Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Télapológia ‒ Északi-sarki különkiadás

  • Dátum | 2015.12.06 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Tekintve, hogy a Télapó létezését alátámasztó lehengerlő tudományos bizonyítékok ellenére különböző fórumokon túlságosan is elszaporodtak a Mikulástagadó megnyilvánulások, ezek ellensúlyozásaként idén egy hosszabb lélegzetű írással készültünk december 6. napjának megünneplésére. Ezúttal elsősorban a minden bizonnyal a nagy játék- és csokoládégyárak által lekenyerezett, az általuk taglalt témában többnyire teljes mértékben tájékozatlan kritikusok azon álláspontját vesszük górcső alá, amely szerint, ha a Mikulás műhelye valóban létezne az Északi-sarkon, akkor már régen rátaláltunk volna.

A vélemény cáfolásához először is elengedhetetlen néhány fogalom tisztázása. Az Északi-sark elnevezést több különböző földrajzi helyre is szokás értelmezni, egyrészt beszélhetünk földrajzi Északi-sarkról, ez az a hely, ahol a Föld forgástengelye metszi az északi félgömböt. Ez a pont a Jeges-tenger területén található, egy olyan részen, ahol a víz 4087 méter mély, és felszínt rendszerint 2‒3 méter vastag, úszó jég borítja. A földrajzi Északi-sark pontos helye folyamatosan változik a bolygó tengelyének enyhe mozgása miatt, ami abból adódnak, hogy az égitest nem gömb alakú.

A tengely 435 napos, illetve 7 éves ciklusokban mozog, mivel azonban mindössze 9 méter eltérés van legtávolabbi lehetséges helyzetei között, a földrajzi koordináták meghatározásánál ezt mozgást nem szokták figyelembe venni. További izgalmas tény a földrajzi Északi-sarkkal kapcsolatban, hogy mivel minden hosszúsági kör innen indul ki, a bolygó ezen pontja egyetlen időzónához sem tartozik hozzá, ami egyből érdekes lehetőségeket vethet fel a Mikulás működésével kapcsolatban.


Másodikként ott van a mágneses Északi-sark, ahol a bolygó mágneses terének erővonalai merőlegesek a felszínre, vagyis amerre az iránytűk mutatnak. A mágneses teret a jelenleg elfogadott teóriák szerint a Föld magjának külső részében áramló nikkel és vas örvényáramai gerjesztik. Mivel egy roppant dinamikus rendszerről van szó, a mágneses pólusok helye sokkal nagyobb mértékben változik, és jóval kevésbé megjósolható pályát ír le, mind a földrajzi pólusoké.

Felfedezése idején, 1831-ben a mágneses Északi-sark a kanadai Ellesmere-sziget környékére esett, nagyjából 800 kilométerre a földrajzi Északi-sarktól. Ez a távolság azonban a bolygó mágneses terének változásai miatt állandóan módosul. Az északi mágneses pólus napjainkban évente nagyjából 55 kilométerrel tolódik odébb, ami jóval gyorsabb mozgást jelent, mint ami az 1830-as években jellemző volt. Ez a változás már olyan mértékű, hogy az problémákat jelenthet a mágneses tér révén navigáló élőlények számára is.

Geológiai vizsgálatokból azt is tudjuk, hogy a földi mágneses tér rendszeresen átfordul, ilyenkor kicserélődik az északi és a déli pólus, és az erővonalak a korábbival ellentétes irányba kezdenek mutatni. Az utolsó ilyen kicserélődésre 730 ezer éve került sor, és bár a szakértői vélemények szerint lassan ismét egy ilyen váltás felé tartunk, valószínűleg nem a mi életünkben fog megtörténni, hogy az iránytűk egyszer csak dél felé kezdenek mutatni.


