Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Víz a Marson

  • Dátum | 2013.10.02 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A marsi víz problémája az űrkutatás kezdetei óta foglalkoztatja a szakértőket. A napjainkban száraz sivataggal borított bolygóval kapcsolatban egyre biztosabbnak tűnik, hogy egykor komoly felszíni vízkészletekkel, folyókkal, tavakkal és óceánokkal rendelkezett. Ha azonban ez igaz, mi lett a víz sorsa? És ami talán még érdekesebb: mennyi maradt meg belőle a vörös bolygón?

A Mars jelentősen kisebb a Földnél, így gyengébb gravitációval és ennek következtében jóval vékonyabb légkörrel is rendelkezik. A feltevések szerint a párolgó felszíni vizek közül egyre jelentősebb mennyiségek szöktek el az űrbe, így egyre kevesebb jutott belőlük vissza a felszínre. A légkör elvékonyodásával időközben a felszíni hőmérséklet fagypont alá csökkent, így napjainkban a bolygó vize három állapotban létezhet: fagyottan, rendkívül magas sótartalommal vagy ásványok által van megkötve.

Viszonylag hosszú ideje tudják a kutatók, hogy a bolygó északi és déli pólusán található jégsapkákban jelentős mennyiségben raktározódik víz. A jégsapkák nyaranta összezsugorodnak, és tartalmuk egy része szilárdból rögtön gáz állapotúvá válik, telente viszont terjeszkedésnek indulnak, és helyenként a 45. szélességi fokot is elérik. A jégsapkák átlagos vastagsága 3 kilométer, és mivel nagyrészt vízjégből állnak, amelyet legfeljebb pár méter vastag szárazjég-kéreg borít, teljes felolvadásuk esetén a bennünk raktározódó vízkészlet elé lenne arra, hogy a bolygó teljes felszínét 5,6 méter magasságban borítsa be. (Már persze ha a különféle felszíni formákat figyelmen kívül hagyjuk.) A jégsapkákon kívül a mélyebb kráterek örökké árnyékos fenekén is akadnak hasonló jégrétegek, ezekről az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express nevű szondája készített elsőként felvételeket.



Amikor a Mariner−9 1971-ben első ember alkotta szerkezetként pályára állt a vörös bolygó körül, az általa a Földre sugárzott képeken egy olyan világ jelent meg, amelyet kiszáradt folyómedrekhez és medencékhez hasonlító formák borítottak. A Viking-program űrszondái megerősítették, hogy a felszíni formák egykori jelentősebb mennyiségű víz emlékét őrizhetik. A projekt felszínt elérő egységei a talajban is víz nyomaira akadtak, de ezek az eredmények még különböző okokból nem voltak túl hitelesnek tekinthetők.

A kilencvenes években aztán új lendültet kapott a vörös bolygó kutatása. A NASA három, az ESA egy szondát küldött Mars körüli pályára, amelyek felülről tanulmányozva a bolygót feltérképezték annak felszínét, illetve elemzéseket készítettek annak anyagával kapcsolatban. Egyes mérések vízmegkötő ásványok nyomait jelezték a felszín alatt, más adatok pedig vízjégből álló rétegeket véltek kimutatni a por mélyén, és egyes kráterek fenekén.



A szakértők azonban nem csak a magasból igyekeztek tanulmányozni a Marsot. A tavaly leszálló Curiosity másfél évtized alatt az ötödik jármű, amely sikeresen landolt a Bolygón. A Pathfinder, a Phoenix, a Spirit és az Opportunity mind testközelből tanulmányozta az égitest felszínét. A vízzel kapcsolatos első jelentős felfedezést a Phoenix hozta, amely 2008-ban olyan apró anyagdarabkákra akadt rá, amelyek aztán négy nap alatt eltűntek (képünkön). A szakértők ebből arra következtettek, hogy talán vízjég darabkáira akadhatott a landolóegység. A küldetés következő fázisában sikerült is elemezni egy ilyen mintát, és bebizonyosodott, fagyott formában valóban akad víz a Marson. A Spirit és az Opportunity olyan kőzetekre akadtak, amelyek földi körülmények közt víz jelenlétében keletkeznek, a Curiosity pedig rögtön küldetése legelején, 2012 augusztusában belebotlott egy aprócska árokba, amely egykor minden jel szerint valamiféle patakmeder lehetett.

A több mint egy éve a Marson tevékenykedő rover azonban nemrégiben minden eddiginél fontosabb felfedezést tett a vörös bolygó még létező vízkészleteivel kapcsolatban: az égitest talaja nagyjából 2 tömegszázaléknyi vizet tartalmaz. A kutatás vezetője, Laurie Leshin elmondása szerint ez a tény rendkívül fontos lehet az eljövendő emberi marsi küldetések szempontjából, hiszen úgy tűnik, hogy a bolygó nagy részén jelentős mennyiségű, és viszonylag könnyen hozzáférhető vízkészletek rejtőznek a felszín alatt.

