Egy nemzetközi csillagászcsapat eddig soha nem látott módon vizsgálta meg egy exobolygó légkörét. A Tylos exobolygó, más néven WASP 121-b, egy ultraforró jupiter, vagyis egy olyan gázóriás, amely annyira közel van a csillagához, hogy egy év mindössze 30 órát tart rajta. Ez a közelség lehetővé tette a kutatók számára, hogy a légkörét minden eddiginél alaposabban vizsgálják, és feltérképezzék három dimenzióban.
A bolygó kötött keringésű, ami azt jelenti, hogy mindig ugyanazon oldala néz a csillag felé, és ahol emiatt perzselő a hőmérséklet. Az örök éjszakában burkolózó másik oldal (ahol rubin- és zafíreső is eshet) sokkal hűvösebb, de a légköri áramlatok miatt a hőmérséklet valamennyire keveredik. De ez még nem minden.
„Ennek a bolygónak a légköre úgy viselkedik, ami alapján megkérdőjelezzük az időjárás működéséről alkotott elképzeléseinket, nemcsak a Földön, hanem az összes bolygón. Olyan, mintha egy sci-fiben bukkanna fel” – mondja Julia Victoria Seidel, a chilei Európai Déli Obszervatórium (ESO) kutatója, az eredményekről beszámoló tanulmány vezető szerzője.
A kutatóknak sikerült megállapítaniuk, hogy a legmélyebb rétegben vasszelek fújnak a csillaghoz legközelebbi részekről a nappali oldal szélei felé. Fölöttük egy nagyon gyors nátriumáramlás van, amely gyorsabban kering a bolygó forgásánál, de ugyanabba az irányba. Ennek tetején pedig egy hidrogénréteg szivárog az űrbe, amely vegyül van az alatta lévő nátriumréteggel.
„Mindez meglepő volt: egy erős áramlás forgatja az anyagot a bolygó egyenlítője körül, míg egy külön áramlás a légkör alacsonyabb szintjein a forró oldalról a hidegebb oldalra mozgatja a gázokat. Ilyen éghajlatot még soha nem láttunk egyetlen bolygón sem” – tette hozzá Seidel, aki a franciaországi Observatoire de la Côte d’Azur Obszervatóriumhoz tartozó Lagrange Laboratórium kutatója is. A bolygó felére kiterjedő nátriumáramlás a szakértők szerint felgyorsul és alaposan felkavarja a légkör legmagasabb rétegeit, amikor a Tylos nappali oldalán halad át. „Ehhez képest még a Naprendszer legerősebb hurrikánjai is nyugodtnak tűnnek” – magyarázta Seidel.
A kutatók az Európai Déli Obszervatórium VLT távcsövének ESPRESSO műszerével a hidrogénen, nátriumon és vason túl titánt is találtak a nátriumréteg alatt. „Igazán fantasztikus, hogy ilyen hatalmas távolságból képesek vagyunk olyan részleteket tanulmányozni, mint egy bolygó kémiai összetétele és időjárási mintázatai” – mondja Bibiana Prinoth, a svédországi Lund Egyetem és az ESO doktorandusza, aki egy kísérőkutatást vezetett, és társszerzője volt a fő tanulmánynak. A bolygó 900 fényévre található tőlünk. A kutatócsoport úgy véli, hogy amikor néhány év múlva működésbe lép az Extremely Large Telescope, még ennél jóval kisebb bolygókon is meg tudnak majd figyelni hasonló az időjárási mintázatokat.
