Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Sertés-ember kimérákkal oldódhat meg a szervhiány

  • Dátum | 2017.02.05 08:02
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Világszerte évente több mint százezer szervátültetést hajtanak végre az orvosok, de így is ezrek halnak meg, mert nem jutnak hozzá időben a szükséges szervekhez. Ez azonban megváltozhat, ha már nem csak élő vagy halott emberi donorokból, hanem más forrásból is hozzá lehet jutni a beültetendő májakhoz, vesékhez vagy hasnyálmirigyekhez. A problémára az egyik megoldást a kimérák jelenthetik, azaz olyan állatok, amelyek emberi transzplantációra alkalmas, emberi sejteket tartalmazó szerveket növesztenek.

A szakértők évtizedek óta próbálkoznak a szövetek és szervek laborbeli létrehozásával, a sikert azonban technikai és etikai problémák is hátráltatták. Nemrégiben azonban két olyan tanulmány is napvilágot látott, amely nagy lépést jelent a ténylegesen használható, kifejezetten átültetésre szánt szervek elterjedése felé. Bár attól még mindig messze járunk, hogy a neten rendeljük meg új májunkat, a kutatóknak sikerült két kulcsfontosságú dolog, ami mostanáig nem jött össze. Egyrészt sikerrel kombinálták két nagytestű, csak távolról rokon faj sejtjeit életképes embriókká, másrészt sikeresen használták fel egy állat szöveteit egy másik faj tagjainak gyógyítására.

A kaliforniai Salk Intézet kutatói, Juan Carlos Izpisua Belmonte és Jun Wu az elmúlt négy év során átprogramozott bőr- és vérsejtekből létrehozott, felnőtt emberi őssejteket fecskendeztek be 1500 sertésembrióba. A kísérletek célja annak kiderítése volt, hogy melyik őssejtek a legalkalmasabbak az életképes kimérák létrehozására. Az eredmények alapján erre a célra az „átmeneti” pluripotens őssejtek a legjobbak, amelyek félúton vannak a bármilyen testi szövetté fejlődni képes őssejtek és a specializálódott, szöveti őssejtek között.

Négyhetes sertés-ember kiméra
Négyhetes sertés-ember kiméra

Ezek a sejtek hatékonyan kolonizálják az embriókat, és jól megférnek a sertések saját sejtjeivel. A kísérletek során a fluoreszcens címkékkel megjelölt emberi sejtek 20 nap alatt elterjedtek az embriók szervezetében, mégpedig úgy, hogy abban minden 100 ezer sertéssejtre nagyjából egy emberi sejt jutott. Bár ez még mindig kevés ahhoz, hogy a sertések szervei emberi használatra alkalmasak legyenek, a szakértők szerint csak idő kérdése, hogy még nagyobb arányban emberi sejteket hordozó magzatokat hozzanak létre. Ami a legfontosabb azonban, hogy az embriók a vizsgálatok szerint a legjobb egészségnek örvendtek a méhen belüli fejlődés első négy hetében, amikor az érvényben lévő szabályok szerint elpusztították ezeket.

Izpisua Belmonte és Wu sikeresen hoztak létre ember-szarvasmarha kiméra embriókat is, de ezt követően inkább a sertések vonalán folytatták a kísérleteket, mert ezeknek az állatoknak eleve nagy múltjuk van az emberi egészségügyben, és hasonló méretű szerveket növesztenek, mint az ember. A szívbillentyűk pótlása során például a mai napig használnak sertésektől származó billentyűket, és sokáig ezek az állatok feleltek a cukorbetegeknek adott inzulin megtermeléséért is.

