Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Üstökösvadászok

  • Dátum | 2011.12.18 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Mi a legjobb módszer arra, hogy mintát gyűjtsünk egy jeget, szikladarabokat és port köpködő üstökösből, amely közel 70 km/s-os sebességgel száguld keresztül a Naprendszeren? Biztos, hogy jobban járunk, ha nem próbálunk meg leszállni rá. Ennek szellemében készül a NASA legújabb „üstökösvadász” fejlesztése. Az elképzelés szerint egy szondát küldenek az üstökös közelébe, majd egy szigonyvetőszerű eszközzel kilövik a mintavételi csövet, amelyet aztán a mintával együtt visszahúznak. A módszerrel elvileg olyan területekről is képesek lesznek mintát venni, ahová a talajviszonyok miatt képtelenség lenne leszállni még akkor is, ha nem egy száguldó üstökös felszínéről lenne szó.

A Goddard Űrrepülési Központ mérnökei egyelőre a tervezés és kísérletezés korai fázisában vannak. A prototípus egy majdnem két méter magas számszeríj, amelynek az íj része két hatalmas kamion-laprugóból készült, húrja pedig egy négy centi vastag acélkábel. Egy elektromos csörlő segítségével pontosan a kívánt erőhatásnak megfelelően feszítik meg a húrt. A húzóerőt 1000 fontig (4448 N) tudják fokozni, 32 m/s-os maximális kezdősebességet biztosítva a kilövéskor.



A prototípus alatt, egy tartályban van elhelyezve a vizsgálni kívánt anyag: homok, só, kavics vagy ezek tetszőleges keveréke. Ebbe lövik bele a mintavevő szigonyt, amely hatalmas durranás kíséretében hagyja el a számszeríjat. Donald Wegel vezetőmérnök elmondta: „Nem tudjuk, mire számíthatunk az üstökösön, a felszín állhat puha, vattaszerű porból, jégből és kavicsból, de akár összefüggő sziklából is. A legvalószínűbb, hogy mindezekkel felváltva lesz dolgunk, így fontos, hogy a szigony különféle állagú anyagok széles skálájából tudjon mintát venni. Első célunk annak megállapítása, hogy a különböző anyagú felszíneknél egy adott mélység eléréséhez mekkora energia befektetése szükséges. Tudnunk kell, hogy milyen alakra formázzuk a szigony hegyét adott anyagú felszínnél, és azt is, hogyan befolyásolja a szigony tömege és átmérője a befúródás mértékét. Mindezek kikísérletezésére használjuk a számszeríjat, és az eredmények alapján állapítjuk majd meg a tényleges löveg paramétereit.”

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 25.
    2011. 12. 20. 19:28
    Rommel: Elhiszem, de ugyan mitől hűlne le -80 fokra az acélrugó?

    Gondolkozz kicsit logikusan. Az üstökös csóvája úgy keletkezik, hogy a Nap felmelegíti a felszínét, és onnan elpárolognak vagy szublimálnak a gázok, ill. ezzel együtt por és hasonlók is kilökődnek. Mínusz 80 fokon ez nem következik be. A szonda viszont párszor tíz méterre megközelíti az üstököst.

    Másképpen: A Naptól 1 CSE távolságra az ideális feketetest hőmérséklete kb. +5 fok a világűrben, mert annyi hőt elnyel a Napból (persze nagyobb hullámhosszon sugároz is, így alakul ki +5 fokon a hőmérsékleti egyensúly). Tehát elég feketére festeni a szondának azt a részét, ahol a rugók vannak, és máris biztosítva van a kb. 0 fokos hőmérséklet. Persze a szonda árnyékos részén hidegebb van, de a műholdakon már régóta rutinszerűen használnak hőcsöveket a napos és árnyékos részek közötti hőmérséklet-különbség kiegyenlítésére.
  • 24.
    2011. 12. 20. 16:48
    Emberek.

    Acélrugó
    Az acél -80 celsius fokon törik, mint az üveg, vagyis elég vicces lesz majd üvegrugóval lövöldözni.
  • 23.
    2011. 12. 19. 23:31
    "Semmit nem szabad az űrbe küldeni, ami nem tudja magát megvédeni."

