Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Hírek

Figment – Elme-kalandok

  • Dátum | 2017.10.11 16:30
  • Szerző | Nephin
  • Csoport | JÁTÉK
A dán Bedtime Digital Games új játéka, a Figment egy nagyon különleges, egyedi, fejtörőkkel tűzdelt kaland-platformjáték, melyben kiemelt szerepet szántak a zenének. A szürrealista témák és szimbólumok hatását felmutató alkotás az emberi elme tudatalattijában játszódik, az emlékek, gondolatok és tapasztalatok furcsa, helyenként bizarr világában. Főhősünk Dusty, egy bogaras, cinikus, morgós kedvű figura, aki nagyjából a bátorságot testesíti meg, illetve társa, Piper, a túláradóan optimista személyiségű kismadár; ők ketten szállnak majd szembe a háromféle rémálommal, félelemmel, melyek az elme különböző területein jelentek meg. A stúdió korábbi játéka, a Back to Bed hasonlóképp bizarr látvánnyal és fejtörőkkel kényeztetett minket, de a Figmentben azért több is van ennél.

Ahogy már említettem, a helyszín az emberi elme, illetve ennek tudatalattija, mely hosszú évekig csendes és nyugodt volt, míg hirtelen mindenfelé félelmet terjesztő rémálmok kezdték el gyötörni. Az egyetlen reményt Dusty barátunk jelenti, aki különböző fejtörők megoldásával és a rémálmokkal való harc során képes visszahozni a belső világ békéjét. Ez az egész úgy hangzik, mint valami szirupos gyerekmese, ugye? Nos, bizonyos tekintetben valóban így van, de a Bedtime-nak sikerült a cuki oldalon tartania a dolgot a gyerekesbe való átfordulás helyett, nem kis részben Dusty karakterének köszönhetően.


Mikor először találkozunk vele, a világ (elme) szélén éldegél kis házikójában és azon morcog, hogy nincs jég a koktéljához, szóval nem igazán mesekönyvbe illő személyiséggel van dolgunk. Az egyetlen ok, amiért hajlandó szembeszállni a rémségekkel, az, hogy ellopják a fényképalbumát. Dusty lesz a fő komédiaforrás a játékban, egy kicsit keserű, cinikus, az aranyos történetet tökéletesen kiegészítő-árnyaló humora van; mindenkit jól kioszt, aki felbosszantja, egyáltalán nem fél senkitől.

Dusty mellett persze más izgalmas személyiségekkel is találkozunk. Ott van ugyebár barátja, a vidám, színes Piper, de megismerjük majd a rímekben beszélő polgármestert és a saját dalukat éneklő ellenfeleket is, akik meg akarnak ölni minket. Minden karakter szinkronizált, még az egy-két soros legkisebbek is. Ha bekopogunk bármelyik ház ajtaján, mindig kapunk valamilyen választ a lakóktól és ezek sokszor olyan viccesek, hogy óhatatlanul végig akarjuk majd kopogtatni az összes ajtót a játékban.

A ragyogó színekben pompázó világban igazán jó lett volta látni is ezeket az különös, szórakoztató, olykor mufurc, arctalan karaktereket, de sajnos a falak között rejtőznek, ami kicsit üressé teszi a helyszíneket. Talán szerencsésebb lett volna, ha a szabad ég alá is elhelyezik néhányukat, ennek hiányában csupán maroknyi interakciós lehetőséget kapunk szemtől szemben másokkal, és ezekbe már a három rémálom is beletartozik. A magyarázat egyébként az, hogy a lakók a rosszfiúk által elterjesztett félelem miatt lapulnak házaikban.

A poénok és a vibrálóan élénk színek mellett ott van egy sötétebb tónus is a háttérben. A játék elején, mielőtt találkoznánk Dusty-val, egy rövid jelenetet látunk, mely számos kérdést vet fel, egyúttal súlyt, komolyságot is ad az egész sztorinak: kinek a fejében kalandozunk? Miért épp most jelentek meg ezek a rémálmok? Mi történik a külvilágban?


