Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Száz év távlatában még furcsább Tabby csillaga

  • Dátum | 2016.01.28 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Néhány hónappal ezelőtt már írtunk a KIC 8462852 katalógusjelű csillagról, amely azért került a kutatók figyelmének kereszttüzébe, mert nagyon szokatlanul viselkedik. A jelenség felfedezője, Tabetha Boyajian után Tabby csillagaként is emlegetett, 1500 fényévnyire található égitest egyike volt a Kepler űrtávcső által 2009‒2013 között folyamatosan megfigyelt csillagoknak. A szakértők periodikus változások után kutattak a vizsgált égitestek fényességi adataiban, azt remélve, hogy ilyen módon csillaguk előtt átvonuló bolygókat azonosíthatnak.

Számos esetben sikerrel is jártak, a KIC 8462852 kapcsán azonban valami másra figyeltek fel. Ez az égitest időnként szintén veszített fényességéből, de a halványodások látszólag véletlenszerűen követték egymást, és a vártnál jóval nagyobb mértékűek is voltak. Tabby csillaga a Kepler adatainak tanúsága szerint egyes esetekben 22 százalékkal tűnt halványabbnak, mint előtte, ami óriási változást jelent. Egy Jupiterhez hasonló méretű, csillaga előtt átvonuló óriásbolygó is csak kevesebb mint 1 százalékkal halványítja el központi égitestje látszólagos fényét, a szakértők tehát hamar kizárták annak lehetőségét, hogy egy vagy több exobolygóról lenne szó.

Boyajian és kollégái első tanulmányukban meggyőzően igazolták, hogy a hirtelen fényességváltozások nem valamiféle mérési vagy elemzési hiba eredményei, hanem nagyon is valóságosak. A szakértők végül két elméletet vázoltak fel a jelenség megmagyarázására. Az egyik értelmében egy nagy csapat üstökös kering a csillag körül, amelyek időnként egymással is ütköznek, és a keletkező hatalmas törmelékfelhők okozzák a halványodásokat.


A másik, nagyon valószínűtlen, de elméletileg lehetséges magyarázatot egy idegen civilizáció jelentheti, állították a kutatók. Elképzelhető, hogy egy nagy energiaigényű faj tagjai gigantikus struktúrákkal vették körül saját csillagukat, hogy hatékonyabban kiaknázhassák annak kisugárzott energiáját. Ebben az esetben a halványodásokat ezen megastruktúrák, vagyis egy Dyson-gömb vagy Dyson-felhő napelemeinek a csillag előtt való átvonulásai okoznák.

A tanulmány megjelenése óta eltelt hónapokban több különböző műszerrel is megvizsgálták a csillagot, egyelőre azonban nem sikerült kielégítő magyarázatot találni annak viselkedésére. A szakértők annak is utánanéztek, hogy az égitest irányából lehet-e fogni egy idegen civilizációra jellemző rádiójeleket, azonban nem találtak semmit. A csillagról ugyanakkor közben újabb információk kerültek napvilágra, amelyek még különösebbé teszik az égitestet.

Bradley Schaefer, a Lousianai Állami Egyetem kutatója a csillagról hallva úgy döntött, hogy utánanéz, léteznek-e korábbi megfigyelések az égitesttel kapcsolatban, amelyek új megvilágításba helyezhetik annak viselkedését. A szakértő igazi kincsesbányára lelt rá, Tabby csillagát ugyanis 1890 és 1989 között különböző égboltfelmérési programok részeként összesen több mint 1200-szor fotózták le az előző csillagászgenerációk tagjai. Schaefer elemezte ezeket a felvételeket, és valami egészen különös dologra jött rá: a csillag fényessége a vizsgált időszak elejétől fogva folyamatosan halványulni látszik, és az égitest a nagyjából száz év alatt körülbelül 20 százalékkal vált halványabbá.

Ez pedig azért nagyon meglepő, mert Tabby csillaga minden jel szerint egy mezei F színképtípusú égitest. A fősorozatbeli csillagok nagyjából 3 százaléka esik ebbe a kategóriába, amelynek tagjai forróbbak, és kicsit nagyobbak, valamint nehezebbek is a Napnál. Ezek a csillagok életük nagy részében nyugodtan üldögélnek a helyükön, miközben hidrogénből héliumot gyártanak. Ha megváltoznak, a változás évmilliók alatt, lassan zajlik le, vagyis semmiképpen nem lesz mérhető száz éves léptékben. Schaefer ennek igazolására két másik F típusú csillagot is megvizsgált a rendelkezésre álló felvételeken, és ezek fényessége valóban nem mutatott észlelhető változást egy évszázad alatt.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 60.
    2016. 02. 05. 00:05
    Pont ezen gondolkoztam én is.

