Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Tudományos üvegzseb?

  • Dátum | 2017.07.30 20:02
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A nyárral együtt megérkezett a kullancsszezon is. A vérszívók harapásukkal baktériumokat juttatnak szervezetünkbe, és így például Lyme-kórt okozhatnak. Nantucket szigetén különösen gyakori, hogy a kiütésekkel, lázzal és fájdalommal járó betegség a kullancsok közreműködésével átkerül elsődleges hordozóiról, a fehérlábú egerekről az emberre. Olyannyira sokszor előfordul ez, hogy a helyi lakosság közel 40 százaléka már legalább egy Lyme-fertőzésen átesett.

Kevin Esvelt, az MIT evolúciós biológusa ezen a helyzeten szeretne változtatni: génmódosítaná az egereket, hogy azok ellenálljanak a Lyme kórokozójának. Ennek első lépéseként a betegséget okozó baktérium vagy a kullancsok nyálának egyik fehérjéjével oltaná be a rágcsálókat. Az egerek némelyike antitesteket fejlesztene ki a fehérjék ellen, és immunissá válna a betegségre. Esvelt azonosítaná az antitestek termelődéséért felelős géneket, majd ezeket bejuttatná azon egerek genomjába, amelyek még nem érintkeztek a betegséggel.

A CRISPR/Cas9 génszerkesztési eljárás segítségével így olyan egér vérvonalakat hozna létre, amelyek születésüktől fogva ellenállók a Lyme-kórral szemben. Az őket megcsípő kullancsok egyszerűen elpusztulnának, és az esetlegesen beléjük jutó Lyme-baktériumokkal is gyorsan leszámolna szervezetük. Esvelt szabadon engedné ezeket az állatokat, amelyek a vadonban párosodnának a többi egérrel, elterjesztve az immunitást a populációban. A szakértő először egy kicsi, lakatlan szigeten tesztelné a tervet, majd ha az beválik, Nantucketet és a szomszédos Martha’s Vineyard szigetét venné célba.

Kevin Esvelt
Kevin Esvelt

Az innovatív ötlet jól mutatja a CRISPR/Cas9-ben rejlő lehetőségeket, de Esvelt elképzelésének igazi újdonsága nem a génszerkesztésben rejlik. A szakértő az egész tudományt reformálná meg. Véleménye szerint a kutatók túlságosan hozzászoktak ahhoz, hogy zárt ajtók mögött dolgoznak, és nem gondolnak bele kutatásuk lehetséges következményeibe. Mindez pedig megengedhetetlen egy olyan korban, amelyben a biotechnológia képessé vált arra, hogy drámaian átformálja környezetünket. Az egyetlen megoldás erre a problémára Esvelt szerint a teljes transzparencia, amit a szakértő Nantucket kapcsán is gyakorol. A projektet annak közvetlen hasznán túl így példának szánja arra is, hogyan lehet biztonságos módon, a váratlan következményekkel is a lehető leginkább számolva, és az érintett közösségek igényeit maximálisan szem előtt tartva tudományos munkát művelni.

Esveltnek még évek kutatására van szüksége ahhoz, hogy a CRISPR-alapú vakcina elkészüljön. De még mielőtt igazán belevágott volna a munkába, először is elment a két célba vett szigetre, beszélt a helyi lakosokkal, és részt vett a városházi gyűléseken. Kezdeményezésére létrejött két bizottság az ottani lakosokból, akik felügyelik a projektet, és kimondják a végső szót abban, hogy tovább lehet a lépni egyik fázisról a másikra. Esvelt felvázolta saját stratégiáját, meghallgatta a helyiek aggályait és ötleteit, és ami legfontosabb, ezeket szem előtt is tartotta a terv végleges változatának kidolgozása során.

Ennek az egyeztetésnek köszönhető, hogy a Lyme-elleni géneket nem úgynevezett gene drive-ok révén terjesztik majd el az egerek közt, ahogy az az eredeti elképzelésekben szerepelt. Normális esetben egy új génváltozat 50 százalékos eséllyel kerül át a következő generáció tagjaiba. A gene drive-ok alkalmazásakor viszont ezt az esélyt majdnem 100 százalékra növelik, így az új tulajdonság villámgyorsan elterjed a vad populációban. Ilyen drive-ok természetes körülmények közt is létrejöhetnek, de napjaink genetikai fejlettsége mellett a szakértők könnyen létre is hozhatnak hasonlókat. Egyelőre a rendszert csak laborokban tesztelték, de számos kutatócsoport tervezi rövidesen kipróbálni a módszert élesben is, például hogy így tegyék a szúnyogokat ellenállóvá a maláriával szemben, vagy gene drive-val kontrollálják egyes szigetek invazív rágcsálóit.

A gene drive révén Esvelt nagyon gyorsan elterjeszthette volna a Lyme-kórral szembeni immunitást biztosító géneket a szigetek egerei között. A gene drive-val azonban az a probléma, hogy ha kikerül a szabadba, megállíthatatlan. Vagyis a kérdéses génváltozatokat idővel minden fehérlábú egér hordozná, függetlenül attól, hogy ezek hol élnek. Az ennyire nagy hatókörű változásokat pedig nem szabad felelőtlenül kezelni, így Esvelt azon is munkálkodik, hogyan tudná korlátozni a gene drive hatókörét. Erre megoldás lehet például, ha úgy tervezi meg a drive-ot, hogy az idővel veszítsen hatékonyságából.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 5.
    2017. 08. 04. 13:36
    ..én meg benyalom, hogy odébb állnak, pláne, hogy hagyják a francba a gen drive-os (gyorsabb) verziót. Jaj bocsi kiszabadult, kánya vigye..(mint a nyúl vírus Ausztráliában, csak ott épp hasznot húztak belőle -véletlen lenne?-)
    Aztán meg mi a biztosíték, hogy ha összeeresztik a vadon élőkkel akkor a gén turbós lesz a domináns az örökítést illetően, -hosszú távon is-?
  • 4.
    2017. 08. 03. 16:40
    Amit működtetnek az működik. A rendszer hatékonysága a kérdéses. (pl. O. J. Simpson felmentése.) Hatékonyság növeléséhez szakemberekre van szükség. Laikusok mindig csak hazavágják az egészet (pl. ókori Athén).
  • 3.
    2017. 07. 31. 21:37
    Igaz,meg nem is ezt a kérdést kicsit összetettebbnek tartom.
  • 2.
    2017. 07. 31. 19:11
    Ez viszont olyan mint egyes országok bíróságain az esküdtszék. Azok is teljesen amatőrök és akár emberélet is múlhat a döntésükön. Mégis működik.
  • 1.
    2017. 07. 31. 16:49
    Szép gondolat hogy legyünk őszinték, vegyük be az embereket, de ez sem túl jó ötlet. Létezik olyan hogy kegyes hazugság. Ha már valamilyen megerősítést várnak, akkor fel kéne állítani egy tudományos, etikai csoportot, akik mégiscsak felérik ésszel hogy miről is van szó.