Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Tesztpadon a SATA3 és az USB3

  • Dátum | 2010.04.03 15:14
  • Szerző | Alvin_ti4200
  • Csoport | ADATTÁROLÁS

Egy ideje már lehet kapni USB3.0 és SATA3.0 csatlakozókkal ellátott alaplapokat, így elérkezettnek láttuk az időt, hogy megvizsgáljuk az új szabványokat. Kezdjük is rögtön az USB-vel, hiszen rövidtávon valószínűleg ennek lesz nagyobb sikere.

A januárban megrendezésre került Consumer Electronics Show (CES) keretein belül mutatták be a szabvány végleges formáját, viszont az első USB3-mas eszközökre hónapokat kellett még várni, annak ellenére, hogy a rendezvényen már látható volt egy-két hardver. A harmadik generációs Universal Serial Bus technológia legfontosabb újítása a pont-pont kapcsolatrendszer, így a megnövelt sávszélesség ezentúl nem oszlik meg az eszközök között, hanem minden alkatrész egyenként profitál a körülbelül 200 MB/s-os sebességből. A kompatibilitással természetesen nincs gond, minden USB2-es eszközt bátran használhatunk az USB3-mas portokkal, melyeket kék színükről lehet felismerni.



Jelenleg egyetlen olyan chipset sincs, amely natívan támogatná az USB3.0-át. Ennek az az oka, hogy mind az Intel, mind az AMD túl volt már legújabb generációs lapkakészletének tervezésén, mikor a szabvány végleges formát öltött, így nem volt lehetőség az utólagos integrálásra. Mindegyik alaplapgyártó a NEC chipjét használja a feladatra, terméktől függően alaplapra integrálva, illetve külön kártyaként mellékelve. Nekünk utóbbiból jutott egy példány, amelyet egyébként kereskedelmi forgalomban is megvásárolhatunk valamivel több, mint 8 ezer forintért. Jelenleg ez az egyetlen olyan bővítőkártya, amelyen USB 3.0 portokat találunk, más kérdés, hogy ezen felül kapunk két SATA3-mas csatlakozót is. Az Asus U3S6 PCI-Express x4 foglalatba illeszkedik, így elegendő sávszélességet kap ahhoz, hogy mind a négy csatlakozót kiszolgálja, amely rajta található.



Jelenleg egyik Windows operációs rendszer sem támogatja az USB3-mat, mindegyikhez külön meghajtó program telepítése szükséges. A Windows 7 esetében tervbe van véve a driver későbbi integrálása, amelyet valószínűleg az SP1-be tervez majd a redmondi cég. Bár az Intel eleinte cáfolta, hogy következő lapkakészletében helyet szorítana az újgenerációs USB-nek, pár hete mégis beadta a derekát, hiszen ráébredtek, milyen fontos, marketing szempontból sem elhanyagolható dologgal állnak szemben. Az AMD-nél biztosan állítják, hogy a következő generáció natív USB3-mal kerül majd forgalomba, hiszen a 890GX-ből is csak a csúszás miatt maradt ki. Ennek ellenére a szakértők szerint idén még nem várható a szabvány tömeges elterjedése, pedig igény az lenne rá bőven, elég, ha csak a 2,5”-os külső merevlemezekre gondolunk, amelyeket eddig az USB2 fogott le.

Tesztünkben igyekeztünk minden ma elterjedt szabványt megvizsgálni, így az USB3 mellett szerephez jutott az USB2, az eSATA és a SATA2 is – viszonyítási alapnak. A vizsgálódást egy USB3-mas külső rack-kel kezdtük, amelyben egy 500 GB-os, egy tányéros Seagate Barracuda 7200.12-es családba tartozó merevlemez foglalt helyet.



A termék mellé egy kék színben pompázó USB 3-mas kábelt, egy driver CD-t és egy 40W-os adaptert kaptunk. Az USB2-es eredményekhez ugyanezt az eszközt használtuk fel, a különbség mindössze annyi volt, hogy nem az Asus U3S6-os kiegészítő kártyájába, hanem az alaplap USB 2.0-ás csatlakozóinak egyikébe dugtuk a kábelt.






Az eSATA-s teszthez a DeLock külső dokkolóját használtuk, amelynek különlegessége, hogy 2,5”-os és 3,5”-os HDD-ket/SSD-ket egyaránt támogat, ráadásul ezeket menet közben is cserélgethetjük. Az eszköz egy hat csatlakozós USB 2.0-s HUB-ot (elosztót) is tartalmaz, így pendrive-okat, különböző perifériák vevőegységeit, USB-s WiFi-t és még sok egyéb mást is rácsatlakoztathatunk.



A termék mellé egy driver CD-t, egy 40W-os adaptert, egy USB uplink kábelt és egy eSATA kábelt kapunk némi dokumentáció és reklám társaságában.