A kutatás eredményeiről beszámoló tanulmány egyike annak az öt publikációnak, amelyek szeptember 26-án jelentek meg a Science című folyóiratban, és a Curiosity első száz Marson töltött napjának eredményeiről számolnak be.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 26.
    2013. 10. 21. 02:44
    Találtam egy wikis linket az inkvizíció -ról. Nézzétek meg legalább a képeket, hogy ezek a büdös keresztények milyen szörnyűségeket tettek emberekkel, hogy elnyomják a tudományt.

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Inkviz%C3%ADci%C3%B3

    Na az ilyenekért van nagyon elegem a mostani papokból is. Mese mese meskete az egész szakmájuk. Baromságokkal etetnek minket.
  • 25.
    2013. 10. 13. 11:39
    Hagyd már, ne rontsd el, én olyan jókat nevetgélek!
  • 24.
    2013. 10. 13. 11:34
    Az arcom, olvasva a hozzászónoklások egy részét.

    [LINK]
  • 23.
    2013. 10. 13. 02:11
    Felszíni hőm.:
    Kelvin
    Celsius
    min átl. max
    133 K 210 K 293 K
    −140 °C −63 °C 20 °C

    azért lehet, hogy egy moha nem bírná a kiképzést... a nagy napi hőingásról nem is beszélve...
  • 22.
    2013. 10. 10. 16:57
    Ahelyett, hogy kutatnák van-e ott élet, annál inkább vinni kéne oda valamit. Akármit, mohát vagy ami éppen eléldegél ott és meg lehet vele kezdeni a bolygó terraformálását.
  • 21.
    2013. 10. 09. 18:01
    Off: Jordano Bruno, Galilei, Kepler... Találd ki mi a közös bennük
    On: Érdekes minek irogatják hogy ilyen meg olyan jó lesz ez az emberi személyzetes kutatócsoportnak, amikor még a közelébe se vannak ahhoz hogy ott telepet hozzanak létre.
  • 20.
    2013. 10. 08. 01:26
    amúgy személyeskedésképp hirtelen az jön elő, hogy még angolul sem tudsz, te TUDÓS
  • 19.
    2013. 10. 08. 01:24
    Milyen katolikus egyházam? Én még mindig nem írtam a hitről és nem is fogok, mert nem vagyok hivő. De a jelzők magadra vétele, a történelem nem ismerete...

    Történelmi tényeket linkeltem, nem trollfacet... Talán olvasd el, hogy mások mit írtak/linkeltek, mielőtt te leszel (a magad szemében) az autoritás.

    Azon viszont gondolkodj el, hogy Kínában miért puskaport találtak és miért nem atom-programot; valamint Amerikában miért a Nap-kultusz volt a menő az űrprogram helyett...

  • 18.
    2013. 10. 07. 09:01
    Szerintem nem kéne személyeskedni, de hát legyen! A fejed nem kell kihúzni a seggedből, mert maga a segg! Szűk látókörű az, aki nem látja, hogy az egyház csak azt volt hajlandó elismerni, ami nem zavarta a törekvéseiben, vagy az érdekeit szolgálta! A csillagászat pont nem ilyen tudomány ág volt, mivel az istencentrikus nézeteit döntötte porba, ezért küzdött tűzzel vassal (szó szerint) a fejlődés ellen. Már az ókori görögök is rájöttek sok mindenre, amit utána több, mint ezer évig eretnekségnek tartottak és üldöztek (olyan modern tanokkal szemben, mint hogy a föld lapos és a világ középpontja stb.)... A középkorban, ha valaki tudós akart lenni nem nagyon volt más választása, minthogy az egyház keretein belül kutasson, mert ott volt pénz dögivel, de legfőképp kontroll alatt lehetett tartani a renitenskedőket! Érdekes módon a mai tudósok már nem az egyház berkein belül kutatnak, nem!?! Már sokkal előbbre járhatna az emberiség az univerzum megismerésének területén, ha nem lett volna gátja a fejlődésnek a katolikus egyházad! És itt befejeztem! Tovább már nem érdekel mit kínlódsz ide!
  • 17.
    2013. 10. 06. 20:48
    Ha kihúznád a fejed a seggedből, akkor látnád, hogy azok tudós _egyházfik_ voltak, nem csak random megkeresztelt emberek.