    Védelem
  • 22.
    2011. 12. 19. 19:21
    Nem is lenne olyan hülye ötlet egy műholdat egy üstökös után kötni ha ez megvalósítható lenne
    ha belegondolok mekkora távolságot tudna megtenni információ szerzésre és azokat visszahozni sértetlenül az fain volna...
  • 21.
    2011. 12. 19. 14:52
    Mikrobi: "Attól még egy felé repülő kő bármikor eltalálhatja és tönkre teheti."

    Persze, hogy ennek is van igen kicsi esélye. De ez elég ok lenne szerinted arra, hogy el se indítsák a szondát? Vagy mit akarsz ezzel mondani?
  • 20.
    2011. 12. 19. 14:50
    Balucsek: "Még nekünk bioszból azt tanították, hogy nagyban hozzájárul a levegő nitrogén mennyisége, hogy az emberi szervezet lassabban használódjon el, de lehet rosszul tanították."

    Szerintem nem tanítottak semmit rosszul, csak talán rosszul emlékszel rá. A nitrogén az emberi lélegzés szempontjából közömbös vagy inkább káros, mert dekompresszió alkalmával buborékok képződnek a véredényekben, ami halálhoz is vezethet. (A vér hemoglobinja nem reagál a nitrogénnel, de a nitrogén oldódik a vérben, s buborékok képződnek, ha gyorsan csökken a nyomás, ezt hívjék keszonbetegségnek, ezért szabad a búvároknak csak lassan feljönniök a normál felszíni nyomásra ill. ezért vannak az ún. dekompressziós kamrák.)

    Talán még emlékszel az Apollo-1 balesetére: A gyakorlás elején ugyan a normál légköri nyomásnál kicsit nagyibb nyomású tiszta oxigén volt a kabinban (ez vezetett a katasztrófához), de felszállás után ezt a normál légköri nyomás kb. negyedére csökkentették volna, ami kicsit több az O2 parciális nyomásánál a földi légkörben - és tökéletesen alkalmas az ember számára a lélegzéshez.

    "hisz amelyik már pályára állt és megtudták figyelni, hogy holvan akkor már feltehetőleg nem újonnan lépett be naprendszerünkbe, a köztes űrről amit annyira akarnak vele vizsgálni nem sok újdonságot tud majd mondani"

    Miért nem? Az üstökös nem sok egyéb anyaggal találkozik pályája során, még naplözelben sem.

    "a Hold felszínén sokkal könnyebb lenne meteor darabokat keresgélni"

    Csak épp azt nem lehet tudni, mely darabok származnak melyik üstökösből vagy aszteroidából, mivel a Hold felszínén eléggé össze vannak keveredve.
  • 19.
    2011. 12. 19. 14:12
    Svidi: A cikkben arról van szó, hogy egy szonda több szigonyt is magával visz. Tegyük fel, hogy a kilövő szerkezet (rugók, feszítő elemek, keret) tömege azonos a szigony tömegével, akkor 3 szigony esetén a 3 szerkezet össztömege egy szigony tömegének 5-szöröse. A szondának kell legyen váza, energiaellátása, és legfőképpen hajtóműve és elegendő üzemanyaga ahhoz, hogy visszatérhessen a Földre. Ebből nem túl merész következtetés, hogy a szonda össztömege legalább százszorosa lehet egy szigony tömegének.
  • 18.
    2011. 12. 19. 01:21
    A terraformálás illúzió!

    Már a föld olajkészletének túlnyomó részét, illetve sokmilliárd tonnányi szenet is elfüstöltünk a föld légkörébe évszázadok alatt, és az égvilágon semmi hatása nem lett, max az amúgyis természetesen visszaköszönő felmelegedés-lehűlés földtörténeti ciklust sikerült felgyorsítanunk egy hangyapénisznyi mértékkel, amit iszonyatosan felfújtak "globális felmelegedés" címen.
    Elárad Hollandia meg Japán? Ugyan már! Minden északi sarki tavasz folyamán egy Európányi méretű jégtakaró olvad el, majd fagy be újra télen, és akkor egy büdös szót még nem is ejtettünk a déliről.
    Iszonyat nagy arroganciára vall, hogy van ember aki azt hiszi, hogy képesek vagyunk bolygó-méretű változásokat előidézni!

