Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Sentinel ‒ az első alapítványi mélyűri küldetés

  • Dátum | 2012.06.30 10:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Egy egykori űrhajósokból, NASA alkalmazottakból, űrkutatókból és más „aggódó állampolgárokból” álló csoportosulás a héten egy mindeddig példa nélkül álló kezdeményezést jelentett be: a B612 Alapítvány egy olyan mélyűri távcsövet szándékozik Nap körüli pályára juttatni, amely számba veszi a Naprendszer aszteroidáit és feltérképezi a következő száz évben esedékes pályájukat. Ennek érdekében pedig a történelem első magánpénzből finanszírozott mélyűri küldetését kívánják megvalósítani.

A Sentinel-küldetés néven futó projekt kétségkívül roppant ambiciózusnak tűnik, de a B612 Alapítvány vezérigazgatója, Ed Lu, egykori asztronauta szerint inkább az a meglepő, hogy mindeddig senki nem állt elő hasonló ötlettel. (Már az alapítvány neve is beszédes, Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című klasszikusából vették kölcsön a főszereplő otthonának, a B612-es jelű kisbolygónak a nevét.)

Számos műszer kémleli az eget aszteroidák után kutatva, közülük talán a legjelentősebb a NASA Near-Earth Object Program nevű kezdeményezése, amelynek keretében már közel 10 ezer kisbolygót és egyéb objektumot azonosítottak. A becslések szerint az egy kilométernél nagyobb átmérőjű égitestek kilencven százalékát már kategorizálták, de a B612 szakértőinek elmondása alapján még legalább félmillió olyan aszteroida van odakint, amely kisebb ugyan az egy kilométeres határnál, de nagyobb, mint a tunguzkai esemény feltételezett okozója (annak átmérőjét negyven méterre becsülik), és ezeknek mindössze egy százalékát ismerjük.



A Sentinel célja a többi ilyen, lehetséges veszélyeket rejtő aszteroida és kisebb égitest megtalálása. Az infravörös tartományban vizsgálódó távcsövet heliocentrikus, azaz Nap körüli pályára akarják juttatni még ebben az évtizedben. A teleszkóp a tervek szerint a Vénuszhoz közeli pályán fog keringeni, hogy a Nappal ellentétes irányba nézve folyamatosan szemmel tudja tartani a Föld pályáját és az annak irányába tartó égitesteket. A távcső bolygónktól mért távolsága 48‒272 millió kilométer között fog változni, ami jelentős technikai kihívást jelenthet a küldetés végrehajtása során. Összehasonlításképpen a Hubble űrtávcső mindössze 570 kilométerre kering a Föld felszínétől.

A Sentinel hét földi hónap alatt kerüli majd meg a Napot, és közben az állócsillagokból álló háttérhez képest elmozduló objektumok után kutatva pásztázza az eget. Az adatokat visszasugározza a Földre, ahol a kutatók kiszámítják az észlelt objektumok következő száz év során várható pályáját. A távcső az ütemterv szerint 5 és fél év alatt végzi el küldetését, vagyis többek közt nyomára akad a 140 méteresnél nagyobb aszteroidák több mint kilencven százalékának, illetve az ezeknél kisebbek jelentős részének is.

A B612 Alapítvány eredetileg nem kifejezetten ebből a célból jött létre. A csoport egy egynapos NASA-rendezvény után alakult meg, amely a Földre potenciális veszélyt jelentő aszteroidákkal kapcsolatos kérdések témájával foglalkozott. Az újdonsült alapítvány elsődleges célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a földközeli objektumokból adódó veszélyekre, és megoldást keressen arra az esetre, ha egy ilyen égitest becsapódása fenyeget. Hamar világossá vált ugyanakkor az is, hogy nehéz olyasmi ellen védekezni, amit nem látunk, így lassacskán belekerült a programba a Naprendszer belső vidékein áthaladó kisbolygók felderítése is.