    Mivel vak, ezért nem láthatja a csillagokat sem... így a világ leszűkül számára.

    Annyira nyilvánvalóan gazdag a fény, és szolgálja a táplálkozást, energiaegyensúlyt... és a fényérzékeny fehérjék nagyon hamar kifejlődtek... szóval ha nem is látható fény, de infra, vagy egyéb érzék kialakulhatott.

    ...de elgondolkoztató kérdés
  • 59.
    2016. 02. 03. 18:30
    Egy vak élőlény fejlődhet intelligensé, űrutazóvá ?
    Félreértések elkerülése végett, ez most nem a vak emberek "lenézése", hanem tényleg kérdés.
  • 58.
    2016. 02. 03. 15:21
    És ha a korai életben minden élőlény vak volt?

  • 57.
    2016. 02. 03. 15:09
    Ugyan már, mindenki tudja, hogy az értelmes élet azért nem alakult ki olyan korán, mert a sok csillag miatt nem volt éjjeli sötétség és hát a kialvatlanság végzetes
  • 56.
    2016. 02. 03. 14:56
    Az tény, hogy belefér pár 10 és 100 millió év szórás.

    Végül is ilyen intervallumban ezer vagy 10 ezer év előny egy szempillantás

    Igen ebben igazad van, hogy a nehézelemgyártó óriás csillagok nagyon hamar elpukkadnak.

    Viszont kedetekben sokkal intenzívebb is lehetett a csillagképződés (minden nagyságrendekkel közelebb is volt). Lehet egy esti égbolt is ragyogó lehetett, legalábbis nem ilyen sötét.

    A sok óriás csillag meg nem elég biztonságos, az a rengeteg gamma kitörés is ropogósra süthette az élet kezdetét. Persze jó időben jó helyen végül is nagy mákkal megtörténhetett az élet kialakulása.

    Szerintem most kedvezőbbek az élet kialakulásának feltételei mire az univerzum lenyugodott, kevesebb a kaotikus tényező, stabilabbak a gravitációs pályák stb.
  • 55.
    2016. 02. 02. 16:10
    Ezért írtam, hogy az elmúlt 5mrd év és nem 13mrd
    De a miénkénél jóval korábban is kialakulhatott, az első csillagok már valószínűleg 2-3mrd évvel az ősrobbanás után "szétszóródtak". Akkor jóval nagyobb volt az átlag csillagméret, mint most, azok meg szerencsére hamar elpukkannak.Í
    Nyilván arról csak egy darab statisztikai adat van, hogy mennyi idő kell az élet kialakulásához, abból meg nem lehet leszűrni az élethez szükséges átlagos keletkezési időt
  • 54.
    2016. 02. 02. 15:40
    A nagyon korai civilizációk nem alakulhattak ki elvileg.

    Nem állt rendelkezésre elég nehéz elem, ami a csillagok halálnál keletkezik.

    Pár csillag gerenációnak be kellett "poroznia" a Világegyetemet. Az is lehet, hogy az első civilizációk közé tartozunk.
  • 53.
    2016. 02. 02. 00:01
    Kardashev-scale amúgy de jót nevettem
  • 52.
    2016. 02. 01. 23:51
    Neki mintha kicsit más neve lenne. :-) De annyira nem vagyok benne.

    Más:
    A kínaiak elkezdtek HD-képeket flúdolni a Hold-missziójukról.
    Erre a NASA emelte a tétet:
    http://www.businessinsider.com/curiosity-mars-rover-sand-dune-selfies-2016-2
  • 51.
    2016. 02. 01. 23:44
    Az nem a fenék méretre van ?
  • 50.
    2016. 02. 01. 23:36
    Ez a Kardashián-skála, ha jól emlékszem.
  • 49.
    2016. 02. 01. 15:53
    Nanómanó Pfff
  • 48.
    2016. 02. 01. 02:25
    Ne okoskodj!
    Ha egy ilyen beruházásba kezd valaki nem sérülékeny szart csinál, hanem öngyógyító nanómanót.
  • 47.
    2016. 01. 31. 18:24
    "Egyébként egy ilyet egyszer kell megépíteni és utána évmilliárdokig elképzelhetetlen mennyiségű energiát ad. "

