Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Tudomány 2.0

  • Dátum | 2012.01.20 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A New England Journal of Medicine idén ünnepli kétszázadik születésnapját, és ebből az alkalomból kronologikus sorrendben felsorolja mindazokat a tudományos mérföldköveket, amelyek a lap hasábjain láttak először napvilágot: a sztetoszkóp 1816-ban, az éter anesztetikus használata 1846-ban, a kéz és a műszerek műtét előtti fertőtlenítése 1867-ben és így tovább.

Évszázadok óta így működik a tudomány: a kutatás maga zárt ajtók mögött zajlik, majd csak az eredményeket nyújtják be a tudományos folyóiratoknak, ahol a szakértők áttekintik és közzéteszik más kutatók és minden érdeklődő okulására. Sok tudós számára azonban a folyamat olyan hosszadalmas, hogy a végén már senkinek sincs kedve ünnepelni.



Véleményük szerint ez a rendszer maradi, drága és elitista. A lektorálás (peer review) sokszor hónapokig eltart, a folyóiratok előfizetése horribilis összegekbe kerül és egy maroknyi ember határozza meg azt, hogy milyen információk kerülnek nyilvánosságra. Michael Nielsen kvantumfizikus szerint ez utoljára a 17. század technológiai viszonyai közt volt a tudás megosztásának optimális módja.

Nielsen és mások is inkább a „nyitott tudomány” rendszerét támogatnák, véleményük szerint sokkal többet haladhatna előre a világ, ha a tudósok az internet pártatlan közegén keresztül megosztanák egymással eredményeiket és együttműködnének. És a számos felmerülő akadály ellenére ‒ ide értve a szakmai nagyságok kétkedő hozzáállását ‒ az ötlet egyre több támogatót vonz.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 19.
    2012. 07. 07. 16:20
    Azt gondolná az ember, hogy ez alap már, szót se kéne pazarolni a témára, de aztán ismét beleütközik, saját sztereotipikus, idióta normáiba. Szomorú.
  • 18.
    2012. 01. 23. 10:07
    "Hatalmas hátránya, hogy olyan is fennakad a rostán, ami valós, csak túl formabontó, pedig korszakalkotó lehetett volna."

    Ennek a valószínűsége minimális, és ha mégis bekövetkezik, akkor is csak igen rövid késleltetést okoz. Ui. ami tudományosan igazolható (elméletileg vagy kísérletileg), azt inkább előbb mint utóbb elfogadják a kutatók, hiszen a tudományos gondolkodásmód alapján mást nem is tehetnek: egy kísérleti eredményt nem lehet letagadni. Más kérdés, ha a kísérlet nem reprodukálható, mert ez esetben nincs miről beszélni.

    Egelyvel - azon kívül, hogy nem fizikus és nem kutató - az a baj, hogy nemcsak hogy működő energiatermelő berendezést nem sikerült csinálnia, de még kísérleti szinten sem tudja igazolni a képzelt berendezései működőképességét. Nem is nagyon akarja ezt, ami különösen vicces annak fényében, hogy több könyvet is írt a "vákuumkicsatoló" eszközökről. Mulatságos pl. a legutóbbi CO2-bontó eszköze, amit bemutatni sem volt hajlandó a hozzáértő közönség előtt. Nyilván jobban megél abból, hogy csak kábít vele pár hiszékeny embert.
  • 17.
    BiP
    2012. 01. 22. 08:18
    kollar92: Ja, csak az a baj, akik csomó áltudományos maszlagot találnak ki, és ahhoz ragaszkodnak. Feltételezem, hogy a jelenlegi rendszer azért ilyen szigorú, hogy ezeket kiszűrje. Hatalmas hátránya, hogy olyan is fennakad a rostán, ami valós, csak túl formabontó, pedig korszakalkotó lehetett volna.

    Cyberpunk666+Asagrim: Az új rendszer egyik előnyének ezt látom. Ha Jedlik korában lett volna ilyen, akkor ma az egész világ az ő nevéhez kötné, hiszen tőle jelent volna meg először. És nem úgy kéne magyarázni, hogy "oké, de..."

    Persze emellett hátrány is, hogy ha egy nem tökéletes változatot publikálok, akkor valaki más gyorsabb valósítja meg, elcsippentve a hírnévből/haszonból.

