Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Rejtélyes pajzs öleli körül a Földet

  • Dátum | 2014.11.30 07:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Széles körben ismert tény, hogy a bolygónkat körülvevő ózonréteg kulcsszerepet játszik a Nap ultraibolya sugarai elleni védelemben. Ha ez a védőréteg nem létezne, az erős sugárzás miatt a földi felszín valószínűleg éppolyan viharvert és élettelen lenne, mint a Mars tájai. Az ózonréteg azonban szerencsénkre nem az egyetlen tagja a Földet körülölelő összetett védőpajzsnak, mivel nem az ultraibolya sugarak jelentik az egyedüli veszélyforrást az általunk ismert életformákra.

Az ózonrétegen túl egy összetett gyűrűrendszer található, amelynek elemeit a bolygó mágneses tere tartja a helyükön. A Van Allen sugárzási övezetet nagyenergiájú töltött részecskék építik fel, és a régió gyakorlatilag megakadályozza, hogy a leggyorsabb, legnagyobb energiájú elektronok elérjék a földi felszínt. A NASA Van Allen-szondáinak legújabb eredményei szerint a sugárzási övek szinte teljesen átjárhatatlan akadályt jelentenek a leggyorsabb elektronok számára.

A szakértők a 20. század eleje óta feltételezték, hogy a földi magnetoszféra töltött részecskéket ejthet csapdába, és ezek valószínűsíthetően egy összetett struktúrát alkothatnak a bolygó körül. A Van Allen-övek tényleges felfedezésére azonban csak 1958-ban, az Explorer–1 és az Explorer–3 műholdak felbocsátása után került sor. Az Egyesült Államok elsőként űrbe jutó műholdjait James Van Allen, az Iowai Egyetem fizikusa tervezte, aki ragaszkodott ahhoz, hogy egy-egy Geiger–Müller-számláló is helyet kapjon a fedélzeti műszerek közt, így az űreszközök adatokat tudtak gyűjteni a bolygónkat körülvevő sugárzási zónákról.


A Van Allen-övek részletesebb feltérképezését az Explorer−4, a Pioneer−3 és a Luna−1 küldetések során végezték el 1958−1959-ben. Az övezettel kapcsolatos eddigi legalaposabb vizsgálat két évvel ezelőtt, 2012 augusztusában vette kezdetét, amikor a NASA kutatói két űrszondát küldtek fel a régió tanulmányozására. Az űreszközök megfigyelései alapján a Van Allen-övek dinamikus változásokon mennek át, vagyis a naptevékenység aktuális mértékétől függően megduzzadnak vagy elvékonyodnak. Ennek eredményeként időnként olyan vastaggá válnak, hogy az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakat is elérik, saját gyilkos sugárzásukkal károsítva azok elektronikus rendszereit.

A sugárzási övezet két nagyjából állandó és egy időszakos övből áll, időnként azonban az övek annyira megduzzadnak, hogy teljesen összeolvadnak. A belső öv 644 kilométerre kezdődik a felszíntől és általában 10 ezer kilométeres magasságnál fejeződik be, a külső öv pedig 13 500−58 ezer kilométer között húzódik. Ami a belső övet illeti, azt nagyrészt 100 MeV-ot elérő energiájú protonok, kisebb részben pedig pár száz KeV-os elektronok alkotják.

A külső övet 0,1−1 MeV energiájú elektronok, protonok és más ionok építik fel, amelyek valószínűsíthetően több eltérő forrásból (a napszélből és távolabbi eredetű kozmikus sugárzásból) származnak. A tavalyi évben fedezték fel a Van Allen-szondák adatait elemző kutatók, hogy nagyobb napkitörések, koronakidobódások idején egy harmadik öv is létrejöhet bolygónk körül. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az időszakos öv a külső övből válik le, és 4−7 MeV energiájú elektronok alkotják. Akár egy teljes hónapig is fennmaradhat, mielőtt lassan visszaolvadna a külső övbe.

Míg a belső öv meglehetősen stabil képet mutat, bár alsó határa időnként 200 kilométeres magasságig is lesüllyedhet, az övezet külső része jóval kaotikusabb hely. A külső övben néhány perc vagy óra elég ahhoz, hogy a benne található töltött részecskék eredeti sebességük többszörösére, közel fénysebességre gyorsuljanak, maga a zóna pedig ennek következtében akár megszokott vastagságának százszorosára is felduzzadhat. Bár a gyorsulási események pontos okát egyelőre senki sem tudja, annyi bizonyosnak tűnik, hogy valamiféle kapcsolatban vannak a Nap tevékenységével, és azzal, ahogy a napszél a Föld mágneses terével interakcióba lép.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 13.
    2015. 01. 11. 18:14
    aha...Superman? Batman?
  • 12.
    2014. 12. 08. 11:48
    Mindd a 2 létezik bár a fk nem tudom de Istent igen.Nem hiszem hanem tudom,hogy van.
  • 11.
    2014. 12. 04. 16:00
    Ezt a logikát követve mondták azt az emberek anno, hogy pl. a napot az istenek görgetik végig az égen. Elvégre biztos nem magától repked, nem igaz?

    Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy nincsenek istenek vagy ufók, csak azt, hogy nem kell egyből rájuk kenni a dolgokat amiket nem értünk.
  • 10.
    2014. 12. 03. 17:33
    Ezek szerint ezt az energiapajzsot valamiféle intelligencia irányítja, mert azt nekem senki ne mondja hogy véletlenszerűen jelenik meg, s a vastagságát is aszerint váltogatja ahogy az elektromágneses sugárzás gyengébben vagy erősebben éri a földet, ezért kérdezném, hogy kik alkották ezt az inteligens energiapajzsot, s mikor? Mert hivatalosan sem a földönkívüliek, sem az Isten nem léteznek. Vagy talán ez egy közvetett bizonyíték arra hogy mégis van valaki Amerika fölött is?
  • 9.
    2014. 12. 03. 02:05
    Remélhetőleg ez segít megérteni a globális felmelegedés okait és nem fogják többé a tehenet fingjára fogni.
  • 8.
    2014. 12. 01. 11:38
    Ennyit arról hogy vannak UFO-k
  • 7.
    2014. 12. 01. 10:51
    Már miért lenne az? Ez csak egy változó a bolygó keresésben. Amúgy meg a technikai alapú kolonizációnál (pl. holdbázis) ez tök mind1
  • 6.
    2014. 11. 30. 23:55
    Egy újabb ok hogy mér nem fogunk soha kolonizálni.
  • 5.
    2014. 11. 30. 21:33
    A legbelső éles határvonalat biztos Íti rokonai építették valami ősi civilizációnak, hogy a goaúldokat megvédjék a klingonoktól.
  • 4.
    2014. 11. 30. 19:42
    Végig futott a hátamon a hideg. Mi minden történik a fejünk fölött és nem is tudunk róla...
  • 3.
    2014. 11. 30. 15:02
    "A kutatócsoport eredetileg úgy hitte, hogy a legnagyobb energiájú elektronok a felső légkör molekuláival történő interakciókban tűnnek el"

    érdekes cikk!
  • 2.
    2014. 11. 30. 10:42
    Köszi, javítottam is.
  • 1.
    2014. 11. 30. 10:29
    "gyorsaságra gyorsuljanak" Jááááj
    Inkább:
    "eredeti sebességük többszörösére, közel fénysebességre gyorsuljanak"

    "Ez azonban hatás önmagában nem tűnik elegendőnek ahhoz,"
    Helyett:
    "Ez a hatás viszont önmagában nem tűnik elegendőnek ahhoz,"

    Amúgy a cikk nagyon jó, grat!