Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Tudnak-e repülni a malacok?

  • Dátum | 2016.06.22 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

2004 egyik napján, hasonlóan az év többi napjához egy kínai állattenyésztő telepről egy csapatnyi sertés érkezett a legnagyobb hongkongi vágóhídra. A zsúfolt ólakban tartott állatokat szokás szerint sorokba terelték, majd a fejükre irányított áramütéssel végeztek velük. A kivéreztetést követően, mielőtt megkezdődött volna a tetemek feldolgozása, a Hongkongi Egyetem influenzakövető programjának részeként minden egyes disznó szájából kenetet vettek. Az állatok egyike egy látszólag ártalmatlan influenzavírust hordozott, amely a szekvenálást követően Sw/HK/915/04 néven került be az adatbázisba.

Öt évvel később egy sertésinfluenza-vírus (H1N1/09) száguldott végig a bolygón, közel 300 ezer ember halálát okozva az Egyesült Államoktól Brazíliáig, Kínától Új-Zélandig, Dél-Afrikától Finnországig. A szakértők megállapították, hogy a járvány Mexikóban robbant ki, nem messze egy nagy sertésteleptől. Amikor a kutatók átvizsgálták a rendelkezésre álló adatbázisokat a vírus genetikai gyökereit keresve, arra is fény derült, hogy a kórokozó nyolc génjéből hét azonos az Sw/HK/915/04 genomjával, vagyis az egykori hongkongi disznó által hordozott vírus génjeivel.

A közös gének azt sugallták, hogy a 2009-es vírus a világ távoli részeiről származó sertések vírustörzseinek keveredése révén jött létre. Ezt bizonyítani ugyanakkor nem lehetett, mivel a globális sertésszállítást nem nagyon követik nyomon, így nem sikerült igazolni, hogy a fertőzött hongkongi disznó és a 2009-es mexikói járvány között közvetlen kapcsolat áll fenn. A szakértők ennek ellenére meg vannak győződve arról, hogy bár az emberi járványt okozó vírustörzs vélhetően helyben, Mexikóban keletkezett, genetikai összetevőinek egy része Ázsiából származott.


Ez pedig komoly problémát sejtet, hiszen azt mutatja, hogy korunk vírusai rendkívül könnyen jutnak el a világ egyik feléből a másikba, mondja Gavin Smith, a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatója, aki kollégáival az elsők között igyekezett felderíteni a járvány gyökereit és a vírus eredetét. A 2009-es H1N1-járvány igazolta, hogy milyen veszélyekkel jár világunk nagyfokú összekötöttsége. „Olyan kórokozókról beszélünk, amelyek egy egészen másfajta mobilitású világban fejlődnek ki és terjednek el, mint ami 50–100 évvel ezelőtt létezett” – magyarázza Dirk Brockmann, a Northwestern Egyetem elméleti fizikusa, aki fertőző betegségek terjedésének vizsgálatával és modellezésével foglalkozik.

Nem csak az jelent veszélyt ezen vírustörzsekkel kapcsolatban, hogy azok a távolságokat nagyon könnyen áthidaló emberi populációban példátlanul gyorsan tudnak terjedni. Napjaink sertéstelepei és vágóhídjai evolúciós lehetőségek egész orgiáját kínálják fel a kórokozóknak számtalan különböző helyről származó állatállományukkal.

A disznók kiváló inkubátorai az A típusú influenzavírusoknak, amelyek még napjainkban is több tízezer embert ölnek meg évente, és időről időre világméretű járványokat okoznak. A vírusok ezen csoportjába tartozott a már említett H1N1-törzsön kívül az 1918–19-es spanyolnátha-járvány kórokozója is, amely a becslések szerint közel 50 millió ember halálát okozta. Ez utóbbi vírustörzs, a 2009-es H1N1-vírushoz hasonlóan szintén sertésekben fejlődött ki és onnan került át az emberre.


Az influenzavírus A képes állatról emberre és emberről emberre is terjedni, érintéssel, cseppfertőzéssel vagy testfolyadékok útján kerülve át áldozataiba. A vírusfaj eredeti hordozói vándorló vízimadarak voltak, amelyek egymás közt terjesztették az ősi vírustörzseket. A kórokozók madárról emberre viszonylag nehezen terjednek át, a sertések viszont kiváló köztes állomást jelentenek számukra, hiszen ezek egyaránt nagy arányban fertőződnek meg madaraktól, emberektől és saját fajtársaiktól is.

A vírus genomja a legtöbb esetben nyolc gént tartalmaz, és nagyon könnyen változik, mivel a különböző törzsek könnyedén cserélgetik egymás közt a génvariánsokat. Az új kombinációk egy jelentős része kudarcot vall, de időnként akad egy-egy új törzs, amely sikeresebbnek bizonyul legtöbb elődjénél. A 2009-es járvány kórokozója pedig pontosan ilyen volt. Genomja emberi, sertés- és madárinfluenza-vírusok génjeiből állt össze.

A nagy sertéstelepek és vágóhidakon, ahol levágás előtt összezsúfolva tárolják az állatokat, az ilyen keveredésekre nagyon könnyen sor kerülhet. Az említett hongkongi vágóhíd, a Sheung Shui 1999-ben épült meg, és három korábbi hasonló intézmény összevonásával jött létre. A cél az elfoglalt földterületek csökkentése és a munka hatékonyabbá tétele volt. Ma Kína kilenc tartományából szállítanak ide disznókat, hogy kielégítsék Ázsia növekvő lakosságának húsigényét. A vágóhídon naponta nagyjából 5000 állatok dolgoznak fel.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások: