Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Üvegtitkok

  • Dátum | 2012.10.07 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Don Stookey biztos volt benne, hogy valamit nagyon elszúrt. 1952 egy verőfényes napján a Corning Glass Works vegyésze egy fotoszenzitív üvegmintát helyezett a kemencébe, majd 600 ˚C-ra állította annak hőmérsékletét, egy hibás szabályozónak köszönhetően azonban a folyamat egy pontján 900 fokig hevült a rendszer. Stookey egy darab összeolvadt üvegre és egy tönkretett kemencére számítva nyitotta ki az ajtót, ehelyett azonban egy tejfehér lítium-szilikát lap fogadta. Amikor megpróbálta kiemelni, az kicsúszott a fogóból, ám ahelyett, hogy összetört volna, rugalmasan pattogni kezdett.

Az amerikai feltalálók dicsőségcsarnokának későbbi tagja ekkor még nem sejtette, hogy ezzel a félresikerült kísérlettel megalkotta az első szintetikus üvegkerámiát, amelyet a Corning később Pyroceram néven hozott forgalomba. Az alumíniumnál könnyebb, acélnál keményebb és a hagyományos üvegnél sokkalta erősebb anyag hamar elterjedté vált a rakétagyártástól kezdve a laborokig számos területen. És mivel mikrohullámú sütőben is használhatónak bizonyult, 1959-ben a cég Corningware néven piacra dobta az első „űrkorszaki” edénycsaládot is, amely ebből a kerámiából készült.

Az új anyag megalapozta a Corning sikereit, és a cég Project Muscle (Izom-projekt) néven rövidesen önálló kutatási programba fogott annak felderítésére, hogyan lehetne tovább erősíteni az üvegek anyagát. Az újabb áttörés akkor következett be, amikor a kutatók egy újfajta edzési eljárással, a forró káliumsó-fürdő alkalmazásával kísérletezgettek. Rájöttek, hogy ha az üvegkeverékhez alumínium-oxidot adnak hozzá a kezelés előtt, a végeredmény még erősebb és tartósabb lesz. A 0317-es kóddal jelzett anyag addig példátlan mértékben hajlítható volt, és 8000 kg/cm2-es nyomást bírt ki a normál üveg 500 kg/négyzetcentijével szemben. A Croning 1962-ben Chemcor néven kezdte forgalmazni az újfajta üveget, és az volt az elképzelés, hogy például telefonfülkék, börtönablakok vagy szemüvegek alapanyagaként használják majd.


A kezdeti lelkesedés ellenére az eladások nem igazán akartak beindulni. Néhány cég ugyan rendelt kisebb mennyiségeket az anyagból, és többek közt védőszemüvegeket gyártottak belőle, de ezeket rövidesen kivonták a forgalomból arra hivatkozva, hogy az üveg hajlamos igen hevesen törni. Egy ideig úgy tűnt, hogy esetleg szélvédő-alapanyagként jól használható lehet a Chemcor, és az American Motors le is gyártott néhány Javelint, amelyekben felhasználták az üveget, de a gyártók többsége azon a véleményen volt, hogy nem éri meg többet fizetni az erősebb üvegért, amikor a harmincas évek óta használt laminált megoldás is remekül működik.

A Corning tehát megcsinált egy drága fejlesztést, amely aztán senkinek sem kellett. Az sem sokat lendített a helyzeten, hogy a töréstesztek során kiderült: a Chemcorból készült szélvédő ugyan valóban kiválóan bírja az ütközéseket, az utasok koponyájának éppségben való megőrzéséhez azonban nem feltétlenül jó ötlet az anyag autókban történő használata. Miután az autógyártók is kiestek a potenciális érdeklődők köréből, a Project Muscle 1971-ben felfüggesztésre került, a Chemcor pedig félig-meddig a feledés homályába veszve várta, hogy végre felbukkanjon az a probléma, amelyre majd megoldást jelenthet.

A Corning későbbi sikereit sokan abban látják, hogy a következő évtizedekben, egyre növekedve is meg tudták őrizni a kis cégként való működés előnyeit. A 2011-ben 29 ezer alkalmazottal és 7,9 milliárd dolláros bevétellel rendelkező vállalat vezérigazgatói tisztét 2005 óta betöltő Wendell Weeks így fogalmazott ezzel kapcsolatban: „Mindannyian régóta ismerjük egymást, és közösen tapasztaltuk meg a nagy sikereket és a legnagyobb kudarcokat is. ” Weeks 1983-ban kezdett a cégnél, és elsősorban a tévékészülékek és a különleges üvegek piacát felügyelte.