    Teljesen mindegy mennyire ritkás, vagy sűrű egy idegen bolygó légköre, van annyi önszabályzó ereje, hogy az égvilágon semmit nem tudnánk befolyásolni rajta belátható időn belül. Ha lenne annyi nyersanyag hogy elkezdhetnénk a terraformálást a Marson - ami nincs -, akkor is az első légkörmódosító fázis 300 év alatt produkálna mérhető különbséget, és akkor még messze nem arról van szó, hogy szkafander nélkül futkározhatunk mezítláb egy kellemes nyári napon a nagy marsi réten. Évezredekbe telne a marsot a földhöz hasonlóan lakhatóvá tenni!

    A belélegezhető oxigénmennyiségről csak annyit, hogy kétféle százalékérték van, tömeg- és térfogatszázalék. A kettő értéke megegyezik, de az oxigén nem lehet kevesebb mint 16%, mert akkor egyszerűen nem elég, és nem lehet több mint 21%, mert afelett szó szerint elégeti a tüdőt. (Prolonged or very high oxygen concentrations can cause oxidative damage to cell membranes, the collapse of the alveoli in the lungs, retinal detachment, and seizures. @Wikipedia)
    Tegyük fel le tudjuk bontani a marson szén-dioxidot. Nem elég, túl ritka. A Föld légköre 99x(!!!) sűrűbb mint a Marsé, és ennek a marsi 1%-nak a 95%-a szén-dioxid! 21 földi térfogatszázaléknyira kell felvinni az oxigént, és ezzel egyidőben kipótolni a fennmaradó 78-79%-nyi semleges gázt, ami a jelenleg gyártott levegőpalackokat figyelembe véve vagy nitrogén, vagy Hidrogén, vagy Hélium, esetleg Neon lenne ami méregdrága. Na ezért lehetetlen a terraformálás, ugyanúgy sci-fi kategória, mint a szubtér, a foton torpedó, meg a transzportálás!

    Ez a 2 méteres űr-számszeríj meg annyira kezdeti stádiumban van, hogy lehetetlen kikövetkeztetni a végső gyakorlati hasznát. Szétszakítani biztos nem fogja a műholdat/űrszondát.
  • 17.
    2011. 12. 18. 22:07
    Vendég-Vendög: igazad lehet, de a fene se tudja, hogy milyen lesz a szigony és a szonda tömegaránya. Csak hirtelen ez jutott eszembe, de ha megkérdeznénk pár csillagász-fizikust, akkor biztosan megválaszolná az elhangzott kérdések 98%-át
  • 16.
    2011. 12. 18. 20:56
    Vendég-Vendög: Még nekünk bioszból azt tanították, hogy nagyban hozzájárul a levegő nitrogén mennyisége, hogy az emberi szervezet lassabban használódjon el, de lehet rosszul tanították.
    Azt hogy esélytelen megszigonyozni azért írtam mert nem látom értelmét hisz amelyik már pályára állt és megtudták figyelni, hogy holvan akkor már feltehetőleg nem újonnan lépett be naprendszerünkbe, a köztes űrről amit annyira akarnak vele vizsgálni nem sok újdonságot tud majd mondani és pl a Hold felszínén sokkal könnyebb lenne meteor darabokat keresgélni, hisz se szél se csapadék, se növényzet ami eltüntetné a nyomait, így "könnyű" megkeresni a darabjait és nem kell túl nagy felszerelés hozzá, ráadásul talán a Holdról is megtudnánk még pár információt.
  • 15.
    2011. 12. 18. 18:08
    128thompson: Vontatnia nem kell, mert a pályán maradáshoz nem kell energia, csak a pályára álláshoz. Ez utóbbiban viszont nem tud segíteni az üstökös, ám a Föld annál inkább, ha megfelelő pályán mozog az üstökös.
  • 14.
    2011. 12. 18. 17:55
    Balucsek: Az egy dolog, hogy a Marson van oxigén CO2 formájában, de nagyon kevés, mivel a Marson a légköri nyomás kb. ezrede a földinek - átlagosan, mert erősen ingadozik évszaktól függően.

    A nitrogén hiánya az emberi légzés szempontjából lényegtelen, mert itt a Földön is csak az O2 parciális nyomása számít. Némi akklimatizáció után simán tudnánk lélegezni tiszta O2-t, ha annak nyomása egyenlő a földi légköri O2 parciális nyomásával.

