Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Vihar egy (nagy) pohár vízben

  • Dátum | 2012.08.19 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Nagyjából két évvel ezelőtt Brian Haus, a Miami Egyetem alkalmazott tengerfizikai tanszékének vezetője viharokat tanulmányozott a Csendes-óceán nyugati részén, Tajvan partjainál. Kollégáival együtt azzal töltik idejüket, hogy hurrikánokat kergetnek: ezek időnként teljesen elkerülik azokat az érzékelőkkel megpakolt bójákat, amelyeket a kutatók igyekeznek az útjukba helyezni, hogy információkat szerezzenek a szél erejéről és sebességéről, máskor azonban szerencsével járnak a tudósok.

A két évvel ezelőtti mérés is sikerrel záródott: nem is egy, hanem két forgószél útja haladt át a mérőműszereken, ráadásul egy időpontban. Még ennél is nagyobb szerencse volt, hogy a berendezések sikeresen átvészelték a kalandot, így Haus és csapata az időjárás enyhülése után elindult, hogy begyűjtse a szenzorokat. Mielőtt azonban a bójákhoz értek volna, a Chaba nevű vihar az előrejelzéseket meghazudtolva teljes erővel feléjük fordult ahelyett, hogy csillapodott volna. A kutatócsoport kilenc napig vergődött a „meglehetősen kellemetlen”, tíz méter magasságot elérő hullámok között.

A Miami Egyetemen múlt hónapban megkezdődött a 45 millió dollárba kerülő Marine Technology & Life Sciences Seawater Complex építése, amely többek közt otthont ad majd egy olyan labornak is, ahol Haus és más viharkutatók stabilabb, megjósolhatóbb és ellenőrzöttebb körülmények között tanulmányozhatják szakterületük egyik fontos elemét, a hurrikánokat.



A hurrikánszimulátor, amely a SUSTAIN névre hallgat, egy ház méretű medencében kelti majd a viharokat, és akár ötös (tehát legmagasabb) fokozatú hurrikánokat is képes lesz életre hívni. A labor vízkészletét valódi tengervíz alkotja majd, ebből percenként 3800 litert szivattyúznak a medencébe. A projekt révén a kutatók azt remélik megérteni, hogyan erősíti fel a forgószeleket a meleg víz áramlása.

Régóta ismeretes, hogy a hurrikánok akkor válnak pusztító erejűvé, amikor nagy mélységű meleg víztömeg fölött haladnak át, és akkor enyhülnek, ha hidegebb régiók fölé érnek. Nagyon keveset tudunk azonban azokról a háttérben zajló folyamatokról, amelyek során az energia molekuláris szinten átadódik. Az új laboratórium sós vizet használ, így pontosabban imitálja a tengeri vízpermetet és habot, amelyek a feltételezések szerint nagyban befolyásolják a légkörbe kerülő pára mennyiségét. Jelenleg a kutatóknak fogalmuk sincs arról, hogy a hő milyen mértékben tevődik át közvetlenül, és mennyit visz magával a párolgó víz. Különféle hullámfajták és szélkondíciók szimulálása révén, amelyek több, illetve kevesebb permetet eredményeznek, a kutatók ezt szeretnék kideríteni. Folyamatosan mérni fogják a levegő és a víz hőmérsékletét, és ez alapján modellezik a hőátadás folyamatát.



A forgószelek erejét adó procedúra megismerése révén a kutatók és a meteorológusok pontosabb modelleket tudnak létrehozni ezek viselkedésének előrejelzésére. Ugyanezen megfigyeléseket „élőben” nagyon nehéz és veszélyes, mondhatni lehetetlen lenne megkísérelni. „A tengeren egy kontrollálatlan vaddal kell megküzdeni, a laborban viszont olyan hurrikánt csinálunk, amilyet csak akarunk, és akkor, amikor kívánjuk” ‒ mondja Haus.

A hurrikánszimulátort a Cambridge Seven nevű cég munkatársai tervezik és kivitelezik. Peter Sollogub társigazgató magyarázata szerint a szerkezet három nagyobb részből áll össze:

Egyrészt tartalmaz egy 1400 lóerős ventilátort, amilyenhez hasonlót rendszerint bányatárnák szellőztetésére szoktak használni. Ezúttal 240 kilométer per órás szeleket kelt majd, amelyhez a kampusz biztonsági generátoraiból nyeri az energiát. Ezeket rendszerint csak akkor használják, ha az erre tévedő viharok áramkimaradást okoznak. A bikaerős ventilátor rezgéseit ugyanakkor el kell szigetelni a közelében elhelyezett érzékeny műszerektől. „Olyan, mintha az ember egy forgószéllel a jobb kezében a ballal szemműtét próbálna végrehajtani” ‒ mondja Sollogub. A pontos szélsebességet lézeres-szonikus mérőkészülékkel, úgynevezett anemométerekkel határozzák meg. 

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 3.
    2012. 08. 20. 09:58
    Inkább afelhőknél csónakáznál mi??:-O
  • 2.
    2012. 08. 19. 15:58
    Nem annyira szeretnék ezen a hajón lenni...
  • 1.
    2012. 08. 19. 15:42
    Micsoda fotó van a cikkben! Komoly!