Most, hogy megismerkedtünk a résztvevőkkel, lássuk, a tesztek szerint mennyit fejlődött az USB harmadik generációja a másodikhoz képest és ez elég-e az eSATA felett aratott győzelemhez?

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 16.
    2010. 11. 06. 17:20
    yes
  • 15.
    2010. 07. 08. 16:19
    Sziasztok!
    Sata III-as csatlakozóra kompatibilis a Sata II-es vinyó?
  • 14.
    2010. 04. 09. 14:52
    neurosys raid szinttől függ 1-2 dolog. Vinyóra írás nem gyorsul pl raidtől (max, hogy a tükrözések miatt máshonnan olvas közben a vinyó, ebben nem vagyok kompetens). Ugye adatmentés és párhuzamos olvasás miatt van értelme.
  • 13.
    2010. 04. 05. 13:25
    Kizárt dolog. Nézz néhány tesztet youtube-on, és meglátod mi a különbség.
  • 12.
    2010. 04. 04. 19:03
    Kizárt dolog
    Biztos találkoztatok már azzal a jelenséggel hogy a gép win töltésnél megáll, nem a hdd-t pögeti hanem csak vár h vmi beteljesüljön, ezt flash driveal se nagyon lehetne megdönteni. Amit viszomt olvas a betöltéshez azt lehet h gyorsabban betöltené. Bár a rekodot a win millenium hozta a 15-20mps betöltéssel. Biostól az egérig kb 40mp és egy két progi kellett már csak hozzá.
    A nagy sebesség elsősorban a nagy méretű adatok pörgetéséhez fog kelleni pl bluray filmek tankolása. Amig engem ez nem érdekel jó ami van
  • 11.
    2010. 04. 04. 18:29
    Nem a másolás miatt kell a sávszélesség, hanem mert a winyóról töltöd be az alkalmazásokat és az oprendszert, amit futtatsz. Gyéká gyorsabban jönne ben a Windóz és 2 másodpercig töltene a Krájzisz.
  • 10.
    2010. 04. 04. 12:28
    Nekem egyenlőre az itt vett WD1tb hdd-k usbn jól szerepelnek. Csab bedugom és kész. Manapság úgyse másolunk még 4-500GB-okat hogy kelljen a sebességnövekedés.
    Majd egyszer eljön az ideje, addig a többiek kifejlesztik meg letesztelik ezt rendesen
    A DVD írót úgyse hatná meg hogy jáj 130mb/s-el olvasható a winyó ha 11mb/s-el írja a lemezt max
  • 9.
    2010. 04. 04. 09:56
    neurosys: random olvasásnál nem hogy gyorsabb, de megeshet, hogy lassabb is a dolog. A RAID drivertől is nagyon sok függ. Valójában akkor gyorsabb csak az egész, hogyha nagy fájlt akarsz olvasni, ami nincsen töredezve. Elindulás azért nem gyorsabb, mert ugye az nagyon sok kis fájlt tölt be, a fejek ugyanúgy nagyon sokat kell mozogjanak, ha több lemezen van az adat, akkor is.
  • 8.
    2010. 04. 04. 02:15
    Most nekem van 5 darab 160as Hitachi hdd-m.
    Próbálgattam raid0-ba őket, először kettőt, majd 3at és végül négyet.
    Lehet a hiba nálam van, de semmi sebességnövekedést nem vettem észre.
    A vinyóra másolásnál 107-110k-val másolt, ami jó.
    De ugyan az a helyzet 4 vinyóval is, raid-ről raid-re is, és egy kis idő után vissza esnek a sebességek 59-69k-ra.
    Próbáltam a PCI-os vezérlővel is, meg az alaplapi vezérlővel is.
    Ugyan úgy raid-raid 100+k, majd visszaesnek a sebességek.
    HDTune vagy melyik program ugyan annyit mutat, igaz az egy vinyó és több vinyónál a végére nem esik le 80-82 alá a sebesség. AVG 94MB/s, ami 2 és 4 vinyónál is ugyan annyi.
    Akkor van egy másik program, ahol az olvasási sebességek 70-145-221-270MB/s a vinyók emelésével. De azt csak abban a progiban veszem észre, másban nem.
    Nem indul gyorsabban a gép, nem tölt be gyorsabban semmit sem.
    Ötlet?
  • 7.
    2010. 04. 04. 00:43
    pontevin: http://en.wikipedia.org/wiki/Esata#eSATA
    Eleinte én is azt hittem, hogy nem szabadna lenni különbségnek a kettő között, viszont röviden annyi a lényeg, hogy nem "csak" át van vezetékelve, hanem az ellenállások és egyéb elektronikai jellemzői teljesen másak a SATA és eSATA szabványoknak.