    Mivel elképzelhetetlen felületű építményről van szó (kb emberi ésszel fel sem fogható akkora)
    biztosan óriási karbantartási igénye van.
    Tegyük fel csináltak 90% hatásfokú tartós napelemet (+hőenergia stb), és azzal rakták körbe a csillagot. Akkor is hatalmas infrastruktúra kell a karbantartáshoz pont a mérete miatt. Meg ugye az energiát is össze kell gyűjteni, továbbítani. Látható egy egyszerű földi naperőműnél is, hogy nem egyszerű a dolog. Itt meg óriási hőről, mikroaszteroidákról, napkitörésekről van szó, ami azért rendesen pusztítja még a legfejlettebb anyagokat is. Csak az a kérdés, hogy négyzetméterenként beleszámolva a karbantartási költségeket, vajon mennyi energiát ad egy fúziós reaktorhoz képest.

    Mondjuk amelyik civilizáció képes megépíteni egy ilyet... lehet csak korlátolt a fantáziám erre vonatkozóan.

    Egyébként másik reális lehetőség a mikrotükör elmélet. Egyszerűen a bolygójukon globális felmelegedés zajlott, ezért kiszórtak a világűrbe 20x akkora tükörcsoportot mint a Jupiter átmérője. Semmi felhasználás nincs, egyszerűen csak elárnyékolták a napjukat. Ezt még a mi eszközeinkkel is meg lehet csinálni, csak sokba kerül.
  • 46.
    2016. 01. 31. 12:40
    Hiszen a magyar asztrofizikusoknak nem kell a fizetés...
  • 45.
    2016. 01. 31. 11:43
    Kell is a hírverés szegény csillágászoknak, mert akkor kapnak manit, időt. A jó nép meg fantáziálhat mindeféle super-hiper idegen lényekről
    Egy magyar asztrofizikus véleményére azért kíváncsi volnék.
  • 44.
    2016. 01. 30. 22:09
    Igen, ahogy Michio Kaku könyvében le volt vezetve (ő is csak idézett valakitől) a civilizációk több szintre oszthatóak.
    Mi 0. szinten járunk.
    Az 1. szintűek képesek kihasználni a bolygójuk teljes energiáját (és naprendszeren belül utazgatnak).
    A 2. szinten már a csillaguk teljes energiáját is képesek teljesen kihasználni (vélhetőleg a Dyson gömb ide tartozik), és már nekiálltak a szomszéd rendszerek kolonizálásához.
    A 3. szintűek pedig már a galaxisok szintjén ügyeskednek. Potenciálisan az ilyenek már le se tojnának minket, de még a 2. is csak hangyabolynak tekintene...
  • 43.
    2016. 01. 30. 20:05
    Lehet náluk mindenkinek amd procija van, és azért kell ez a rengeteg energia. [vicc, kéretik nem ráugrani]

    Egyébként egy ilyet egyszer kell megépíteni és utána évmilliárdokig elképzelhetetlen mennyiségű energiát ad. A magfúzió gyakorlatilag ingyen létrejön, miközben ezt kicsiben létrehozni szinte annyi energia, mint amennyit nyerhetsz belőle. Pár évvel ezelőttig még deficitesek voltak sikeresen beindított fúziós reaktorok.
  • 42.
    2016. 01. 30. 19:28
    Hát, ha készítettek anyag energia (és vissza) átalakítókat, oda valószínűleg kell a kakaó rendesen. Lehet a bányászat és mezőgazdaság már meg is szűnt, mert azzá alakítják az energiát amivé szeretnék, csak sok energia kell... nagyon sok. Ha már nincsen beépíthető terület akkor csak ez a megoldás maradhat.

    Meg ott van az a dolog, hogy egy csillag energiájának töredéke is több mint amit egy bolygó elő tud állítani, ha pedig (hasrapacsi jön) csináltak valami mesterséges féregjáratot, vagy amolyan Mass relay-t akkor oda kellhet az energia hogy fénysebesség közelébe (vagy azon túl) gyorsítsanak valamit. Hiszen már egy ember fénysebességre gyorsításához is közel végtelen energiabevitel kell az ismereteink szerint.

    Az hogy véleményem szerint ezek már nem neonreklámokat, meg 150wattot zabáló procikat hajtanak meg éjjel nappal az más kérdés.
  • 41.
    2016. 01. 30. 17:12
    OMG
    dájszon gomb meg fénysebességgel utazás
    egy hétig nem olvastam ipont és ennyi minden tortént a világban
    Szerintem a Vogonok azok mert ki más
  • 40.
    2016. 01. 30. 15:12
    Hogy adjam a színvonalat:

    Szerintem csak kellene fogni öt-tízmillió abszurd felbontású mobiltelefonkamerát, aztán egyszerre lefényképezni vele a csillagot. Mindjárt látnánk pontosan mi van ott.
  • 39.
    2016. 01. 30. 13:03
    Félreértetted. Én arra gondolok, hogy az emberiség energiaigényét simán lehetne fedezni fejlett fúziós reaktorokból itt a bolygón. Önfenntartó fúzióval, nagyon minimális üzemanyaggal, amit meg be lehet gyűjteni pl a Hold felszínéről.