Hogy tovább bonyolódjon a helyzet, harmadikként végül létezik az Északi földmágneses sark is, amelynek helyét akkor kapjuk meg, ha a bolygó mágneses terét egy elképzelt rúdmágnesnek tulajdonítjuk, és megkeressük azon pontot, ahol ennek tengelye átdöfi az északi félteke felszínét. Mivel a Föld forog, a mágneses és a földmágneses sarkok nem esnek egy pontba, a mágneses tér változékonysága pedig azzal jár, hogy kisebb mértékben ugyan, de a földmágneses sarkok is vándorolnak.

Amikor tehát arról beszélünk, hogy a Mikulás az Északi-sarkon él, nem lehetünk biztosak abban, hogy a három közül melyik folyamatosan változó helyű földrajzi pontra kellene gondolnunk. Ismerve szakállas barátunk titkolózó természetét, akár az is elképzelhető, hogy valamilyen ügyes trükkel folyamatosan változtatja műhelyének helyét a háromféle Északi-sark között. Vagy esetleg nem is ezekhez kötődik, hanem csak letelepedett a sarkkör egy eldugott zugában, és kiszögelte az ajtajára az Északi-sark feliratot.

A Mikulás magas korából kiindulva persze az is megeshet, hogy egykor valóban erre a pontra esett az egyik Északi-sark, de azóta elvándorolt. Ha pedig elég régóta, például az utolsó pólusváltást megelőző idők óta rója a Földet a szakállas öreg, műhelye most akár a Déli-sarkon is lehet. Ilyen körülmények közt pedig nem csoda, hogy nehézségekbe ütközik megtalálni a rejtélyes komplexumot.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 9.
    2015. 12. 07. 09:24
    Köszönöm!

    Ezt sosem tudja elfogadni nekem senki.

    Amúgy a télapó jelenleg legismertebb, legjobban elterjedt (amit Te is körülírtál) kinézetét - piros ruha, kövérkés forma, stb - alkotta meg a CocaCola.

    Amúgy télapó előfordul fehér/drap szőrme kabátban, barna, szőrös csizma, barna szőrme kalap öltözetben is. Egy igazi, téli vidék apókájaként.

    Amúgy a cikk nagyon jópofa
    Köszönet érte
  • 8.
    2015. 12. 06. 15:15
    Nekem tanulságos volt a cikk. Nem tudtam hogy a mágneses iránytűm igy át lett ba..va.
  • 7.
    2015. 12. 06. 14:05
    Azt ugye tudja az iPon szerkesztősége, hogy a mai modern amerikai Mikulást a Coca Cola találta ki?? Ami valamikor a 20. század elején történt, tehát nagy hülyeség generációkról és év ezredekről beszélni.
    Ha meg a Mikulás alatt az egykori püspököt értjük, akkor máris nem szükséges kutatni a lakhelyét, legalábbis az Északi-sark közelében biztos nem.
  • 6.
    2015. 12. 06. 12:19
    Viszont ha feltevéseket ténylegesen tényként eszközöljük, akkor fenn áll a veszélye hogy három ismeretlenes egyenlettel meghatározhatjuk helyét és idejét annak a szánnak ahol az felszáll. Vegyük az adott évet, ahol a három észlelt sarki pont jelen van, vegyük gyökét annak a két pontnak mely elrugaszkodik egymás helyzetétől, szorozzuk be a szarvas által megtett utat annak négyzetével, majd osszuk annak szüneteinek kétszeresével. A kapott eredmény megmutatja azt a két pontot amelyhez hozzávetőlegesen be háromszögelhetjük a sarkcsillaghoz mérten a mikulás adott év s szakának helyzetét, s munkahelyét.

