az f érték sajnos nem jelent sokat, ha a kamera érzékelője gyenge.
Az ISO érték állításával elektronikus úton lehetséges egy érzékelő érzékenységét növelni vagy csökkenteni. Minél magasabb az ISO érték, annál több nem kívánt zaj lesz a képen, viszont így a sötétebb részletek is jobban kivehetőek lesznek a fotón.
A zoomtartomány segítségével megtudhatjuk, mennyire tudunk nagyítani a képen. Minél nagyobb a mm szám, annál messzebbi részletet tudunk magunkhoz közelebb hozni a képen. Ezt jobb esetben a fényképezőgép a lencsék egymáshoz való távolságának állításával tudja, azaz optikai módon, nem pedig a digitális utómunkával. A normális szemhez hasonló objektív 50-60 mm között van, ezzel lehet az emberi szem torzításával közel megegyező képet készíteni, míg alatta inkább a közeli, addig felette a távolabbi dolgokat lehet fotózni.
A zársebesség alapján meghatározható, hogy mennyi ideig érzékelje a beérkező fényt a szenzor. Olyan, mintha egy ajtót kinyitnánk és beengednénk rajta a fényt, majd amikor már nem kell több, akkor bezárnánk. A fényképező szenzora gyűjti a fényt és minél tovább van nyitva a zár, annál többet lát. Eredményes fotóhoz ha napfény van, akkor kevés ideig kell, hogy nyitva legyen, míg éjszaka hosszabb ideig. A zársebességet másodpercben mérik, általában a másodperc tört részéig kell, hogy nyitva legyen a rekesz. Minél nagyobb a szám, annál gyorsabb, 1/500 tehát gyorsabb, mint az 1/15.
Az optikai zoom segítségével minőségromlás nélkül lehet ránagyítani a képre, míg a digitális zoom információ vesztéssel jár, vagyis romlik a kép minősége.
A cserélhető objektív hasznos dolog, de csak akkor, ha értünk a fotózáshoz. A nem cserélhető objektívű gépek is tökéletesen jók a hétköznapok során.
Az időzítő segítségével állíthatjuk, hogy a gomb lenyomása után mennyi idővel készüljön el a felvétel.
A képstabilizátornak hála, ha remeg a kezünk, akkor nem mosódik el a fotó vagy a videó.
A vaku a mesterséges megvilágítást adja akkor, amikor nincsen elegendő fény.
Az LCD kijelző a kis monitor a fényképezőgépen, amiről leolvashatóak az adatok.
A memóriakártya típusával megállapíthatjuk, milyen memóriakártyát fogad be a készülék. Ez manapság általában MicroSD, segítségével pedig még több fénykép és videó fér rá a készülékünkre.
A csatlakozók segítségével tudjuk az eszközöket tölteni, számítógépre vagy tv-re kötni.
A Wi-Fi csatlakozás sebességétől függ, hogy a vezeték nélküli hálózaton mennyi ideig tart átküldeni a fotókat a számítógépre.
A GPS segítségével a fotók és videók készítési helye automatikusan megadható és visszakereshető.
A Bluetooth kapcsolattal különböző kiegészítőket köthetünk a fényképezőgéphez (pl. távirányító), de a fényképeket is átküldhetjük vele például a telefonunkra.
Az NFC segítségével azonnal, egy érintésre tudjuk párosítani az eszközt a kompatibilis eszközökkel, például Bluetooth távirányítóval.
A súly fontos szempont lehet, ha sokat kívánjuk az eszközt használni.