    Itt az a kérdés, hogy hová kell ekkora mennyiségű energia? A városok energiaszükséglete nem feltétlen lineárisan növekszik, hiszen egyre gazdaságosabb technológiák jelennek meg. Tehát egy fejlett nagyon városias civilizáció energiája (mint pl a Star Trekben) szerintem lazán fedezhető földi erőművekkel.

    Szerintem a Dyson gömb feltételez valami sokkal magasabb szintű (és energiaigényű) célt, mint a civilizáció önfenntartása.
  • 38.
    2016. 01. 30. 12:40
    Miért? Hogy a fenében tudnál, akkora fúziós reaktort építeni, mint egy nap?
    Közben pedig ne hevítsd fel az egész bolygót.

    A csillag maga egy fúziós reaktor, amibe nem kell energiát visszatáplálni (nem kevés energiába kerül a fúzió fenntartása egyébként), és olyan teljesítményt nem bírna el a bolygó, amit ezzel lehet nyerni.


    Szerinted a csillag energiájának hanyadrészét lehetne mondjuk itt a földön felszabadítani úgy, hogy ne forrjanak fel az óceánok és olvadjon le a bolygón minden?

    Érdemes lenne kiszámolni, hogy amekkora a föld és amilyen távol vagyunk a Naptól, ide mekkora része esik a nap energiájának, illetve mekkora napelemhálózattal kellene körbevenni, hogy ennyit essen a fényessége.

    De így látatlanul meg merem tippelni, hogy akkora teljesítményt amennyit egy ilyen rendszer be tud fogni, a bolygón nem lehetne előállítani, ráadásul a napelemes megoldás esetében a felület sem elhanyagolható, hiszen hűteni kell őket, így a méret maga egy amolyan fizikai korlátnak is tekinthető.
    Sokkal nagyobb felületen oszlik el az a hő, és egy ilyen burok egy bolygónál jóval nagyobb kellene, hogy legyen.
  • 37.
    2016. 01. 29. 23:49
    Két gondolatom van ezzel kapcsolatban... ha a fúziós energia szinte korlátlanul elérhető magán a bolygón, akkor mi értelme lenne ennyi energiát felhasználni?

    Lehetséges ez az energiamennyiség kell egy féregjárat létrehozásához, vagy egy térgörbítéshez. (Számítások szerint a warp hajtómű is egy Jupiter méretű tömeg energiáját igényelné az űrhajó körüli tér meghajlításához)

    Másképp egy bolygófelszíni fúziós reaktor sokkal hatékonyabb lehet, mint napelemekkel körberakni a csillagot.
  • 36.
    2016. 01. 29. 23:44
    Amúgy erre tudsz valami forrást linkelni?

    Persze, hogy tudom, hogy nem a Mónika sót fogjuk nézni élő adásban...hanem mondjuk a Földet hogyan észlelnék 1500 fényévről, ha 1500-nál régebb óta sugárzunk TV adásokat pl?

    Tehát nem konkrét jelekre gondolok, hanem nagyon minimálisan emelkedett, vagy más sugárzási mintázatot a csillag megmagyarázható sugárzásához képest... ami így intelligens létformára utal.
  • 35.
    2016. 01. 29. 22:47
    Ha valami feketelyuk, vagy féreglyuk lenne a csillag közvetlen közelében azt már kiszűrték volna ugye?
    Vagy ha a vizsgált csillag és a távcsöveink között valamely távolságban, állandó porfelhő/csillagköd vagy egyéb gomolyog, az nem tud bezavarni a méresekbe?