    És amúgy az is igaz, hogy a cégek, államok által 'szponzorált' kutatásoknak semmi érdekük nincs a nyilvánosságra hozásban. Ki tudja mennyi hasznos kutatás, félkész/kész megvalósítás heverhet fiókokban, lakat alatt, stb. ami az emberiség hasznát szolgálná vagy csak szimplán érdekes. Belegondolni is szörnyű.
  • 16.
    2012. 01. 21. 17:04
    Uhh Egely Györgyöt nem kellett volna idehozni, fizikusnak titulálja magát, holott hőerőgépész végzettsége van, híres találmánya a vitalitás mérő Egely-kerék, ami az életenergiát méri, mindenhol megvédi a találmányát pedig szarra sem jó simán a kézből kiáramló hőenergiát méri.
  • 15.
    2012. 01. 20. 21:51
    Igen ez egy tény, a tudományban sokszor előfordult, hogy nem az elv kitalálóját, hanem az első embert aki használhatót épített belőle azt jegyezték fel, mint a megalkotót. Sőt, nem ebben is volt olyan, hogy nem az maradt meg aki előbb, hanem az aki "hangosabban" tette meg ezt.

    Nincs itt félretájékoztatás, pontosan tudja mindenki, hogy az elvet ő találta fel, ami nagy dicsőség. Senki nem vitatja el tőle.

  • 14.
    2012. 01. 20. 21:41
    "Lakatos Jézus, a roma származású kovács a 19. században élt és dolgozott Szendrőn."

    *köhm* .... KAMÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ!!!!
  • 13.
    2012. 01. 20. 21:39
    Ezt én értem, csak nem értek vele egyet, de a történelem viszont - sajnos - meg veled ért egyet.

    Nem az első feltalálót díjazzák, hanem az első olyat, aki ebből csinált is valami komolyabb körben felhasználható dolgot ... a diákot meg aztán ezalapján félretájékoztatják.
  • 12.
    2012. 01. 20. 21:15
    @CyberPunk
    [LINK] - Itt pedig azt írja, hogy magyar volt.
  • 11.
    2012. 01. 20. 18:55
    Asagrim

    De nem tudta megalkotni működőképesen, nagyon gyenge volt a teljesítménye, és ezért nem publikálta, mit nem lehet ezen megérteni. Pontosan ismerem a történetet, még előadást is tartottam a dinamó elvről az egyetemen. Felfedezte a jelenséget, de nem sikerült megfelelően kiviteleznie. Ezért nem is tette közzé. Valóban nagy ész nagy koponya, és magyar, és ennek mi örülünk, de nem kell átesni a ló másik oldalára sem, hogy Jézus magyar volt.
  • 10.
    2012. 01. 20. 16:03
    Jedlik Ányos meg hat évvel Siemens előtt!

    Rengeteg magyar feltaláló van aki sokkal előbb fedezett fel dolgokat, azért mások nevéhez fűződik, mert nekik volt pénzük a szabadalomra.

    CyberPunk666:
    Dinamót, meg ívfényt is 2 évvel előbb csinált mint a konkurencia. Van egy életrajzi könyvem róla, ami országos fizika versenyhez általánosban kötelező olvasmány volt.
  • 9.
    2012. 01. 20. 13:47
    Volt egy cikk a kvázkristályok felfedezéséről érdemes elolvasni pont ez a jelenség lép fel. -idézek-

