Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Üstökösmag testközelből

  • Dátum | 2015.08.02 12:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Az üstökös 3,1 kilométeres magasságból tavaly november 12-én
Az üstökös 3,1 kilométeres magasságból tavaly november 12-én

Bár a júniusi bíztató hírek ellenére lehetséges, hogy mégsem sikerül stabil kapcsolatot létesíteni a 67P/Csurjumov−Geraszimenko-üstökösre leszállt Philaevel, egy dolog biztos: a Rosetta leszállóegységének küldetése rövidke időtartama dacára sem volt hiábavaló. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint az űreszköz által tavaly novemberben begyűjtött adatok, amelyek előzetes elemzését a napokban tették közé a szakértők a Science különkiadásában.

A tanulmányok alapjául szolgáló információkat a tavaly novemberi leereszkedés hét órája alatt, illetve az ezt követő napokban gyűjtötte be a Philae. Ahogy az ismeretes, a terv az volt, hogy a leszállóegység az üstökösmag Agilkia nevű részén landol, majd ott kihorgonyozva magát megkezdi az előre eltervezett méréseket. A gondosan eltervezett küldetés azonban új fordulatot vett, amikor a vártnál alacsonyabb felszíni gravitáció, illetve a kihorgonyzó rendszer meghibásodása miatt a Philae többször is visszapattant a felszínről, mielőtt megállapodott volna azon a helyen, amelynek hajszálpontos koordinátáit még jelenleg sem ismerik a szakértők.

A „baleset” eredményeként az első landolás után a Philae nagyjából 100 méterre emelkedett el az üstökös felszínétől, eközben pedig egyes műszerei a terveknek megfelelően működésbe léptek és számos érdekességet állapítottak meg a kométa magjával kapcsolatban. A landolóegység végül az Abüdosz nevű régióban, egy három oldalról szikláktól határolt részen fejezte be repülését, ahol napelemei nem voltak képesek megfelelően működni, így a Philae akkumulátorai a Rosettáról való leválás után 64 órával lemerültek. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a landolóegység ilyen módon egy helyett több helyszínnel kapcsolatban is információkat tudott gyűjteni, illetve hogy árnyékos helyének köszönhetően máig működőképes maradt, holott Agilkián már régen megsütötte volna áramköreit a Nap melege.

A Csurjumov−Geraszimenko július 20-án
A Csurjumov−Geraszimenko július 20-án

Az Agilkián való első visszapattanás során a Ptolemy és a COSAC nevű, gázkromatográffal és tömegspektrométerrel ellátott műszerek elemezték a begyűjtött mintákat, meghatározva az üstökös légkörének és felszínének összetételét. A COSAC Philae „alvázán” elhelyezett fiolái a leszállás során teltek meg anyaggal. A fedélzeti minilabor elemzése szerint jégben meglepően szegény porszemek 16 különböző szerves összetevőt tartalmaztak, köztük számos szénben és nitrogénben gazdag molekulát. Ezek közül négyet (metil-izocianát, aceton, propionaldehid és acetamid) eddig soha sem detektáltak egyetlen üstökösön sem.

A Ptolemy eközben a landolóegység tetején található kémcsövekbe beáramló gázt elemezte. Az üstökös légköre, vagyis kómája ezek szerint a felszín közelében főként vízgőzből, szén-monoxidból és szén-dioxidból áll, de kisebb mennyiségben széntartalmú vegyületeket, például formaldehidet is tartalmaz.

A két műszer által detektált anyagok azért nagyon érdekesek, mert a laborvizsgálatok tanúsága szerint kulcsszerepet játszanak az aminosavak, a cukrok és a nukleotid bázisok prebiotikus, tehát élő szervezettől független szintézisében, ez utóbbiakat pedig együttesen az élet építőköveiként szokták emlegetni. Az pedig, hogy mindezen molekulák egy olyan égitesten léteznek, amely sok szempontból a korai Naprendszer egy máig megmaradt mintadarabkájának tekinthető, az sugallja, hogy rendszerünk hajnalán olyan kémiai folyamatok zajlottak le, amelyek megelőlegezték az élet későbbi kialakulását.


A ROLIS és a CIVA nevű műszerek képeinek köszönhetően a vizuálisan is lehetőség nyílt a kijelölt és a tényleges leszállóhely, Agilkia és Abüdosz összehasonlítására. A ROLIS az első pattanás előtti időszakban, ereszkedés közben fotózta le maga alatt a felszínt, amelyet a felvételek tanúsága szerint néhány méteres, változatos formájú tömbök, 10−50 centiméteres sziklák, illetve 10 centiméternél kisebb darabokból álló törmelék borít. Agilkia területén a regolit tehát inkább nagyobb darabokból, nem pedig finom porból áll, és a becslések szerint egyes helyeken 2 méter vastagságban borítja a felszínt.