    A rénszarvasok pedig nem véletlenül kapták a nevüket, mivel a bennük elhelyezett név képlet megadhatja az általuk képzett mikrogravitáció hozzávetőleges holtpontját a húzott szánjukhoz képest. A gyorsulásuk pedig nem kapacitív, hanem null pontnyi energia görbületének radilányából számítható ki.
  • 5.
    2015. 12. 06. 11:50
    Hát, ha a mágneses pólus mentén van a gyár, akkor hiba lenne a jelenlegi csúcs mentén keresni. Meg kell keresni a legelső előfordulási helyét a mítoszokban és az akkori mágneses pólus mentén kell megkezdeni a keresést. Ahogy nézem a képet, egész az élhető zónában lehet a gyára, valami föld alatti komplexumban. És akkor a fogyatékkal született, a hagyományos társadalomból kivetett segédei legyárthatták a szükséges játékokat, és persze előállíthatták/beszerezhették a szükséges alapanyagokat. Ha fa játékokról beszélünk (mint a régi időkben írták), akkor egy magánerdő a kanadai északi fenyvesekben eléggé távol lehetett a civilizációtól, és nyugodtan folytathatták a fakitermelést, erdőgondozást, és a gyártást.
    Ha a rénszarvasok nem maguktól képesek a gyors mozgások miatti légörvényekkel repülni, hanem valami mágia, vagy technológiai segítségük van (talán földönkívüli?) akkor a munka mennyiségét is könnyedén letudhatják ha a munkásokat és a fák növekedését is manipulálják.

    Amúgy igen.. jó kérdés hogy mikulás, vagy télapó. Az eredetük nem teljesen ugyanaz. Talán konkuráltak, vagy szövetségesek lehettek, és akkor arról is beszélhetünk hogy több személy felosztotta a világot, és nem egy személy hordja ki a játékokat a gyerekeknek. Ekkor viszont új számításokat kell végezni mert nem Mach3000-el kell repkednie, hanem jóval kevesebbel is elég. forrás
  • 4.
    2015. 12. 06. 10:11
    A Rénszarvas pedig azért repül, mert viszonylagos
    meghatározhatósági helye nem konvergens a földön kialakított létsíkjával.
  • 3.
    2015. 12. 06. 10:06
    Szegény gyermekek , még az a szerencse hogy ezt velük szemben nem várod el. Vagy mégis?
  • 2.
    2015. 12. 06. 09:58
    Azért szerintem nem kellene összevegyíteni a Télapót a Mikulással.
    A Mikulás mint olyan, keresztény hagyomány-ünnep. A gazdag Szent Miklós püspök "megmentett" három lányt az ősi szakma űzésétől, mert apjuk nem bírta kiházasítani őket. Klasszikus uniformisa a pásztorbot, püspöki süveg, püspöki palást. Kinézetre egy vékony dongájú emberke volt (az ikonikus ábrázolások szerint). Élt isz. 270-343.
    Ezzel szemben a télapó több kultúrában is felfedezhető téli ajándékozó, szerencsehozó mitológiai, mesebeli alakként. Még a germán főisten, Odin a hosszú szakállú is betöltötte ezt a szerepet. Akkor ott az orosz Gyed Moroz, a "Fagy Apó", a finn Jolopukki, és a többi. A Télapó modern kori ismert megjelenése: köpcös, piros pozsgás, nagy szakállú, mosolygós öreg fazon, aki téliesített piros, prémes uniformist visel, a hozzá illő bojtos sapival, nagy hótaposó csizmával (ebbe a ruhába azért a régi Miki igencsak beleizzadt volna a lakhelyén). Elvileg a Coca Cola is közrejátszik ebben az ismert kinézetben. Rénszarvas szánon közlekedik, ami Miklósnak eléggé furcsa jármű lett volna a mai Törökország területén akkoriban.
    Sajnos mára igencsak összemosták, összekavarták ezeket. Néhol még fel lehet fedezni egy-egy klasszikus püspöki dizájnú Mikulás csokifigurát. A gyerekek egyszer a Mikulást, másszor a télapót emlegetik dalaikban ilyenkor. Mondjuk szerencsére még karácsonykor nem szokták a Mikulást emlegetni, mint kéménymászó, ajándékhozó emberkét.

    A tudomány talaján maradva: [LINK]
    (bár itt is kavarják)
  • 1.
    2015. 12. 06. 09:54
    Kedves kis cikk. Szép lett.