    Nem várja el senki, hogy mindenki higgyen, én a hitet nem is kevertem ide, de szűklátókörű az, aki nem ismeri el, egy adott társaság (jelen esetben az egyház) tudományos tevékenységét.
  • 16.
    2013. 10. 06. 19:19
    Ja, demagógia! Az inkvizíció meg a fejlődést szolgálta! A katolikus egyház fő célja volt (ma csak szeretné!), hogy a világi uralomba is beleszólhasson... Igazi demagóg duma az, hogy ha valaki véletlen katolikusnak volt keresztelve, az mindjárt az egyház érdemeit öregbíti, miért is? Mert gyerekként annak keresztelték, na ne vicceskedjünk! Különben meg mindenkinek meglehet a saját véleménye, elolvastam a tied, de nem érdekel! Ne várd el, hogy mindenki higgyen, pláne abban, amiben te!
    Ha ez trollkodás, akkor így jártál!
  • 15.
    2013. 10. 05. 22:25
    -izé: "demagóg"

    Sorry, hogy nem a szerkesztést használom, de elég használhatatlan újabban a fórum az IE-n kívül...
  • 14.
    2013. 10. 05. 22:23
  • 13.
    2013. 10. 05. 08:35
    A katolikus egyház nélkül kb. 2000 év sötétségét megspórolhatta volna az emberiség, már egész máshol tarthatnánk!
  • 12.
    2013. 10. 05. 02:01
    Nincs itt semmi ördöngősség. Az USA eladósodott mint a szar, különben meg a NASA költségvetése töredéke a háborús kiadásoknak. Sajnos ez van. Nincsen már űrverseny ami motiválná az egészet, persze hogy belassult az egész.
  • 11.
    2013. 10. 04. 14:54
    Én sem értem...pár éve még azt rebesgették, hogy '14-'20 között már indul az emberi expedíció, de...
    A Holddal sincs semmi az Apollo űrprogram óta, pedig az már 40 éve volt.
  • 10.
    2013. 10. 04. 12:44
    Én ezt nem értem. A Sajcinéger már 23 éve bekapcsolta a légkörpocesszort.
  • 9.
    2013. 10. 04. 09:00
    Most miért ámítanak? Azt tudták hogy a sarki jégsapkák több kilométeres jégsapkáit nem a csoda pakolta oda. Miért kell ennyire hülyének nézni az embert amikor 40 évnyi kutatás csak ennyit tudott felmutatni. Senki nem érzi úgy hogy ezekkel az infómorzsákkal csak kiszúrják a szemünket? Biztos hogy már több mindent találtak még sem tálalnak ki.
    A hold sokkal közelebb van. Még sem akarnak oda expedíciót indítani, illetve tervben van. Elméletben kb. 2000-ben ígértek egy holdbázist 2012-re. Sehol nincs. Vagy legalábbis nem hallottunk róla, nem de? Valahogy ezek a dolgok nagyon belassultak.
    Nekem ne jöjjön senki a pénz hiányával. Ezekre a dolgokra bőven meg volt a forrás. Csak nekünk tűnik soknak ez a költségvetés. A leggazdagabb országok a zsebükből kirázzák ezt az összeget. A válság csak is kizárólag a szegényeknek, a haladó pórnépnek volt válság..

    Én személy szerint többet sejtek ezek mögött. Például azt hogy már mind két helyen ott vannak. Vagy nem mernek oda menni. Vajon miért?
  • 8.
    2013. 10. 04. 02:40
    Ha nem lenne vallás, akkor nem lett volna az a szervező erő, ami a tudományt előbbre viszi. Ha nem "pénzközpontú" lenne a társadalom, akkor nem lennének tudományos felfedezések, ugyanis egy Mars-expedíció nem termel kenyeret. Csak mondom...
  • 7.
    2013. 10. 03. 13:08
    Ha nem lenne vallás, akkor hol tartanánk...
  • 6.
    2013. 10. 03. 00:27
    Hát ez mind szép és jó, de azért én kicsit tartok a marsi élet maradványaitól, nehogy az legyen, mint a Doom 3-ban.
  • 5.
    2013. 10. 02. 21:23
    Komolyan már annyi reatrdált ember létezik a világon ,hogy Inkább már a Marson laknék!
  • 4.
    2013. 10. 02. 20:06
    Ha az emberi társadalom tudás és nem pénzközpontú lenne akkor már lehet hogy elhagytuk volna a naprendszert
  • 3.
    2013. 10. 02. 19:16
    Laknád?


    Várom a folytatást
  • 2.
    2013. 10. 02. 18:32
    ez az amire az emberiseg penzet erdemes lenne masszivan kolteni nem a sok telibevert idiota faszsagra mint haboru, reklam, politika vagy divat - es a sort a vegtelensegig folytathatnam sajnos.

    hol tarthatnank mar...
  • 1.
    2013. 10. 02. 10:14
    Nagyon szeretem ezeket az érdekes híreket! Ezért már megérte iPon-t olvasni!