    Az idegen civilizációk ilyen mértékű "beruházásait", én már nem tudom biológiai alapokra helyezni. Ellenben egy mesterséges organizmusról, (melynek nincs szüksége szerves táplálékokra) el tudom képzelni, hogy ilyen ütemben növekszik.
    Valahogy meg kellene vizsgálni, hogy az adott rendszerben, a csillagtól távolabb eső zónákban mekkora a hő kibocsájtás mértéke/eloszlása.
  • 34.
    2016. 01. 29. 22:10
    Eddig pulzárokat tudtak a rádióteleszkópokkal észlelni, azok meg nem Kossuth Rádió teljesítményével adnak. Azt gondolom tudod, hogy ezekkel a teleszkópokkal nem ET-re vadásznak, hanem egyéb kozmikus rádióforrások (csillag, vagy akár galaxis méretűek) után kutatnak. Nyilván a kínaiak is keresni fogják bennük az idegen civilizációk nyomait, de elég esélytelen, hogy ilyesmibe belefussanak.
  • 33.
    2016. 01. 29. 20:56
    Na épp ezért kell a rádióteleszkóp és nem SOKOL zsebrádió... Kínában most egy brutálnagyot építenek.
  • 32.
    2016. 01. 29. 20:29
    A távolság négyzetével arányosan csökken az elektromágneses sugárzás intenzitása. Arra gondolj, hogy egy akármilyen FM rádió hatósugara mennyire korlátozott. Kimész a városból, meg egy kicsit tovább, oszt ott a vége.
  • 31.
    2016. 01. 29. 16:16
    Aha, alig lehet mérni bármit... Ember, a Keplerrel 1% alatti fényerőcsökkenést lehet mérni, több száz lakható zónás bolygót megfigyeltek már...

    Ha jól tudom a legtávolabbi ismert galaxis fényét 13 milliárd fényévről vették. Nem ám nevetséges 1500... innen még ET alsógatyájának gombját is látni
    Épp ez a durva az egészben, hogy 20x-os fényintenzitás változás van!

    Egyébként szerintem valami csillagfizikai magyarázata van a dolognak, amit még nem ismerünk. Bár baromi érdekes lenne egy idegen civilizáció, talán valami újfajta csillagról lehet szó. Mondjuk ezzel azért ott a probléma, hogy eléggé jól ismerjük már a csillagok összetételét és életciklusát. Persze sok kozmológiai dolgot nem ismerünk még. Ebben tehát egyetértünk, eléggé élénk az emberek fantáziája.
  • 30.
    2016. 01. 29. 15:44
    1500 fényévre
    kb alig lehet mérni bármit is, furcsa fényváltozásokat....
    ennyi, nem több, az emberi képzelőerő meg határtalan
  • 29.
    2016. 01. 29. 14:46
    Aztán egyszer csak kiderül, hogy a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás nem is az ősrobbanás maradványa, hanem az az univerzumban fellelhető civilizációk egymásba olvadt emag jele
  • 28.
    2016. 01. 29. 13:28
    Igen pont ezt mondom én is. Azt a pár száz évet kéne elcsípni, ha pár száz év.

    Egyelőre más nem részecskealapú kommunikáció fantázia csak. Ez olyan, hogy vagy lehetséges, vagy nem. Az emag biztos és korlátlan. Ahogy az FTL űrutazás is. Elméletben ok, de kitudja lehet egy milliárd év alatt sem sikerül megcsinálni.

    Szóval lehet párszáz év a rádió, de lehet százezer év múlva is rádiózunk.

    Azért én bízok benne, hogy elcsípünk valahonnan egy százezer éves rádióadást. Brutálisan sok lakható bolygó és hold van, ez tény.
  • 27.
    2016. 01. 29. 13:27
    Mert kíváncsiak
    Ha nem lenne seti, attól még van egy pár lelkes rádióamatőr emberke, akik képesek lennének detektálni.
  • 26.
    2016. 01. 29. 13:12
    Hát ha éppen figyeli. Régen a mobiltelefonok infrán kommunikáltak egymással meg pl számítógéppel. Ma már senki nem használja, és szinte senki nem figyeli, milyen infrajelek szaladgálnak egy telefon körül. Meg honnan vesszük, hogy egyáltalán érdekli őket szerény kis bolygónk és népünk?
  • 25.
    2016. 01. 29. 12:56
    Bennem is ez merült fel. Ha egy civilizáció 1000 évig emag formában kommunikál, akkor mennyi az esélye, hogy két ilyen civilizáció észleli egymást egy 5 milliárd éves skálán ? Kb. nulla
    De aztán az is felmerül, hogy ha már nem használ ilyet, mert túllépett rajta, akkor is képes detektálni az emag jeleket. Főleg ha másik civilizációt keres szándékosan.
    Szóval már csak az a kérdés, hogy átlagosan mennyi ideig élnek a civilizációk ? Mert mondjuk a sajátunknak nem jósolok nagy jövőt
  • 24.
    2016. 01. 29. 12:42
    Tegyük fel, hogy így volt. De honnan tudjuk, hogy az a pár száz év, amikor épp emag kommunikációt használnak, az pont most lenne (most érne ide a hullám)? Mert ha már ilyen dolgokat építenek, akkor lehet nem pár száz éve foglalkoznak fejlettebb technológiákkal.
  • 23.
    2016. 01. 29. 12:34
    A tyúk vagy a tojás az egyáltalán nem probléma, totál világos hogy a tojás előbb volt.
    Ugyanis a madárfélék a dinók leszármazottai, akik viszont már tojással szaporodtak.
    Tehát tojás jóval előbb volt, mint a tyúk
  • 22.
    2016. 01. 29. 12:29
    Nem kihagyhatatlan, de egyszerűen adja magát. Bármilyen faj is jutna el erre a szintre, az elektromágneses hatásokat nagyon korán felfedezik. Ez a fizikai törvények megismeréséből adódik.