A másik fontos eredmény pontosan az inzulinhoz kapcsolódik, és lehetővé teheti, hogy a hormon szintetikus, módosított kólibaktériumok által termelt változatának beadása helyett a cukorbetegek a jövőben újra képessé váljanak az inzulintermelésre. A Tokiói Egyetem és a Stanford kutatói olyan patkányokat hoztak létre, amelyek hasnyálmirigye egérsejtekből állt. A szakértők néhány génmódosítással elérték, hogy a patkányembriókban ne fejlődjön ki a hasnyálmirigy, majd egér őssejteket fecskendeztek az embriókba, az említett szerv helyére. Az állatokban teljesen egészséges hasnyálmirigyek fejlődtek ki, amelyek csaknem teljes mértékben egérsejtekből álltak.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 17.
    2017. 02. 08. 12:56
    A 4. hsz-ben leírtam, hogy ez mire lesz jó.

    Pont, hogy lehetőségünk nyílik olyan szervmodellek létrehozására, amin vizsgálható az elhízás genetikája. (Az is érdekes, hogy én bármennyit zabálok képtelen vagyok elhízni, konstans 65 kg vagyok 10 éve... vajon miért? Más meg két péksütitől felszed 6 kilót... ez genetika)

    Jelenleg egereken patkányokon és majmokon vizsgáljuk (de inkább egereken, mert a majom nagyon drága és már az engedélyek megszerzése is nagyon nehéz) - de egyáltalán nem jó modellek sok esetben, mert a sok hasonlóság ellenére, óriási különbségek vannak.
  • 16.
    2017. 02. 08. 08:22
    Üdv!

    Szerintem egyszerűbb megoldások is léteznének az ilyen problémák orvosolására, mint ez és az ehhez hasonló projektek.

    Ez a módszer úgysem lesz mindenki számára elérhető.

    Eddig még mindenki meghalt, kivéve ha mégsem.

    Egy olyan világban, ahol egyszerre gond az éhezés és az elhízás, szerintem fölösleges ilyen dolgokkal foglalkozni, amíg ezeket nem oldották meg.

    Egyszerűbb dolgok megoldásával lehetne a hasonló vakvágányokat elkerülni.

    Gondolom ez a profit gazdagabb megoldás.

    No de nem untatnálak titeket a hülyeségeimmel, biztos vannak olyanok, akiknek ez az út is megoldás lenne sok problémára.

    További szép napot!
  • 15.
    2017. 02. 07. 13:25
    Egyből beugrott néhány Fullmetal Alchemist epizód... Kíváncsi leszek, mivé fajul a "játék".
  • 14.
    2017. 02. 06. 20:28
    A sci-fi része 50 éves távlatban nem annyira a test toldozása-foldozása szervekkel... Inkább a gerincvelő és az agy életbentartása egy hosszú űrutazás, vagy földi lét során + ideg-gép interfészek az idegeken (ganglion sejtek axonjai) a valódi VR rendszer. Akkor az örökélettel nem szorítják ki egymást az embernek nevezett élősködők

    ... de ez még odébb van, nagyon bonyolult a kódolás. Olyan bonyolult, hogy kezdem belátni, emberi algoritmusokkal lehetetlenség "feltörni". A következő lépés a mi csoportunknál egyértelműen a mesterséges neural network. Csak ez képes elvont mintázatok értelmezésére, tanulásra és generálásra.
    + ami érdekesség, a hallóimplant esetén is... hogy nem feltétlen muszáj tökéletesen lemásolnunk a természetes mintázatokat. Az idegrendszer van annyira képlékeny, hogy egy mesterséges minta bestimulálásával lehet sokkal előbb tudunk valódi ingereket képezni. (Pl hallás/látás/érzékelés) ... sőt akár teljesen új "érzékek" is létrehozhatóak. Mármint annak aki szeretne transzhumanizmus képviselőjeként kvázi-örökké élni Pl dúsgazdag öregek...
  • 13.
    2017. 02. 06. 20:03
    És eljő az örök élet kora
  • 12.
    2017. 02. 06. 19:51
    Ja többek között ez teljesen igaz. Vírusok esetében elég csak ha állati és emberi vírus fertőzi meg az illetőt. (Khmm... állítólag a HIV pedig állatokkal történő szexuális közösüléssel terjedt át az első afrikai törzsekre...)

    Mellesleg amit írtam: Erősen kétlem, hogy valódi transzplantációra készülő szerveket fog termelni ez az "eszköz".