A ROLIS által fotózott legnagyobb sziklatömb közel 5 méter magas, meglehetősen göcsörtös, és a rajta látható repedések arról tanúskodnak, hogy az üstökös felszínén aktív eróziós erők munkálkodnak, amelyek a nagyobb sziklákat idővel apróbb darabokra tördelik. A tömbnek egy érdekes „csóvája” is akad, mögötte ugyanis törmelékcsík húzódik, ami arról tanúskodhat, hogyan helyeződnek át egyik helyről a másikra a málló felszín darabkái.

Abüdosz több mint egy kilométerre található Agilkiától. Ezt a részt a CIVA hét mikrokamerájának köszönhetően milliméteres felbontásban ismerhették meg a szakértők, és a felvételek a Philae pozíciójának meghatározásában is sokat segítettek. A CIVA képeiből derült ki, hogy a landolóegység egy sziklának dőlve két lábon áll, míg harmadik lába az ég felé mered. A környező sziklákról készült felvételeken szintén számos repedés látszik, a felszínt borító anyag azonban egészen más jellegű, mint Agilkián. A sötét csomók a feltevések szerint szerves molekulákban gazdagok, a világosabb pöttyök pedig különböző ásványi anyagokat, és talán jeget is rejthetnek.

A CIVA felvételei
A CIVA felvételei

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 20.
    2015. 08. 07. 08:53
    Mi olyan vicces? Egy konkrét műsorra gondoltam, amit orrba-szájba toltak egész Júliusban.
  • 19.
    2015. 08. 07. 02:08
    "amit akár TV nézés közben is össze lehetett szedni egész múlt hónap bármelyik napján három idősávban is egy óra alatt."


    Fal-nak igaza van, amit kipróbáltak megbukott, innentől bármilyen más megoldásnak nagyobb az esélye hogy működik
  • 18.
    2015. 08. 03. 22:40
    A pirotechnika döglött be, nem a vezérlés. Nitrocellulóz volt a hatóanyag, de nem működött a hidegben/vákuumban.
    Ezt azt hiszem amúgy a sógorék készítették (osztrákok).
  • 17.
    2015. 08. 03. 19:03
    Mint harmadik laikus, némi információm van hengelhoffer felvetésével kapcsolatban.

    A szomszéd épületben dolgozó kollégák (tehát a projekt magyar résztvevői) voltak felelősek a központi számítógép működéséért. Két, egymástól föggetlen ISA busz dolgozott a rendszerben, az egyik dolgozott, míg a másik hallgatózott és szükség esetén átvette az irányítást. A közel 10 éves csendszünet alatt sok hibát fedeztek fel a szoftveres vezérlés terén, de nem sokkal a felébredés után sikeresen frissítették a szoftvereket. A központi géppel sosem volt baj az egész projekt alatt (ezidáig persze), szerencsére fel voltak készülve az ilyen műveletekre is.

    Röviden: nem döglött be semmilyen központi rendszer.
  • 16.
    2015. 08. 03. 15:03
    Nem (csak) én vagyok a leereszkedő, ha abból indulsz ki, hogy az általam forrásnak tekintett TV műsor eleve nem lehet releváns. Nem Tsoukalos volt a főszereplő, nagy hányada interjú volt a mérnökcsapattal, sokkal relevánsabb forrás egy Wikipedia bejegyzésnél.

    Ott volt az Asteroid Day is, az egyik rendezvényen voltam is, TV-ben meg ott is fejlesztés közben készült a doksi a mindenféle aszteroidán mászkáló robot szondákról.

    Mindegy, nem kívánom folytatni ezt a "két laikus veszekedik, hogy melyik a laikusabb" című paródiát.
  • 15.
    2015. 08. 03. 14:55
    Nem a hasamra ütök és úgy találom ki... elég jók az ismereteim az űrutazással és az űrben használható és nem használható technológiákkal kapcsolatban. Nem kell a leereszkedő megjegyzésed, köszönöm.

    Nem állítom, hogy az ötletem tökéletes és támadhatatlan, de, amíg nem teszteljük nem is derül ki, ha éppen hibás, viszont az ESA ötlete és megvalósítása bizonyítottan kudarcott vallott és csak a vakszerencsének köszönhető, hogy nem csináltak egy újabb, sokkal drágább, de semmit nem érő Deep Impact-et. Főleg, úgy nem érint jól a kritikád, hogy a "TV nézés közben" összeszedett dolgokra alapozol.
  • 14.
    2015. 08. 03. 14:33
    "Totál nem értem min vitatkozol."

