Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Tizenöt évnyi Napkelte

  • Dátum | 2013.11.24 08:22
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

1998. november 20. történelmi dátumnak számít az űrkutatásban: az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz Proton hordozórakétája 185−354 kilométer magas, 51,6° hajlásszögű, 90 perc keringésidejű Föld körüli pályára állított egy közel 20 tonnás űreszközt. A Zarja, avagy Napkelte elnevezésű 12,56 méter hosszú, 4,11 méter átmérőjű hengeres egység volt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) első űrbe juttatott modulja, amelynek 15 évvel ezelőtti pályára állításával megkezdődött minden idők legjelentősebb nemzetközi űrprojektje.

A Nemzetközi Űrállomás tulajdonképpen három nemzeti űrállomás terveinek kombinációjából jött létre, ezek a szovjet-orosz Mir−2, az amerikai Freedom (benne a japán Kibo űrlaborral), illetve az európai Columbus voltak. A Mir−2 első modulja, amely a Zarjához hasonló funkciókat látott volna el, a kilövéskor megsemmisült, a NASA első moduláris állomásának szánt Freedom szintén nem készült el, a német vezetéssel szerveződő Columbus-programnak pedig az 1990-es újraegyesítés utáni költségvetési megszorítások jelentették a végét. A Nemzetközi Űrállomás saját története 1993 szeptemberében kezdődött, amikor Al Gore, az Egyesült Államok alelnöke és Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök bejelentették, hogy közösen kezdenek egy új űrbázis létrehozásába. Ekkor egyeztek meg abban is, hogy az amerikaiak a továbbiakban részt vesznek a Mir-programban.


A Nemzetközi Űrállomás 1998 decemberében: a Zarja és a Unity

Az űrállomás létrehozása során nagyban támaszkodtak a Mir−2, a Freedom és a Columbus már elkészült terveire, így a épült meg első elemként az orosz gyártású, amerikai finanszírozású Zarja. Az űrállomás kezdeti magjaként szolgáló modul az első időkben igazi „mindenesként” funkcionált: központi vezérlőteremként és kommunikációs centrumként használták, illetve napelemes energiaellátással és saját hajtóművekkel is felszerelték, mely utóbbiak kulcsszerepet játszottak az ISS kezdeti pozicionálásában és pályamagasságának biztosításában. Az űrállomás havonta nagyjából 2,5 kilométert veszít a magasságából a légköri fékeződés és a gravitáció miatt, így a pályáját rendszeresen meg kell emelni. Ezért a manőverért kezdetben a Zarja, illetve az űrsiklók voltak a felelősek, 2000 júliusa óta pedig az ekkor csatlakoztatott Zvezda modul két főhajtóműve biztosítja végrehajtását.

Bill Bastedo, az állomás második modulja, a Unity egyik fő felelőse, munkatársaival együtt a houstoni irányítóközpontból nézte a Zarja startját. „Számunkra különösen izgalmas volt a dolog, hiszen a küldetés sikerén múlott, hogy mi is végrehajthatjuk-e, amin évek óta dolgoztunk” – mondja. A Unity nevű amerikai kikötőmodul két héttel később, december 4-én indult útjára az Endeavour űrrepülőgép rakterében. Ez az egység már teljes egészében amerikai gyártmány volt, a Boeing mérnökei építették.

Az Endeavour parancsnoka a küldetés során a Kennedy Űrközpont jelenlegi igazgatója, Bob Cabana volt. „Tudtuk, hogy nem hibázhatunk: az első összeszerelő küldetésnek sikeresnek kellett lennie, hogy legyen remény a folytatásra” – mondja. Az űrállomás ténylegesen „nemzetközivé” válásához két olyan egységet kellett összeszerelni, amelyek különböző országok űrprogramjainak eredményei voltak, ráadásul elsőre tökéletes munkát kellett végezni, mivel a következő látogatást hat hónappal későbbre tervezték. „Nagyon bíztam abban, hogy a dokkolást meg tudjuk oldani” – mondja Bastedo. „Amiatt sokkal jobban aggódtam, hogy hogyan fogjuk tudni igazolni, hogy a Unity és a Zarja rendszere valóban összeállt, és biztonságosan pályán hagyható a következő fél évre.” Mint utólag kiderült, fölösleges volt az aggodalom.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 3.
    2013. 11. 25. 15:23
    Eszement vállalkozás! Eddigi legkiterjedtebb diplomamunkája az emberiségnek saját képességeiről.
    Az utolsó videó pedig nagyon jó!
  • 2.
    2013. 11. 24. 17:03
    Eléggé nagyot legóztak
  • 1.
    2013. 11. 24. 16:04
    Az utolsó bekezdés kifejezetten igaz, és gyönyörű az utolsó videó! Köszönjük a cikket!