    A cikkhez annyit, hogy Zotya megmondta a tutit
    A magasabb árkategóriás SSD-k sokkal gyorsabbak (arról is meglesnénk egy tesztet SATA2/3-mal ), viszont a RAID-es dolog nem igaz. Mármint először én is úgy gondoltam, viszont ha jobban belegondolsz, akkor ugye a RAIDnek buszonként adódik össze a sebessége, ergo a maximális sebesség a buszok maximumának szorzata a rendszerben levő winyók számával, ha a winyó tökre kihasználja a SATA2-t mondjuk. Magyarul RAID-ben is csak akkor van értelme, hogyha az a bizonyos vinyó gyorsabb, mint a SATA2 maximális sávszélessége.

    A cache-hez meg annyit, hogy a cache-ből olvasás tényleg gyorsabb lesz, de megjegyezném, hogy a winyó cache-ét nagyon ritkán használja a rendszer (csak ha egy nemrégiben használt fájlt újra használni akar, erre meg ugye ritkán van példa-többes másolások vagy többszörös futtatás, de még ezek is tényleg ritkán használják a HDD cache-t), tehát csak amiatt maximum minimális gyorsulást lehetne felfedezni.
  • 6.
    2010. 04. 03. 23:50
    A HDD cache-éről se feledkezzünk meg, amiről nagyságrendileg gyorsabban olvas, mint a lemezről. Ergo a Sata3-nak VAN értelme
  • 5.
    2010. 04. 03. 21:29
    Miazhogy sok a sata3 és sata2? Ne 1 hdd-s rendszerbe gondolkozzatok. Egyre többen építenek raid rendszereket, oda meg bőven kell az a sávszél.

    Nameg nem szabad elfeledkezni az ssd-ről sem, aminek a sata2 már most is kevés.
  • 4.
    2010. 04. 03. 20:48
    pontevin kerdesehez csatlakozva, nekem "regi" tapasztalatom, hogy a sima alaplapi SATA csatlakozokra felteszek 2-3 egyforma wincsit, es nyilvanvanvalo, habar apro, de mindig ugyanabba az iranyba jelentkezo sebessegkulonbseg merheto. Alaplap fuggo, hogy a SATA csati sorszam novekedesevel no-e vagy csokken-e a sebesseg.

    A kulombseg nem pregnans, hanem olyasmikere kell gondolni, hogy 86 kontra 80 MB/sec vagy 67 kontra 59 MB/sec es hasonlok. Ahol 3 illetve 4 wincsi van, azok is szepen libasorba jonnek valamelyik iranyba. Most e hozzaszolas irasakor direkt leellenoriztem egy ketwincsis, ket haromwincsis es ket negywincsis gepet a szukebb latokoromben, hogy nehogy az emlekezet csaljon. De ez nem a jelen, hane miota SATA-val dolgom van, azota mindig latok kis elterest. Ez Linux-fuggo lehet?

  • 3.
    2010. 04. 03. 20:10
    Újra és újra felmerül bennem, de most meg is kérdezem, hátha valaki megmondja a tutit: hogy lehet az, hogy hibahatáron túli különbségek mérhetők sata és e-sata között?

    Természetesen arra gondolok, hogy ha mondjuk egy bizonyos sata portra csatlakozik a vinyó, miért nem mindegy, hogy azt a házon belül teszem, vagy kivezetem ugyanazt egy e-sata aljzatra, a meghajtót pedig beteszem egy külső házba?

    (Mert az egyik másik dolog, ha az alaplapon (a) chip-be dugom a belső meghajtót, és (b) chipbe a külsőt, e-sata csatlakozáson. Konkrét esetben pl. már nem lepne meg, hogy az Intel és Marvell vezérlője ugyan azon az alaplapon más eredményt ér el a tesztekben. De van-e értelme az e-sata kapcsolat sebességéről beszélni a sata-hoz képest, amikor az "majdnem csak egy drót?"

    Tényleg régóta érdekel, más hasonló teszteknél is felmerült. Valaki tudna segíteni?
  • 2.
    2010. 04. 03. 19:43
    Igen, a SATA2 kapacitása is bőven elég (sőt, sok is) a mai merevlemezek számára. Hiszen a sima merevlemez, de még a mai SSD-k sem másolnak/olvasnak ~ 300 MB/s-el. A sima merevlemezek nagyrészének SATA1 is elég, a sebességet nézve.
  • 1.
    2010. 04. 03. 19:13
    jó kis teszt

    nekem az jött le az egészből ezek szerint, hogy a sata 3 már úgymond "sok" a mai winyóknak, vagyis a winyóknak elértünk az elméleti legnagyobb másolási sebességéhez (normál 7200-es winyókra gondolok)?

    valaki?