    Vitatkozni te vitatkozol, miközben azt próbálom neked elmagyarázni, hogy az ötleted eleve miért nem jött számításba, és ennek a belátásához összesen annyi előismeret szükségeltetik, amit akár TV nézés közben is össze lehetett szedni egész múlt hónap bármelyik napján három idősávban is egy óra alatt.

    De nem, a te ötleted szép, jó, tökéletes, támadhatatlan.
  • 13.
    2015. 08. 03. 14:17
    Kötözködhetsz ameddig akarsz, de egy dolog biztos és nem is fog kiderülni a közeljövőben, ha nem így van:

    Az ő ötletük és az enyém között annyi a különbség, hogy az övék kipróbált és elbukott.

    Totál nem értem min vitatkozol.
  • 12.
    2015. 08. 03. 14:12
    Ja, értem, mert te jobban tudod, mint azok, akik 10 évig az összerakásával töltötték az idejüket, egy vagy több PhD diplomával a zsebükben.

    Tavaly novemberben én is kritizáltam, aztán megnéztem a New Horizons doksit a natgeo-n múlt hónapban, és betekintést nyertem abba, hogy mi fán terem az űrszonda.
  • 11.
    2015. 08. 03. 14:02
    fogalmam sincs, mivel nem nyilvános teljes felépítés, valószínűleg nem volt így viszont szépen beleb.szódott a felszínbe és remekül elrepült a francba

    de ha nem lenne rajtad az 5 perc, akkor érzékelted volna, hogy nem arról volt szó, hogy mi VAN rajta, hanem mi kéne, hogy legyen rajta.
  • 10.
    2015. 08. 03. 13:28
    Aha, és ez volt a szondán is, vagy csak odaképzelted?
  • 9.
    2015. 08. 03. 13:21
  • 8.
    2015. 08. 03. 13:12
    Pirotechnika volt, de bedöglött a vezérlése. Sőt. Mintha a tetején is lett volna egy kis impulzus hajtómű, vagy mi a fene, ami a földhöz szorítja, amíg a szigonyok befúródnak. Nos az sem működött. Valami központi dolog romolhatott el. De nagy a csend erről.
  • 7.
    2015. 08. 03. 13:08
    Az, mindent úgy robbantgatnak, mert ahol röpködnek a száz fokok mínuszban (vagy éppen pluszban), ott a kinetikus energia a legmegbízhatóbb megoldás.
  • 6.
    2015. 08. 03. 13:03
    Igen, nekem is ez rémlik. És mintha pirotechnikai eszköz lett volna, nem ?
  • 5.
    2015. 08. 03. 12:27
    Én meg úgy tudom, hogy pont ezek a szigonyok hibásodtak meg. Emiatt történt az, ami.
  • 4.
    2015. 08. 03. 11:20
    Aha, és hogyan határozod meg, hogy mikor van az a pillanat? Először informálódj, hogy mire képes az eszköz, és miért nem képes arra, amire te gondolod.

    A mechanikus hibák kizárása miatt a lehető legkevesebb mozgóalkatrész kerül egy ilyen szondára, a te "ötleted" minimum megtriplázná a mozgóalkatrészek számát, és ezzel a hibalehetőségeket is.

    Pontosan emiatt nem került rá olyan apparátus sem, ami az eszközt képessé tenné megváltoztatni a tengelyét, illetve amiatt sem, mert erősebb energiaforrás kellett volna neki hozzá.
  • 3.
    2015. 08. 03. 11:04
    "előtti pillanatban"

    nem 150km-el előtte gondoltam -.-

    Lehetett volna 0,5 m-es kábelen majd egy csörlővel megfeszíteni a kábelt.
  • 2.
    2015. 08. 03. 10:54
    Nem bálnavadász, hanem űrszonda. A "szigonyok" mérete pár centi.
  • 1.
    FaL
    2015. 08. 03. 10:35
    Számomra egy kicsit furcsa, hogy csinálnak és fellőnek egy űrszondát, ami elkap egy üstököst, pályára áll körülötte (ez önmagában brutális mérnöki teljesítmény) és utána elhasalnak egy olyanon, hogy túlbecsülik a test tömegét/tömegvonzását. Semmivel nem lett volna másabb a küldetés, ha abból indulnak ki, hogy rohadt gyenge az üstökös tömegvonzása és inkább óvatosabban landoljon az egység.

    Meg nekem nagyon furcsa, hogy miért azután lőttek ki a szigonyok, hogy már landolt. Ha épp a landolás előtti pillanatban lőttek volna ki a szigonyok, akkor még csökkenthették volna a landolás energiáját (ugye Newton 3. törvénye).

    Mindenesetre nagyon sokat megtudtunk és a küldetés sikeres, csak megtudhattunk volna akár többet is.