    " diffrakciós kép alapján Shechtman számára világos volt, hogy a fématomok valamiféle kristályrácsba rendeződtek. Ezzel még nem is lett volna probléma, hiszen nagyon sok szilárd anyag atomjai tesznek így. Viszont egészen addig még senki sem látott olyan kristályszerkezetet, amelynek diffrakciós képében tíz fénypötty rendeződik szabályos kör alakba, sőt akkoriban úgy tartotta a tudományos közvélemény, hogy ilyen anyag létezése nem képzelhető el.
    .................
    A jelenséget tovább vizsgálva, megállapította, hogy úgy tűnik mégis létezhet ilyen szerkezet, vagyis az előzetes feltevések voltak hibásak. Eredményeinek közzétételét nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Kollégái nevetségesnek találták az egész helyzetet, a laborvezető egy kristálytani szakkönyvet nyomott a kezébe, főnöke pedig arra kérte, hogy hagyja el a kutatócsoportot.
  • 8.
    2012. 01. 20. 13:43
    Jah és aki meg kiáll a kutatása mellett azt elítélik és kitaszítják a tudományos világból.
    Teljesen mintha az egyház korába lennénk ahol elégették azokat akik mást mondtak.
    Azzal a különbséggel hogy itt kitaszítják és megtámadják a szavahihetőségét.
    A tudománynak nem lenne szabad konzervatívnak lennie, a legnyitottabban kéne hozzáállnia a dolgokhoz. Ennek ellenére pont ugyan olyan -visszatérve az előző hasonlathoz- mint az egyház.
  • 7.
    2012. 01. 20. 13:39
    Érdemes elolvasni Égely György Tiltott találmányok című könyvét és a többit is.
    Egy csomó találmány azért nem lát napvilágot, mert sérti a jelenlegi fizika törvényeit avagy nem magyarázható a jelenlegi törvényekkel és ahelyett, hogy megvizsgálnák, avagy szemügyre vennék hogy ez vajon miért lehet, azt mondják rá hogy ilyen nem létezik mert nem megmagyarázható.
    Talán azok a bizonyos törvények a rosszak avagy hiányosak egyes körülmények között de ebbe nem tudnak a nagy nevű koponyák beletörődni mert összeomlana a kis dogmatikus világuk.
    Érdemes amúgy még Nicola Tesláról is olvasni.
    Ez amúgy minden tudományban hasonlóan van és ez a szomorú hogy az új dolgokat lehetetlen anomáliáknak nevezik és elvetik, nemlétezőnek nyilvánítják, ahelyett hogy megpróbálnák megérteni és új törvényszerűségek felfedezésére használni a jelenségeket.
  • 6.
    2012. 01. 20. 10:21
    Jedlik nem a dinamót találta fel, hanem az elvet, ami alapján működik. Ő nem a dinamó feltalálója. A példánál meg olyat akartam hozni, amikor nagyon rövid időn belül többen feltalálták ugyanazt. Az elv pedig elvitathatatlanul Jedliké, viszont neki nem sikerült akkora teljesítményűt építeni, ami egy izzólámpát kiszolgál, ezért nem is hozta nyilvánosságra. Az első működő és használható dinamót azt a fent említett három személy alkotta, egymástól függetlenül és egyszerre.

  • 5.
    2012. 01. 20. 09:55
    Szomorú, hogy Jedlik Ányost kihagytad!

    Szefmester: a titkos és szponzorált kutatások eredményei eddig sem jelentek meg a tudományos folyóiratokban, csak ha már kellő profitot termelt. Így ezen a téren sok minden nem változna.
  • 4.
    2012. 01. 20. 08:42
    Humbuk - ez a történelemben hányszor előfordult már

    Jó példa erre a dinamó, azt hárman találták fel egyszerre (Varley, Wheatstone, Siemens)
  • 3.
    2012. 01. 20. 08:40
    Szép ötlet, és támogatom, de sajnos azok a kutatások amiket cégek szponzorálnak vagy egyéb ok miatt titkosítottak azok nem fognak felkerülni ide, mert hát a cég a saját fejlesztéséből később profitot és a versenytársak legyőzősét várja. Az állami kutatások publikálása pedig a kémek dolgát könnyítené meg.

    Sajnos amíg a pénz az úr, és a tömény kapitalizmus addig a tudás sosem lesz ingyenes és sosem lesz a tömegé.
  • 2.
    2012. 01. 20. 08:40
    Szép ötlet, és támogatom, de sajnos azok a kutatások amiket cégek szponzorálnak vagy egyéb ok miatt titkosítottak azok nem fognak felkerülni ide, mert hát a cég a saját fejlesztéséből később profitot és a versenytársak legyőzősét várja. Az állami kutatások publikálása pedig a kémek dolgát könnyítené meg.

    Sajnos amíg a pénz az úr, és a tömény kapitalizmus addig a tudás sosem lesz ingyenes és sosem lesz a tömegé.
  • 1.
    2012. 01. 20. 08:29
    Szépen hangzik és reméljük, be is következik a internetes tudományos forradalom. Voltaképen azért is lenne jó, mert sokan, nem tudva bizonyos kutatásokról akár többször is felfedezhetik ugyan azt. Ha lenne egy globális rendszer ami összekötné a tudományos kutatásokat, sok már felfedezett dolgot lehetne korszerüsíteni, ahelyett, hogy újrafelfedeznénk.

    Én hiszek abban, hogy vannak egyedi ötletek, de tudom, hogy bizonyos dolgokat ha nem Xy talál fel, azt feltalálja más. Számos dolog felfedezése szükséges és biztos, csak idő kérdése.

    Egy ilyen rendszerrel, lehetne rövidíteni a kutatásokat, illetve növelni azok hatékonyságát, esetleg új tudományágak létrehozásához is hozzájárulhat.

    Ami nem tetszik: "hatalmas kiaknázatlan piacot lát az online tudományban" (megint a féreg kapitalizmus)