Amikor Steve Jobs megkereste a céget, első Weeks-szel való beszélgetésének semmi köze nem volt az üvegekhez. A Corning kutatói akkoriban főként mikroprojekciós technológiákkal foglalkoztak, ezen belül pedig a szintetikus zöld lézerek jobb felhasználását próbálták kidolgozni. Az alapgondolat az volt, hogy a mobiltelefon aprócska képernyőjén az emberek nem fognak filmeket vagy sorozatokat nézni, a kivetítés viszont ideális megoldást lehetne a problémára. Amikor Weeks erről az ötletről beszélt Jobsnak, az Apple vezére hülyeségnek titulálta a tervet, és megemlítette, hogy egy ennél sokkal jobb projekten dolgoznak: egy olyan készüléken, amelynek az egész elülső felülete egyetlen, nagy kijelző lesz. A terméket később iPhone néven ismerte meg a világ.

A zöld lézerek projektje, bár nem lett belőle semmi, tipikus példája volt a Corningot olyannyira jellemző innováció kedvéért történő innovációnak. A fejlesztés, a kutatás, a kísérletezés olyan fontos szerepet játszott és játszik ma is a cég életében, hogy bevett gyakorlatként a mindenkori éves bevétel tíz százalékát kutatás-fejlesztésbe fektetik, akár jó, akár rossz évet zártak. Amikor a technológiai buborék 2000-es kipukkanását követően a cég részvényeinek ára másfél év alatt 100 dolláról másfél dollárra esett vissza, a vezetőség biztosította a kutatórészleget, hogy a Corning továbbra is nagy hangsúlyt fektet a fejlesztésre, annál is inkább, mert meggyőződésük, hogy ez lesz a kiút a válságból. 

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 36.
    2013. 08. 12. 00:31
    szép !
  • 35.
    2013. 01. 07. 17:00
    danke
  • 34.
    2012. 12. 30. 19:30
    Érdekes cikk, köszönjük, de még a "vájú"-t jó lenne kijavítani "vályú"-ra...
  • 33.
    2012. 11. 11. 21:02
    5*
  • 32.
    2012. 11. 02. 02:18
    Jools Jools Jools... Újabb remek cikk került ki a kezeid közül. Gratu!
  • 31.
    2012. 10. 17. 20:56
    Nekem Motorola Defy-m van. 2 éves lesz januárban. Gorilla Glass üvege van, még az első generációs. Építőiparban dolgozom, sokszor poros, olajos, koszos kézzel kell használnom. Le meég nem ejtettem keményre, tokban hordom. Azon, h még egy karc sincs rajta, azon még én magam is meglepődtem. Jók ezek az üvegek. Mondjuk én direkt ilyen üvegű telefont akartam venni anno. Csak ajánlani tudom mindenkinek.
  • 30.
    2012. 10. 10. 11:27
    Remek cikk lett, grat. Jó olvasni ilyesmiket.
  • 29.
    2012. 10. 10. 11:27
    Remek cikk lett, grat. Jó olvasni ilyesmiket.
  • 28.
    2012. 10. 09. 22:30
    Remek cikk lett, mint minden, amit eddig Jools-tól olvastam...
  • 27.
    2012. 10. 09. 16:18
    Szóval az a bőrtok nem karcolta meg a telódat, csak a homok ami belekerült...
  • 26.
    2012. 10. 08. 20:18
    Lehet, hogy a Galaxy S3 csak egy ,,little monkey''-t kapott? :-)
  • 25.
    2012. 10. 08. 20:18
    Lehet, hogy a Galaxy S3 csak egy ,,little monkey''-t kapott? :-)
  • 24.
    2012. 10. 08. 19:40
    Nem tudom hogy a Galaxy S3 kijelzője milyen, meg hogyan tud megkarcolódni egy bőr toktól, de az én Lumia 800-am tok nélkül hordva már kb fél éve ugyan olyan állapotban van mint mikor megvettem. Pedig volt már kulcs bedobva mellé a zsebembe, öngyújtó, bicska, apró, mégsincs sehol egy karc sem. Mondjuk a műanyag házán sincs, vagy csak nem veszem észre, ellenben a krómszínű kamera körítés az karcolódott kb az első nap után
  • 23.
    2012. 10. 08. 15:51
    Akkor úgy fogalmazok, hogy minek havonta cserélni egy olyan dolgot, amivel mindent meg lehet csinálni, egy olyan dologra, amivel ugyanúgy mindent meg lehet csinálni? Mert ami jelenleg nekem van, annak a kamerája 2 mm-rel lejjebb van, mint a másiké, és ez már nem menő?
  • 22.
    2012. 10. 08. 12:03
    Mi ebben a szánalmas?
    Különben is egy mai "okos" telefon inkább egy olyan multimédiás eszköz, amivel telefonálni is lehet.
    Aki meg csak telefonálni akar vele az meg úgy is csak olyat vesz, amivel csak azt lehet. Vagy vesz olyat amivel több mindent is lehet csinálni, mert megteheti esetleg.
    Mért fáj ez neked?
    ...
  • 21.
    2012. 10. 08. 08:07
    Ebből is látszik, hogy már senkinek nem arra kell a telefon, amire való. Szánalmas.
  • 20.
    2012. 10. 08. 02:13
    Én a Gorilla Glass-ról annyit mondanék, hogy a Galaxy S3-am egy márkás bőr tokban karcolódott meg magától a bőr toktól...
    Ez a vicc kategória!!!
  • 19.
    2012. 10. 07. 23:43
    en is igy ujitgatom idonkent
  • 18.
    2012. 10. 07. 22:36
    DogTheDog