    Csak jelenleg még nincs megfelelő bio-inkubátorunk. Viszont szerintem 5-10 éven belül sokkal előrébb leszünk ezen a téren, és 3D bioprintinggel, és olyan életbentartó szervrendszerekkel amik a disznót feleslegessé teszik, könnyen növeszthetünk majd in vitro szerveket:

    http://www.nature.com/news/lab-grown-kidneys-transplanted-into-rats-1.12791

    Pl egy PDMS, vagy valami polymer gélbe helyezett (emberi) szerveket összekötve már alkothatunk egy kis rendszert ami táplál, szűr és megfelelő hormonokat is adagolja. Erre rákötjük a kimosott / 3D bioprintelt, őssejtekkel dúsított szervvázat (scaffold) majd a kis rendszer működőképessé teszi és táplálja a szervet. Ehhez nem kell egy egész disznót fenntartani. Ez előbb utóbb mindenképp szükséges lesz, ha fejleszteni akarjuk a transzplantációs tárolást... Jelenleg nagyon limitált ideig tudunk életbentartani beültetendő szerveket.
  • 11.
    2017. 02. 06. 19:24
    Már évezredek óta ragadnak a malackórságok az emberre (a háziasítás óta).
  • 10.
    2017. 02. 06. 16:32
    Hehe, ez olyan kép volt amit a céges tűzfal blokkolt... csak mobilnetről jött le, el se tudtam képzelni mi lehet :D
  • 9.
    2017. 02. 06. 13:32
    Idióta tudósok. Kísérleteznek ezek kimérákkal, aztán az egyik majd kiszökik, és megeszi őket. Én már csak tudom, tegnap is majdnem megölt egy.

  • 8.
    2017. 02. 06. 10:45
    Nekem is ez jutott eszembe
    Ahol sok van biztos tünetnek majd hogy inkább kecskébe tegyék azt a szívet ne disznóba.
  • 7.
    2017. 02. 06. 10:31
    Az arab országokban így mégse lehet majd életet menteni, ha jól sejtem...
  • 6.
    2017. 02. 06. 09:43
    Szerintem a disznófejű ember az még disznó.
    Viszont az emberfejű disznó az ember.
  • 5.
    2017. 02. 05. 19:25
    Az igazi bravúr az lesz majd, mikor az ember DNS-ből eltávolítják a marha géneket. Sajnos sok emberben azok dominálnak.
  • 4.
    2017. 02. 05. 13:25
    Na végre egy cikk, ahol nem clickbait címet adtak :) mert ez egy kiméra, nem pedig genetikai hibrid. Nem keveredik emberi és állati DNS. Csak kiütnek a malacból pár fejlődéshez szükséges gént, és a helyére szúrnak be emberi őssejteket. A disznó csak egy bölcső. Az eredeti publikáció lényege sokkal inkább az új kísérleti modellek kidolgozásában rejlik. Egér helyett sokkal pontosabb betegség és kísérleti szervmodelleket készíthetünk. Illetve jobban megismerhetjük a gének hatását a fejlődésben. Szinte biztos vagyok benne, hogy a technológia mire humán alkalmazáshoz ér, semmi szükség nem lesz disznó bölcsőre emberi szervek neveléséhez. Ahogy már most is tudnék több olyan működő projectet, ahol inkubátorban növesztettek szerveket, 3D printelt, vagy kimosott tartószövetekre. Szóval nem, nem lesz medvedisznóember és ember malac kórok sem születnek :)
  • 3.
    2017. 02. 05. 13:09
    Medvedisznóember.
  • 2.
    2017. 02. 05. 09:11
    - Drágám, kaptál sertés szívet ?
    - Igen, már meg is főztem pörinek, édesem.
    - Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee !
  • 1.
    2017. 02. 05. 08:43
    Majd milyen fasza lesz, amikor a malackórságok szépen mutálódnak és már minket is megfertőzhetnek...
    Remélem, hogy óvatosak lesznek a tudósemberek.