Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Szerecsendrongó – a hazudozó őrszem

  • Dátum | 2014.05.04 10:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Ezopusz egyik meséjében egy fiú olyan gyakran kiált farkast, hazudva a környéken lakóknak, hogy amikor a ragadozó tényleg megtámadja a települést, az emberek figyelmen kívül hagyják a riadóztató kiáltásokat. A fabula erkölcsi tanulsága, hogy ne hazudjunk, egy Afrika déli részén élő madár viselkedése nyomán azonban akár egy másik, a jelek szerint szintén helytálló következtetést is megfogalmazhatunk: ha hasonló helyzetben hazudunk, variáljuk meg egy kicsit a dolgokat – néha mondjuk ne farkast, hanem medvét kiáltsunk.

A verébalakúak rendjébe tartozó szerecsendrongó kinézetét tekintve igazi kis ördögnek tűnik, mondja Tom Flower, a Cape Town Egyetem kutatója. Fekete tollai, villás farka és vörös szemei vannak, ráadásul kiváló utánzóművész. Az eddigi kutatások során összesen 51 különböző riadójelet azonosítottak a szakértők a drongók „szótárában”, és ezek közül mindössze hat szól saját fajtársaiknak. A többi hangjelzést más állatoktól vették kölcsön.

Flower eredetileg a négyujjú manguszták viselkedését vizsgálta a Kalahári sivatagban, amikor felfigyelt arra, hogy a szerecsendrongók kiáltásai nagyon gyakran riasztják el az aprócska állatokat táplálékuktól, olyan esetekben is, amikor semmiféle tényleges veszély nincs a környéken. A kutató feltételezte, hogy a madarak a manguszták saját, ragadozókra figyelmeztető riadójeleit utánozzák. Flower a rejtély felderítése érdekében követni kezdett egy 64 madárból álló csapatot a Kalahárin keresztül, és eddig összesen 850 órányi megfigyelésen van túl.


A vizsgálatok alapján a madarak idejük negyedrészét más állatok, például négyujjú manguszták vagy tarka rigótimáliák (Turdoides bicolor) követésével töltik. Ilyenkor őrszemekként viselkednek, és figyelmeztetik az állatokat, ha ragadozók bukkannak fel a közelben. Mivel a drongók általában a fák ágain üldögélnek, sokkal jobb pozícióban vannak a veszélyek azonosítására, mint a földön kapirgáló másik faj tagjai. Ez utóbbiak tehát figyelemmel követik a drongók jelzéseit, és fedezékbe menekülnek, ha az őrszemek riadót fújnak. Általában ugyanolyan komolyan veszik drongók figyelmeztetését, mint saját fajtársuk riadójelét. Ez a fajta együttműködés nagyon hasznos a táplálék beszerzésével foglalatoskodó faj tagjai számára, hiszen nem kell energiákat fordítaniuk arra, hogy szemmel tartsák lehetséges veszélyeket.

A szerencsendrongók ugyanakkor megrögzött tolvajok. Időről időre téves riasztást adnak ki, rendszerint olyankor, amikor a másik faj egy tagja éppen nekilátna egy különösen ízletesnek tűnő falat elfogyasztásának. A manguszták vagy a rigótimáliák ilyenkor persze elmenekülnek a helyszínről, a drongók pedig elfogyasztják a hátrahagyott táplálékot. A madarak napi kalóriabevitelük negyedét fedezik ilyen tolvajlásokból. (A drongók egyébként időnként saját fajtársaikon is bevetik a módszert, bár azt egyelőre nem tudni, hogy ezek a lopási kísérletek mennyire sikeresek, ha az áldozat is egy szerencsendrongó.)

A drongók nagyon fifikásan járnak el lopásaik előkészítésekor. Először egy saját fajtársaiknak szóló riadójellel próbálkoznak, majd ha ez nem jár sikerrel, más „nyelvre” váltanak: utánozni kezdik a célba vett faj vagy egy harmadik faj riadójeleit. Flower megfigyelései szerint a drongók számtalan emlős és madár figyelmeztető kiáltását képesek élethűen utánozni, ezen fajok némelyikétől ráadásul több különböző jelzést is kölcsönvesznek.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 7.
    2014. 05. 15. 00:47
    Segít, de néha elkéri a részét. Nincs ezzel semmi gond.
  • 6.
    2014. 05. 10. 10:49
    Csupán azért mert más madarak fészkébe rakja a tojásait és hagyja, hogy a többi madár kiköltse őket, ami után a frissen kikelt kakukk rendszerint kilöki a fészekből a többi tojást.

    A cikk tényleg nagyon érdekes volt, köszönjük és sok ilyet még!
  • 5.
    2014. 05. 07. 21:14
    Mért troll a kakukk? Komolyan kérdem.

    Az tény, hogy ez a madár az!

    Jah és köszönöm a cikket. Imádom, hogy ilyen színes és sokmindennel foglalkozó az Ipon. Csak így tovább!
  • 4.
    2014. 05. 05. 12:19
    Jöhetne egy cikk a természet Trolljairól. A kakukk mellé ez a madár is simán bejutna az tuti.
  • 3.
    2014. 05. 04. 22:29
    Zseni, nagyon jó cikk!
  • 2.
    2014. 05. 04. 21:11
    lol ez nagyon jó volt :-D
  • 1.
    2014. 05. 04. 13:34
    Csóri kismadár...hogy átveri az evolúció nagyjait.