Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Sejtatlasz – Az emberi test Google Térképe

  • Dátum | 2016.10.19 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Néhány hónappal ezelőtt Steve McCarroll, a Harvard kutatója bejelentette, hogy kollégáival azonosított egy gént, amely kulcsszerepet játszik a skizofrénia kialakulásában. A C4 nevű DNS-szakasz korábban is ismert volt a szakértők előtt, de mindenki azt hitte, hogy annak az immunrendszer működésében van feladata. McCarroll vizsgálatai alapján azonban egyértelműen úgy tűnik, hogy a gén az agyban is csinál valamit. Hogy pontosan mit művel, ahhoz a kutatóknak először is azt kellett kideríteniük, hogy az agy mely sejtjeiben fejeződik ki a C4.

A kérdés megválaszolása azonban nem volt egyszerű feladat. Mivel eddig senki sem vizsgálta a kérdést, a kutatóknak maguknak kellett tanulmányozniuk több mint 700 elhunyt agyát. A szakértők szeletekre vágták a szerveket, majd egy tucatnyi különböző színű antitesttel árasztották el a darabokat, hogy kimutassák a C4 aktivitását. A szeletek és az antitestek eltérő minősége miatt a vizsgálat változatos eredményeket produkált, de végül majdnem egy év alatt sikerült kideríteni, hogy nagyjából mely sejtekben fejeződik ki a kérdéses gén.

A kutatócsoport problémája napjainkban meglehetősen elterjedt gond. A genetikusok naponta új dolgokat derítenek ki azzal kapcsolatban, hogy mely gének növelik vagy csökkentik a különböző betegségek kialakulásának kockázatát, arról ugyanakkor alig tudunk valamit, hogy a test 30 billió sejtjéből melyik használ egy adott gént. A szervezetünket felépítő sejtek génkifejeződése ugyanis nagyon változatos lehet, de ennek feltérképezésével kapcsolatban mostanáig nagyon kevés vizsgálat történt. Így hiába derül ki, hogy egy gén adott allélja hajlamosít erre vagy arra a betegségre, ha nem tudjuk, hogy ez a gén mely sejtekben aktív, normális esetben mit csinál, és mi változik, ha a betegségokozó allélt hordozza a genom.


Ezen kérdések megválaszolása nélkül pedig az új bioorvosi technikák alkalmazása is akadályokba ütközik, hiszen hogyan is növeszthetnénk új szerveket és szöveteket, ha nem tudjuk, azokban mely géneknek kellene aktívnak lenniük, és hogyan javíthatnánk ki a DNS hibáit, ha nem vagyunk tisztában azzal sem, hogy mely sejteket kellene célba vennünk.

Vegyünk egy egyszerűnek tűnő kérdést: hányfajta sejt van a testünkben? A szövettani tankönyvek tanúsága szerint nagyjából 200 különböző típusú idegsejtet, izom- és szívizomsejtet stb. lehet megkülönböztetni. De ha megkérdezünk egy immunológust, azt fogja mondani, hogy csak immunsejtekből több mint 200 különböző típus van. Ha egy T-limfocitákra szakosodott kutatónak tesszük fel a kérdést, azt a választ kapjuk, hogy T-sejtekből is legalább 200 fajta létezik.

Csak a retinában legalább száz idegsejttípust különböztetnek meg a kutatók, mondja Aviv Regev, az MIT biológia professzora, a Klarman Sejtobszervatórium és a Broad Intézet sejtáramköri programjának vezetője. Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, egyes sejtek képesek más sejtekké átalakulni, és minden altípus sok különféle formát felvehet attól függően, hogy milyen az aktuális környezet, kik a szomszédai, hol helyezkedik el a szövetben és milyen molekulákkal kerül interakcióba.

Ezen faktorokat mind figyelembe kell venni ahhoz, hogy megtudjuk, milyen sejtekből áll össze szervezetünk. Regev néhány éve pontosan ennek megvalósítására készül: létre akarja hozni az emberi sejtatlaszt, vagyis sejtjeink teljeskörű leírását. A kész atlasz minden altípust felsorol majd, és azt is, hogy ezek hogyan változhatnak meg az idő múlásával, hogy hol találhatók meg, és persze azt is ismerteti, hogy mely gének aktívak bennük. A humán genom első leírásához hasonlóan ez is egy olyan forrás lesz, amely megkerülhetetlenné válik mindenki számára, aki a szervezetet kívánja kutatni. Regev tehát nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy elkészítse az emberi test teljes és kereshető Google Térképét.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 4.
    2016. 10. 27. 01:36
    Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén
    (Amikor az emberiség meghaladja a biológiát)

    Elolvas, Megdöbben, Átértékel

    Fontos, hogy a sorok között olvass, amikor Kurzweil "jósolgat" és a jövőben elérhető dolgokról ír.

  • 3.
    2016. 10. 23. 06:52
    Én mondom nektek, 10-15 év, és Spore -t játszhatunk az életben.
  • 2.
    2016. 10. 19. 17:09
    Optogenetikával / 2p lézerrel lehetővé válhat, hogy ki-be kapcsolgass géneket. (Aktiválsz egy fényérzékeny csatornán keresztül egy kapcsolót)

    Ezzel lehet majd olyasmiket csinálni, hogy van egy sejthálózatod, (pl működő neuronhálózat)... és a megfelelő helyen a megfelelő őssejteket stimulálva telepíthetsz a rendszerbe neuronokat. Sőt meg lehet nekik mondani milyen alakban és hová növesszenek axont (nagyon kezdetleges formában már működik)
  • 1.
    2016. 10. 19. 12:29
    Zseniális!
    A következő globális projekt meg gondolom az lesz, hogy kimutassa, hogy mely sejt típusok képesek átalakulni másik sejt típusba és minek a hatására.