Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Project Blue – Bolygóportrék a szomszédból

  • Dátum | 2016.10.12 16:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Az elmúlt 20 év kutatásainak hála ma már köztudott, hogy a világegyetem tele van bolygókkal. Ezek nagy távolsága miatt azonban a legtöbb exobolygót csak indirekt módszerekkel sikerült megfigyelni, tényleges képek csak egy maroknyi Naprendszeren kívüli planétáról állnak rendelkezésre, de ezek sem a látható tartományban készültek, részletes felvételeink pedig csak saját rendszerünk égitestjeiről vannak. Ezt szeretné megváltoztatni egy új kezdeményezés, amelynek célja, hogy egy alacsony Föld körüli pályára küldött távcsővel a hozzánk legközelebbi csillagokra és ezek bolygóira, azaz az Alfa Centauri rendszerére vessen pillantást.

A projekt kiötlőinek nem titkolt célja, hogy elsőként készítsenek a látható tartományban fotót egy exobolygóról, annak reményében, hogy ez hasonló képet mutat majd, mint a Voyager–1 szonda 1990-ben a Földről készített, Halvénykék pötty (Pale Blue Dot) címen híressé vált felvétele. A magánfinanszírozású küldetés ennek megfelelően a Project Blue nevet kapta, és a többi űrtácső kifejlesztésénél megszokott évtizedek helyett résztvevői szándékai szerint néhány éven belül megvalósulhat.

Halványkék pötty (Voyager–1)
Halványkék pötty (Voyager–1)

A Project Blue résztvevőinek névsora azt is jelzi, hogy a kezdeményezést komolyan kell venni, hiszen neves egyetemek és kutatóintézetek szakértői sorakoztak fel a küldetés megvalósítására, a csapatot pedig a NASA asztrofizikai részlegének egykori igazgatója, Jon Morse vezeti. „Úgy hisszük, hogy célunk megvalósítható magánpénzből, így minél hamarabb neki akarunk állni a munkának” – mondja Morse. „Meglehetősen ambiciózus a terv” – teszi hozzá Steve Howell, a Kepler űrtávcső tudományos csapatának tagja, aki nem része a Project Blue küldetésnek. „De ezzel semmi gond nincs, sőt: az csak jó, ha ambiciózus dolgokba vágunk bele.”

Ami a célpontot illeti, egyrészt azért az Alfa Centaurira esett a választás, mert ez a rendszer van a legközelebb a Naphoz. És bár azt nem tudni, hogy a hármas csillagrendszer két Naphoz hasonló csillagának vannak-e bolygói, a Kepler adatai azt sugallják, hogy a Tejútrendszer minden csillaga átlagosan legalább egy bolygóval rendelkezik, így az esélyek igen jók arra, hogy a szomszédban is lesznek planéták.


Az Alfa Centauri két kérdéses csillaga mérete miatt is ideális jelölt a kutatók számára. Ha léteznek kőzetbolygók a csillagok körül, és ezek az élhető zónában keringenek, kellően távol lesznek központi égitestjüktől ahhoz, hogy lehetséges legyen csillaguk róluk visszaverődő fényét elválasztani a csillag ragyogásától. Ez sokkal nehezebb feladat, ha a bolygó túl közel vagy túl távol kering, vagy ha a csillag túlságosan apró. Ezért nem jó jelölt a vizsgálatra az Alfa Centauri rendszerének harmadik tagja, a Proxima Centauri. Erről ugyan mostanra tudjuk, hogy valószínűleg rendelkezik egy Földhöz hasonló bolygóval saját élhető zónájában, de a planéta olyan közel kering csillagához, hogy azok fényét a jelenleg rendelkezésre álló módszerekkel nem lehetséges különválasztani.

Továbbá, ahogy Morse hozzáteszi, az Alfa Centauri A és B csillaga azért is jó célpont a vizsgálatra, mert mivel két égitestről van szó, jobbak a bolygókeresési esélyek is. Négy lehetőség állhat fenn, amelyek közül csak az egyik esetén lesz eredménytelen a kutatás: vagy mindkét csillag körül van bolygó, vagy csak az A, vagy csak B körül van planéta, vagy pedig egyik csillagnak sincs bolygója. Ez utóbbi lenne a legrosszabb eset, de a csillagászok szerint erre nagyon kicsi az esély.

Persze attól még, hogy van bolygó valamelyik csillag körül, azt lefotózni nem lesz könnyű. „Ha egy másik csillagrendszerből néznénk a Földre, azt látnánk, hogy a bolygó a látható tartományban 10 milliárdszor halványabb a Napnál” – magyarázza Supriya Chakrabarti, a Massachusettsi Egyetem fizikusa, a Porject Blue egyik tagja. Annak érdekében tehát, hogy a bolygó ne vesszen el a csillaga fényében, a szakértők egy koronográf nevű eszközzel kitakarják a központi égitestet, és megpróbálják elcsípni az ekörül keringő, halvány planétát.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 2.
    2016. 10. 14. 05:14
    Áá.. Ez csak hájp.. a még több hájpért. - A kovács az igazi, aki lehozza csillagokat az égből
    - Ugyanis minden csillag ami fénylik az égen, azok közül, ha valamelyik vasat termel onnantól kezdve megosztja saját anyagi láz álmát a többiekkel.
    Ha felsoroljuk mégis mire jó a kovács, s mire nem, akkor máris közelebb érezzük magunkat a csillagokhoz.
    -ez a kutatás a földön is elvégezhető, mégsem igénnyel ekkorra jótékonykodást. Hiába rajonganak olyan sokan egy átkozott pöttyért, miközben valóéletben a cipőjükön is van egy.. -az pedig a suszter története.
  • 1.
    2016. 10. 12. 19:05
    Háááát, én ezért egy kanyi morzsát nem adnék.
    Ennek a pénznek a feléből gyártok nekik akár több 1x1 pixeles képet is