    "egy 70km/s sebességű meteor úgy szakítaná ketté a mitavétel közben szigonyozó szondát, hogy azt öröm lenne nézni"

    Feltételezem, hogy a szonda először szinkron pályára megy az üstökössel. Másképpen nem sok értelme lenne a dolognak, meg a 32m/s is szánalmasan kevés lenne.

    Svidi:L

    "Hát de gondolj már bele, ha sokkal gyorsabban lőnének ki valamit, akkor a szonda is úgy hátralökődne Newton II. törvénye szerint, mint állat."

    Hát, a szonda tömege is számít itt egy picit. Talán nem túl alaptalan feltételezni, hogy a szonda tömege (legalább) százszorosa a szigony tömegének, amikor is a szonda a szigony sebességének századrészével fog ellenkező irányba mozogni. Vagyis ettől a szigonyt bőven akár 100m/s sebességgel is ki lehetne lőni, itt inkább a rugók a korlátozó tényező.
  • 13.
    2011. 12. 18. 17:31
    TheRealTsL: Ez egész jó ötlet lehetne hogy az üstökös vontatja a szondát legalább gyorsan menne nem kerülne energiába a hosszú utazás csak annyi amíg "csatlakozik" hozzá utána gyűjthetne adatokat amennyi jól esik csinálhatná a képeket és haza küldhetné őket! csak bírja a kábel a viszontagságokat legalábbis ez is lehet egy alternatíva a feltérképezéshez.
  • 12.
    2011. 12. 18. 16:47
    Problémák a Marson:
    -óriási hőingadozás, marsi viharok
    -nincs megfelelő légkör ami a káros sugárzásoktól védene
    -marsi por: hónapok alatt tönkretenne bármilyen mechanikai elven működő szerkezetet
    -több száz kg építőanyag fellövése túl sokba kerülne, nem beszélve arról, hogy még az önellátás módszereivel vanna elfoglalva a NASA-nál.
    miután majd a 2020/30-as években kipróbálják az új, rakétákat felváltó hajtóművekre épülő űrhajókat, majd csak aztán jöhetnek az első marsi utazások.
    A terraformálás meg egy nagyon érdekes dolog
  • 11.
    2011. 12. 18. 16:24
    apinter: viszont nitrogént nem tudnánk a Marson így előállítani. A földön is csak azért működik, mert a levegő 78% nitrogén és az oxigén és nitrogén más-más hőmérsékleten csapódik le, azaz nem előállítjuk csak a keverékből (levegőből) kivonjuk a nekünk szükséges vagy épp nem szükséges anyagokat.
  • 10.
    2011. 12. 18. 15:53
    TheRealTsL: én is Balucsek véleményét osztom, és is tudtam a Mars élhetetlen légköréről. Szén és oxigén is megtalálható ott helyben és pontosan nem értem, mért megvalósíthatatlan nyersanyagokat átvinni. Abban a korszakban járunk, amikor kapcsolókat vagyunk képesek legyártani, amiknek az állását egyetlen proton helye befolyásolja, a Voyager-1 űrszonda, ha jól vettem ki 2 év alatt a Jupiterig jutott el (ez csak két cikk innen, az IPon-ról), és azt a szondát 40 éve indították útjára, azt mondod, hogy azóta semmit nem fejlődtünk? És nem azt mondom, hogy pikk-pakk kiépítünk egy élhető atmoszférát a Marson és minden oké, de építkezni mért ne tudnánk ott? Amennyi mikrobit odaküldtünk, és távirányítunk, mért ne lehetne pár olyat felküldeni, ami végre hasznos dolgot csinál, aztán mehet az első néhány vállalkozószellemű ember, ziher még túljelentkezés is lenne. Ha szét tudjuk bontani a CO2-t, a földön is cseppfolyós levegőből állítunk elő nitrogént.
    A lényeg, hogy ha meg tudjuk oldani, hogy a föld körül keringjen egy bázis (1998-ban kezdtük megépíteni, és 13 éve még nem állt rendelkezésünkre a mai technológia) akkor ezt mért ne menne arrébb? Szerintem csak tovább tartana.
  • 9.
    2011. 12. 18. 15:12
    Hmmm... Micsoda számszeríj lehetnem belőle =P
  • 8.
    2011. 12. 18. 14:07
    TheRealTsL: a Marsnak van légköre csak túlnyomó része CO2 ami annyiból jó, hogy van Oxigén csak ki kell találni, hogy bontsuk ketté a CO2-őt szénre és oxigénre (nah meg egy kis nitrogén még nem ártana, de max 30 év lesz a lakosság max életkora)... Aztán a hőmérsékletet a globális felmelegedéssel már megoldjuk az úgyis jól megy az emberiségnek...
    Ha meg mégsem akkor atomot neki oszt belökjük a földmellé keringeni
  • 7.
    2011. 12. 18. 13:19
    Hoppá Én meg azt hittem szőlőprés alatta a 120 literes hordóval.
  • 6.
    2011. 12. 18. 13:15
    apinter
    Melyik másik bolygóra? Merthogy a Mars már túl messze van, a Vénusz pedig már túl közel van a Naphoz. Egyik túl hideg, másik túl forró, mindkettő alkalmatlan. A többi bolygó a Naprendszeren belül nem is kérdéses. Aztán persze ott van az a nem elhanyagolható probléma, hogy egyiknek sincs emberi élethez alkalmas légköre. Nyersanyagokat átszállítani egy másik bolygóra, csak hogy az lakhatóbb legyen, megint csak megvalósíthatatlan. Eleve a Földön is hiánycikk lesz lassan minden erőforrás. Amiről írsz, az az elkövetkező sok-sok évtizedben (évszázadban) csak az űrstratégiai játékokban megvalósítható, hacsak nem lesz valamilyen külső behatás.