„A kezdetek kezdetén még úgy gondoltuk, hogy valaki majd elvégzi a kisbolygók felfedezésével és pályaszámítási munkálataival járó feladatokat” ‒ mondta el Lu. „Így rögtön a második fázison kezdtünk dolgozni, vagyis az eltérítés különböző kivitelezési módjaiban gondolkodtunk. Rövidesen azonban számunkra is kiderült, hogy senki sem fogja végrehajtani az első fázist. Washington folyamatosan költségvetési gondokkal küzdött, Európában pedig még rosszabb volt a helyzet, Ráébredtünk, hogy ha megoldást akarunk a problémára, akkor magunknak kell elvégezni a feladatot az elejétől a végéig.” 

A B612 valami egészen újat hoz a magánűrhajózás nemrég megkezdődött történetébe, ugyanis nem haszonszerzési céllal jött létre. 2001-ben teljesen elképzelhetetlennek tűnt egy magánpénzből finanszírozott mélyűri misszió. Nem léteztek privát hordozórakéták, a teleszkóp pályára állítása, a beérkező adatok kezelése, a számításokhoz elvégzéséhez szükséges háttér biztosítása gyakorlatilag megoldhatatlan feladat lett volna. És akkor még nem is beszéltünk a horribilis költségekről, amelyek várhatóan semmiféle hasznot nem fialnak ‒ természetesen a bolygó esetleges megmentésén kívül. Amikor pár évvel ezelőtt Ed Lu előadást tartott a Google kampuszán, a hallgatóság egyik tagja kétkedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egy magánintézmény képes lenne többszáz millió dollárt összeszedni ‒ ennyire saccolták akkoriban egy hasonló űrbéli küldetés költségeit ‒ pusztán adományok útján.




 

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 4.
    2012. 07. 09. 13:29
    A jó öreg 486-os CPU-t ne tessék fikázni, a NASA egy csomó helyen azt használja, pl a Hubble űrteleszkópban is
  • 3.
    2012. 07. 02. 12:46
    gamerke: a gond ott van a meglátásodban, hogy azok miatt az okostelefonok miatt létezhetnek ma bizonyos technikák, melyek olcsóbbá, elérhetőbbé tesznek bizonyos dolgokat.
    A kereskedelem és a haditechnika a húzóágazatai a fejlődésünknek.
    Belátható, ha nem lenne pl 28nm-es gyártási technológia a mikrocsipeknél sokkal-sokkal drágább lenne ugyan az a teljesítmény pl 65nm-en. Ebből az űrkutatás is profitál, hiszen ma nem 486osokat kell használni, hanem 4-128+magos processzorok is léteznek, amelyekkel nem évtizedek kellenek az adatok elemzésére, hanem akár órák alatt is képesek elvégezni a szükséges számításokat.

    Szóval innen nézve ez a kezdeményezés mostanra érett meg, amikor pár 100 millió dollárból ki lehet hozni egy ilyen projektet a több 1000 millió dollár helyett.
    Nem baj az, hogy vannak okostelefonok, a baj inkább a divattal és az emberekkel van.
  • 2.
    2012. 07. 01. 08:41
    Ez nagyon jó kezdeményezés.
    Másik oldalról nagyon jól mutatja az emberiség fejlődésének legnagyobb visszatartó erővel rendelkező tényezőjét a pénzt. Amíg nem tudunk olyan rendszert kiépíteni legalább az űrkutatással, bolygóvédelemmel kapcsolatban amiben a pénz nem létezne, addig sehová nem fogunk jutni. Beszélhetnek itt ilyen meg olyan fejlesztésekről, amíg fontosabb az emberiségnek hogy olyan vékony telefonokat fejlesszenek ki dollármilliókból amelyeket a se...be is dughatnak vagy a körmükön is elférnek, addig sehová nem fogunk jutni, vagy legalábbis csak nagyon lassan haladunk. Mert ugye a pénz uralkodik mindenek felett. De ha elkezdene potyogni az áldás az égből, akkor lehúzhatjuk a WC-n a pénzünket. Ezt kellene már felfogni.
  • 1.
    2012. 06. 30. 15:17
    Ha errol video felkerul Youtube -ra, Amerika szerzoi jogok miatt letiltja a videot a sajat orszagaban a Sentinel miatt.