    Elméletben jelenleg talán a neutrínó kommunikáció létezhet, de megvalósítása nagyon nagy fejlettséget igényelhet, ami alatt muszáj rádiózni. Másik talán a kvantumkommunikáció, ez egyesek szerint nem is lehetséges. Amúgy én is erősen szkeptikus vagyok, mivel ez egy fogyó kommunikációs csatorna.
    Két összefonódott részecskét kell úgy eltávolítani egymástól, hogy semmivel nem zavarjuk meg, kísérleti körülmények között még oké is, de minden más esetben borzasztó nehéz fenntartani, hogy ne omoljon össze a hullámfüggvény. Ha meg már megmérted, onnantól kezdve új összefonódott pár kellene... nem egy hatékony kommunikáció lenne.
    Minden más csak sci-fi ... de mivel az emag kommunikáció annyira nyilvánvaló és egyszerű... legalább pár évszázadig kell használni.
  • 21.
    2016. 01. 29. 12:20
    Főleg tényleg mert nem tudjuk az az egy is hogyan alakult ki.
    Itt van egy tyúk v. tojás probléma. Ugyanis az egész élet jelenleg egy bonyolult másolómechanizmuson alapul (DNS,RNS,fehérje). Maga a fehérjék a másológépek... és ahhoz, hogy az evolúció virágozzon a mutációknak hála, ahhoz meg genetikai kód kell. Az RNS instabil és sérülékeny, de lehetséges, mivel kémiailag vonzzák egymást az elemek csak úgy magától összeállt... de akkor is, egy önmásoló óriás enzim, hogy összeálljon kb nulla az esély. mert annyira bonyolult. Ennek evolválnia kellett valami kódból. Lehet úszkáltak RNS , DNS darabok az őslevesben, meg nagy molekulák, aztán megtörtént valahol az első replikáció. Kód volt előbb, vagy a replikátor? Ezt se tudjuk.

    ... na ez az amire tényleg csak hipotézisek vannak, és lehetséges, hogy olyan ritka, hogy az egész galaxisban 1 milliárd évente történik valahol. És még utána is a replikálódásnak fent kell maradni, de akkor már a kód fejlődhet. Addig nincs igazi evolúció, csak vízben(metántavakban) úszkáló legódarabkák... és akkor még nem beszéltünk az enzimekről, aminek a létük szükséges az energiafolyamatok hatékony működéséhez. (Anélkül csak nagyon alap dolgok működhetnek, másolás tuti nem) Az enzimek viszont evolúció által fejlődtek főleg, tehát a kód által.
  • 20.
    2016. 01. 29. 09:53
    Az elektromágneses kommunikáció miért kihagyhatatlan, és vajon meddig tart a technológia aktív felhasználása egy átlagos intelligens fajnál?
  • 19.
    2016. 01. 29. 08:34
    Ez így van. Egyetlen előfordulás alapján megmondani, hogy valami milyen gyakori, hát nem túl tudományos.
    Főleg úgy, hogy az egyenletben szereplő ismeretlenek közül egy pár szó szerint ismeretlen
  • 18.
    2016. 01. 28. 20:49
    Fénysebességgel odajutni az utazó számára nulla idő.
    Maximum mi öregszünk bele a kíváncsiságba.
  • 17.
    2016. 01. 28. 20:32
    Nem gyengül az le annyira. 70 fényévre lazán néznék a Mónika sót az UFO-k.