    A NASA bálnavadász felszerelésével kapcsolatban meg az az egyszerű kérdés fogalmazódott meg bennem abban a pillanatban, hogy elolvastam, hogy mégis hogy fogják megoldani a visszahúzást? Ki lehetne számolgatni egy 70km/s sebességgel haladó test mozgási energiáját, de jelenleg valahogy nincs hozzá hangulatom. Az azonban anélkül is egész biztos, hogy ha csak egy kicsivel is keményebb anyagba fúródik a szigony, mint a nedves homok, az akkorát ránt az egész szerkezeten, hogy tőből tépi ki a műholdból a kábelt.
    Ha elszakítja, akkor felküldtek egy sokmillió dolláros űrszemetet megint. Ha nem szakad el, akkor meg az előbbi fizikai hatások miatt sokkal nagyobb az esélye annak, hogy simán magával vonszolja az egész galaxison (ahelyett, hogy meglenne a mintavétel), így megint csak fellőttek egy sokmilliós űrszemetet.
  • 5.
    2011. 12. 18. 11:12
    nem értem....
    mért ilyenekkel szórakozunk, ahelyett, hogy megtalálnánk a módját, hogy hogyan küldjük el az emberek felét a Földről egy másik bolygóra? A háborúk száma a felére csökkenne, és kevesebb helyet is foglalnánk... A Marsra már felküldtünk egy űrbázisra való fémet robotok formájában. Ez az egész max akkor érdekelne, ha kitalálnák, hogy hogyan lehet aztán lelassítani azt az aszteroidát, és nyersanyagot kinyerni belőle...
    de valaki mondja meg, ha rosszul gondolkodok...
  • 4.
    2011. 12. 18. 11:04
    Hát ezek sem látták még az Armageddont...
  • 3.
    2011. 12. 18. 10:52
    Ami azt illeti egy 70km/s sebességű meteor úgy szakítaná ketté a mitavétel közben szigonyozó szondát, hogy azt öröm lenne nézni (kb olyan lenne, mint mikor egy csiga próbál keresztül kúszni a vasúti sínen aztán hopp keresztül szakít rajta egy TGV), főleg, hogy a voyagerek nem közelítették meg ezt a sebességet úgy, hogy ha jólemléxem mind a 2 óriásbolygó gravitációs mezőjét felhasználták a felgyorsításukhoz.
    A marha régen a naprendszerünkben lévő meteorokhoz pedig szerintem elég lenne a Hold felszínén keresgélni... Vagy abban nincs elég kihívás?
  • 2.
    2011. 12. 18. 10:06
    Hát de gondolj már bele, ha sokkal gyorsabban lőnének ki valamit, akkor a szonda is úgy hátralökődne Newton II. törvénye szerint, mint állat.

    Megint egy érdekes dolog, köszönjük!
  • 1.
    2011. 12. 18. 09:57
    32m/s kicsit kevésnek hat.