    Ahol mi vagyunk detto, az egyik festo, ha mar unja a telefont atmegy rajta autoval, szokszor eltort neki az uveg es akkor is csereltette. Persze Szifonja van...
  • 17.
    2012. 10. 07. 21:25
    Nagyon jó írás! Ezen üveg nélkül fele ilyen jó telefon se lenne számomra a Samsung Galaxy ACE-em.
  • 16.
    2012. 10. 07. 21:22
    MaximumGame2011:

    Most a hetvegen lattam ellenpeldat.Itt van biztositas olcson telefonokra,igy mindenki kot.Ha az ember ujat akar,egyszeruen letori az elsot,vagy belerakja egy korso sorbe,es masnap bejelenti,kap ujat.
    Szoval erre szamitva,egy ismerosom meg probalt szettorni egy 4S-t az uveg es csempe mozaikkal burkolt asztal sarkan.A telefon ahogy odacsapta,kipattant a kezebol,latvanyosan porogve repult vagy ot metert,beszallt a nyitott budiajton,es a szinten csempes foldon landolt.Semmi baja nem lett az uvegnek,de a fem kereten sem latszott serules.Vegul is meg lett furdetve a keszulek.
  • 15.
    2012. 10. 07. 19:03
    Jó kis cikk lett köszi!

    Le a kalappal egy IGAZI INNOVATÍV cég előtt! Sok-sok hasonló cégre lenne még szükség.
  • 14.
    2012. 10. 07. 16:57
    Remek olvasmány
  • 13.
    2012. 10. 07. 16:10
    Rendkívül érdekes olvasmány! Szeretem ezeket az ismeretterjesztő cikkeiteket!

    MaximumGame2011:
    Az iPhone vagy bármi más üvege rögtön eltörik, ha pont olyan szerencsétlen irányból éri ütés. Mint ahogy általában a biztonsági üvegek az üvegtörő kalapáccsal ütve. Okostelefonoknál szerintem inkább az üveg rögzítési módja, és a keret vastagsága az ami igazán számít. (Persze minél nagyobb a kijelző annál könnyebben is törik.)
  • 12.
    2012. 10. 07. 15:16
    kár hogy az iphone üvege egy szar és esésnél széttörik
  • 11.
    2012. 10. 07. 14:04
    norbi119: kösz, javítva, ami 2. illeti, megnéztem újra, és Corning mindenütt csak "molten potassium salt bath" néven emlegeti, általában egyébként kálium-nitrátot használnak az üvegek vegyi edzésére.
  • 10.
    2012. 10. 07. 13:20
    köszönöm a cikket remek és érdekes történet
  • 9.
    2012. 10. 07. 12:39
    "A Corning mérnökei flexibilis okostelefonokat és napelemeket..."
  • 8.
    2012. 10. 07. 12:08
    "de nagyon nehéz lesz belőle nehéz homogén végeredményt"
  • 7.
    2012. 10. 07. 12:02
    1. a "nátriumoxid" IUPAC által elfogadott magyar neve nátrium-oxid.
    2. a kálium sóiból annyi van mint égen a csillag. Szerintem az eredeti cikk a kálisóra gondolt ami KCl (kálium-klorid).
  • 6.
    2012. 10. 07. 10:45
    Nagyon jó cikk, köszönjük!
  • 5.
    2012. 10. 07. 10:31
    Engem mindig bámulatba ejt, hogy az életnek mennyire apró momentumai mögött mekkora géniusz (és alkalmanként mekkora véletlenek) állnak. Köszönjük az írást.
  • 4.
    2012. 10. 07. 10:14
    valóban jó cikk, kösz
  • 3.
    2012. 10. 07. 09:42
    Nagyon jó cikk lett!
  • 2.
    2012. 10. 07. 09:31
    Azt hiszem, ez egy mintacég. Csoda, hogy nem haltak éhen, mégsem a profit volt a legfontosabb nekik, hanem az, hogy végig kitartottak az mellett, amiben hittek. Ez végül őket igazolta. Nagyon szép történet. Az utolsó mondat kifejezetten frappáns lett.
  • 1.
    2012. 10. 07. 08:34
    Jó cikk lett, köszi!