    Mondjuk lehet ezért nem jönnek ide

    A háttérzajtól szerintem lazán el tudja különíteni egy SETI teleszkóp... sok ezer fényévről is. Aztán lehet rossz helyen kerestük, rossz frekin.
  • 16.
    2016. 01. 28. 20:05
    Emiatt nem aggódnék. Eleve olyan nagy távolságokról beszélünk, hogy mire ideér a jel, addigra annyira legyengül, hogy lehet, hogy a háttérzajtól sem tudod megkülönböztetni. Ha mégis megvan, nem biztos, hogy felismered a mintát (mármint hogy van-e egyáltalán valami minta), stb.
  • 15.
    2016. 01. 28. 18:24
    Ez csak egy hipotézis. Amíg nincs bizonyíték... már abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy maga a mikrobiális élet milyen gyakori. Van még egy-két fekete folt az önmásoló szekvenciák körül. Vagy nagyon általános, vagy eszméletlenül ritka véletlen összekapcsolódás volt. Amíg ezt nem tudjuk felesleges becsülni. Lehet ettől még rengeteg úszkáló szerves anyag mindenhol, de önmásoló szekvencia lehet csak 1 milliárd évente alakul ki valahol a galaxisban. Ettől függetlenül én is bízok benne, hogy általános folyamat ha engedi a bolygó.

    Viszont van most egy 2016-os átfogó tanulmány, ami szerint nagyon törékeny maga az élet a kezdetekben bolygó szinten. Ugyanis ha nem terjed el eléggé, akkor nem tudja stabilizálni a bolygó klímáját. A Föld is egy halott kőbolygó lenne a baktériumok nélkül, ahogy a Mars, Vénusz is.

    Civilizáció szempontjából pedig kicsit aggasztó, hogy semmi adást nem fogtunk még. Az elektromágneses kommunikáció kihagyhatatlan lépés.
  • 14.
    2016. 01. 28. 18:04
    Ennek a ritka élet dolognak fuss neki újra.
    http://www.pbs.org/wgbh/nova/space/drake-equation.html

    És akkor ez még egy elég tágan értelmezhető statisztikai becslésekkel dolgozó valami.
  • 13.
    2016. 01. 28. 17:19
    Ez jutott nekem is eszembe... a régi fotók vajon mekkora hibával rendelkeznek... eleve nem digitálisak. Bár lehet valamennyire következtetni, ha a többi csillagot összevetjük a régi fotókkal. 20% csökkenés akár ki is mutatható, ha igazolták a többi csillag fényét.

    A rádiókommunikáció pedig lehet csak párszáz évig zajlik egy civilizáció esetében. Ha technikailag lehetséges a kvantumösszefonódásos valósidejű kommunikáci, akkor hamar átállnának rá. És akkor volt párszáz évünk elcsípni az adásukat.

    Szerintem lesz erre valami csillagfizikai magyarázat... az idegen élet pedig elképzelhetetlenül ritka, talán az egész galaxisban egyedül vagyunk. Ha ki is alakul egy civilizáció, az idő miatt nehéz ősszefutni velük.
  • 12.
    2016. 01. 28. 16:42
    Ez itt a lényeg, a hibahatár.
    A földi távcsöveknél befolyásolja a fényességet a levegőréteg vastagsága, sűrűsége, hőmérséklete, és a páratartalma, és összetétele is. Gyakorlatilag két egymást követő napon nem lehet ugyanolyan minőségű képet készíteni ugyanazzal a távcsővel. Ez megmagyarázza, hogy a Hubble előtt miért nem tartott ott a csillagászat, ahol ma tart.
    Te sem látsz egyformán verőfényes napsütésben, és párás időben. Régi képeknél meg meg még a kép minősége is befolyásol.
  • 11.
    2016. 01. 28. 16:26
    Fotók vannak 100 évről, azokról meg összehasonlító elemzéssel kalkulálható fényesség. Nyilván nem kevés hibahatárral.
  • 10.
    2016. 01. 28. 15:38
    Bulvár jellegű a hír.
    Először is, eddig úgy volt, hogy 2009-ben fedezték fel a csillagot, most meg jönnek, hogy már több mint 100 éve is voltak róla felvételek.
    Aztán meg ha voltak is, nem volt olyan távcső, sem olyan technika, amivel meg lehetne mérni egy csillag fényességének pár százalékos változását. Az egész csak pár éve lehetséges, lényegében azóta amióta az első exobolygókat megtalálták.
  • 9.
    2016. 01. 28. 12:46
    Ez nem az én találmányom, sokan megtették már előttem. Von Neumann gépek ötlete már évtizedes. Bolygók átalakítása okos anyaggá vagy napelemmé ősi ötlet. Dyson gömb nagyon futurisztikus,de egy Dyson swarm építését akár idén nekikezdhetne az emberiség,és 20-30 év múlva energia nem is lenne probléma.