A Figment három fő területen játszódik, ezek az agy kreatív jobb és logikus bal féltekéjét, illetve magát a tudatot jelenítik meg. Célunk az, hogy legyőzzük a három főellenfelet, azaz rémálmot, mindegyik helyszínen egyet-egyet. Ehhez sorra keresztülvágunk a pályákon, megoldunk számos fejtörőt, legyőzünk kisebb lényeket, a végén pedig magát a bosst is. Ebből a szempontból a játék tökéletesen rendezett és kiszámítható, de szerencsére sikerült megtartani a kaland érdekességét és változatosságát a különböző stílusú rejtvényekkel. Ezek között vannak memóriakirakók, elrejtett tárgyak megkeresése, tili-toli és több más változat is. Minden rejtvény illik ahhoz a területhez, ahol találkozunk vele: a jobb agyféltekén a zenés témájú fejtörők dominálnak, mint mondjuk a zongorabillentyűk helyes sorrendben történő lenyomása, a bal féltekén pedig sokkal mechanikusabb feladataink lesznek, például fogaskerekeket helyezni a gépekbe. Az új típusok épp akkor hajlamosak felbukkanni, mikor kezdenénk kicsit unni az előzőeket, tehát a ritmust tökéletesen eltalálták a fejlesztők. A 6-7 órás játékmenet így akár egyhuzamban is letolható minden gond nélkül, hiszen a Figment folyamatosan leköt minket.

A sima harc sajnos nem sikerült ilyen jól. A rejtvényekhez hasonlóan az egyes területeken felbukkanó ellenfelek is illenek a helyszínhez, illetve az aktuális bosshoz, a bal félteke például pókiszonytól szenved, így utunk során pókicákat kell majd legyőznünk. Bár többféle ellenfél van, korántsem olyan változatosak, mint a fejtörők, és maga a csata is kimerül a jól időzített csapásokban és kitérésekben. A szándék gondolom az volt, hogy itt-ott szünetet vigyenek az „agymunkába”, ami valamilyen szinten sikerült is, de egy idő után kicsit egyhangúvá válik a suhintgatás.

A bossharcok szerencsére sokkal jobbak. Ahogy haladunk a pályákon, a rémálmok olykor feltűnnek, hogy megfenyegessenek, lelassítsanak. Hatásos, hogy a szövegeik alatt saját muzsikájuk hallható. Mikor végül eljutunk hozzájuk és megtámadjuk őket, valóságos zeneművet adnak elő – ezek a dalok igazán fülbemászóak, a hangrészleg legjobb elemei. Kis csavarral a bossharcoknál sokszor a környezetet is segítségül kell hívnunk, ezeken a részeken tehát biztosan nem fogunk unatkozni.


A játékban tökéletes egységet alkotnak a hangok és a látvány. A Bedtime által kreált szürreális csodavilág valósággal életre kel a táj és a zenei elemek közti finom kapcsolattól, még a lakók megjelenésének hiányában is. A kézzel rajzolt grafika számos szürrealista elemet tartalmaz Dali óráitól Magritte almájáig, a furcsa, torz tárgyaktól kezdve a fantasztikus lényekig, melyek mind a tudatalatti különös mivoltát fejezik ki. A hangulathoz a látványon kívül az interaktív részletek is nagyban hozzájárulnak, péládul ha elsétálunk egy hangszer mellett, annak szólama hangsúlyosabbá válik a zenében, vagy az óralapoknál tikktakkolás jelenik meg benne. Dusty mozgása közvetlen hatással van arra, amit hallunk, az apró zajok pedig hajszálpontosan megfelelnek a zene időzítéseinek, ritmusának, így kifejezetten élvezetes „műsort” kapunk.

A Bedtime Digital Games igazán szabadjára engedte kreativitását a Figment esetében, a játék bizarr világa, a sok furcsaság kíváncsivá tesz és beszippant minket. Egy vicces, aranyos, ugyanakkor komolyabb mondanivalóval is rendelkező kalandot kaptunk Dániából, melyet mindenkinek csak ajánlani tudok.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Még nem érkezett hozzászólás.