    Az a probléma jelenséggel hogy 100 év alatt következett hirtelen változás (mintha bolygók széthullottak volna, darabokra vágták volna vagy mintha hirtelen rengeteg üstökös jelent volna meg), így jelenlegi tudásunk szerint ez lehetetlen. Bármi az igazság, remélem még életembe kiderül..
  • 8.
    2016. 01. 28. 12:44
    király vagy! Szerintem igazad van! Nem létezhet ennél jobb magyarázat...
  • 7.
    2016. 01. 28. 12:20
    Ezt az okfejtegetést még Nemere is megirigyelné ...
  • 6.
    2016. 01. 28. 10:42
    Nyersanyagot a bolygókból szerezhetik, önmagukat replikáló robotokkal szét lehet szerelni az égitesteket. Probléma:aszteroidát,kisebb holdat könnyű szétszerelni (talán 200 éven belül már nekünk is menni fog,inkább pénz és szándék kérdése. ) de egy bolygót nem (évezredekig tartana mostani tudás szerint), gravitációs kötési energia itt erősebb,és sok napelemhez már nem elég aszteroidák (100 év túl gyors változás, lehet létezik valami technika amivel egy bolygó szétzuzható? talán Higgs tér manipuláció amit 100 éve fedeztek fel az ET-k).
    Ha van napelem akkor antianyag gyártás sem oly nagy probléma, napenergiát antianyagként tárolva. gigantikus részecskegyorsítókban csinálják, vagyis hajók hajtása megoldott.Elvileg erre mi is képesek lehetünk 100 éven belül.Vagy ha energia nem probléma talán féregjáratokkal az anyagtranszport is gyorsítható.Közeli gyarmatokról nonstop küldik az aszteroidákat.

    Miért szerelné szét valaki a lakóhelyét? talán legegyszerűbb magyarázat, már a Virtuális valóságban élnek és kell nekik a számítási teljesítmény.VR-hez kell aztán GFLOPS.(vagy inkább exaflops)
  • 5.
    2016. 01. 28. 10:29
    Vélhetőleg ha eljut egy civilizáció arra a szintre hogy elkezdjen Dyson gömböt építeni, addigra a propulzió a legkisebb problémájuk. Nem lennék meglepve ha ezen a fokon már belakták volna a teljes rendszerüket, és megtették volna az első nehézkes lépéseket egy másik csillag irányába.

    Viszont ilyen szinten már -szerintem- rég nem rádióhullámokat használnak kommunikációra. Hacsak nem építettek ki kvantum összefonódásra épülő relé hálózatot a rendszerükben, amik fogadják a relatíve gyenge rádiójeleket hogy a másik állomás közvetítse azokat.
  • 4.
    2016. 01. 28. 10:28
    Nekem valahogy egyből a FreeLancer beli Dyson-sphere küldetés jutott az eszembe. Régi szép idők...

    Cikkhez csak annyit, hogy túl sok lehetséges magyarázat van, de ha tényleg egy Dyson gömb épül, akkor is max távcsövekkel figyelhetjük ilyen módon. Odajutni még fénysebességgel is 150+ év...
  • 3.
    2016. 01. 28. 09:54
    Ez is jó kérdés, de ezzel kapcsolatban inkább az merült fel bennem, hogy milyen technológiával közlekednek az űrben, hogy összegyűjtsék ezt a sok anyagot ?
    Hagyományos propulziós megoldással számomra elég elképzelhetetlen.
    Persze lehet hogy sehogy, hanem kvázi szétszedtek egy bolygót, vagyis egy bolygót kezdtek el szétnyújtani gömb formájú palacsintáva
    De az is lehet, hogy egy halálcsillag kezdte elszívni a csillagból az anyagot, ezért csökken a fényessége
  • 2.
    2016. 01. 28. 09:20
    Ha valóban Dyson gömb, akkor honnan szerzik be azt az alapanyag mennyiséget ami szükséges hozzá? Jóformán fel kell használniuk a naprendszerük összes aszteroidáját, és egy két bolygót is... Minimum...
  • 1.
    2016. 01. 28. 08:57
    Hát ez nem semmi... Még a 90-es években néztem egy műsort, és szó esett benne arról, hogy 2025-ig nagy eséllyel bizonyítékot találnak idegen civilizáció létére. Ez akkor nagyon megragadt bennem, kíváncsi leszek rá, h vajon ez lehet-e az a bizonyíték. Újabb 20 év múlva már többet tudunk.