Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Pioneer‒10: az első mélyűri szonda

  • Dátum | 2012.03.04 09:57
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Március 2-án volt negyven éve, hogy az első valódi mélyűri szonda, a Pioneer–10 útjára indult. A Pioneer-programot az Ames Kutatóközpont dolgozói ötlötték ki, amely már NASA elődje, a NACA idején is az egyik legfontosabb repüléstani kísérleti központ volt. Vezetője történetünk idején Smith DeFrance, korábbi NACA-pilóta volt, aki egy tesztrepülés során elveszítette a fél szemét. 1962-ben DeFrance Washingtonba utazott, hogy engedélyt kérjen a NASA vezetőitől, hogy kutatóközpontja megépíthesse az első bolygóközi űrszondákat, a Pioneer-okat. A pozitív választ követően egy fiatal mérnököt, Charlie Hallt jelölte ki a program élére.

A Pioneer szondák tervezésénél az egyszerűség volt az elsődleges szempont, mivel Hall úgy gondolta, hogy ez célszerűbb a hosszú útra tervezett, mélyűri szondák esetében. Az egyszerűség jegyében a szondákon nem volt fényképezőgép sem, így a Pioneer‒10 és ‒11 által a Jupiterről készített fotók sem egy kifejezetten fényképezőgép funkciójú készülékkel készültek. Az Arizonai Egyetem kutatója, Tom Gehrels által fejlesztett képalkotó fotopolariméter (IPP) elsődlegesen fényintenzitást és polarizációt mért, valamint képsávokat rögzítettet a szonda haladása során, majd digitalizált formában visszaküldte a Földre, ahol ezekből képeket állítottak össze. A Pioneer‒10 tíz másik mérőműszert is magával vitt: vizsgálták a Jupiter sugárzási övét és mágneses terét, a meteorok sűrűségét, különféle hőmérsékleti adatokat, valamint a bolygóközi űr egyéb tényezőit.



John Zarnecki professzor így fogalmazta meg a program jelentőségét: „A Pioneer‒10 előtt nem tudtuk, hogy lehetséges-e a Naprendszer külső területeinek felderítése ‒ néhányan azt mondták, hogy a sugárzás, a távolság, a kisbolygóövön való átkelés és más veszélyek ezt lehetetlenné teszik. A Pioneer‒10 megmutatta a kétkedőknek, hogy nincs igazuk!”

A felszerelés energiaellátásához komoly fejlesztéseket kellett eszközölni. Mivel útja során a távolodott a Naptól, így a napelemeket nem alkalmazhattak, de valamilyen erőforrásra szükség volt. Ezen kívül irányának kellően stabilnak kellett maradnia ahhoz, hogy a begyűjtött adatokat vissza tudja sugározni a Földre. Az energiaellátást négy rádióizotópos generátorral (RTG) oldották meg. Ezek teljesítménye indításkor 40 W volt. Az RTG-k két különálló oszlopon voltak elhelyezve, hogy ne zavarják a műszereket.



A szondát két rádióadóval is felszerelték, amelyek nagy pontossággal tudták visszajuttatni az információkat a Földre, mivel a szonda puskalövedék-szerűen forgott saját tengelye körül, így tartva stabilan pályáját. (Ez volt a másik ok, a súlytöbblet mellett, amiért nem volt értelme hagyományos fényképezőgépet telepíteni a műszerek közé.)

1972 februárjának közepén az űrszondát a kilövés helyére szállították, és felszerelték rá az RTG-ket. Ezeket úgy tervezték, hogy legalább ötven évig képesek legyenek energiával ellátni a szondát. A generátor üzemanyagát adó plutónium-238 a vastag védőburkolat ellenére olyan erősen sugárzott, hogy csak ólommal megerősített ablakok mögül volt biztonságos megnézni. A projekten dolgozó egyik mérnök nem volt hajlandó részt venni a generátorok felszerelésében, mondván, hogy még családot szeretne. 

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 25.
    2012. 03. 14. 07:23
    Miért pont Mass Effect? Az ÖSSZES sci-fi univerzumban van FTL csak van ahol más a neve.

    Mass Effect meg pont totál rossz példa, mert ott ugyan van FTL amit így is hívnak, de Mass Effect Relay nélkül azzal is évszázadokba telne átutazni a galaxist. (Ha nekem nem hiszel: Menü - Journal - Codex - Technology - Mass Relays)

    ON:
    Egyvalamit nem értek. Ha 2003 óta megszakadt vele a kapcsolat, akkor mégis hogyan közölnek aktuális híreket a helyzetéről, illetve a közegről amiben jelenleg van? Nemrég olvastam például, hogy még mindig nem a csillagközi térben van, és ez meglepte a tudósokat. Mégis hogyan akkor?
  • 24.
    2012. 03. 12. 15:12
    "Ha felfedezzük a távoli űrt ahova a büdös életbe nem jutunk el, akkor mivel lesz nekünk jobb?"

    Ezt nem lehet előre tudni. Ahogy a legtöbb felfedezésről nem lehet előre tudni, mire lesz majd jó, mivel lesz nekünk jobb tőle. Ezt csak úgy lehetne tudni, ha már előre tudnánk, mi lesz az a bizonyos felfedezés, na de akkor nem is lenne mit felfedezni, nem igaz?

    Gondolod, hogy amikor Galvani először kísérletezett a villamosság hatására rángatózó békacombokkal, bárki is előre tudta, hogy a mai életünk minden részlete az elektromosságon fog alapulni, és hogy nélküle el sem lehetne képzelni az életünket? Gondolod, hogy amikor az Arpanettel játszadoztak, akkor előre tudták, milyen óriási szerepet fog játszani az életünkben az internet? És még estig folytathatnám.
  • 23.
    2012. 03. 12. 13:45
    Ha felfedezzük a távoli űrt ahova a büdös életbe nem jutunk el, akkor mivel lesz nekünk jobb? Amit írtál az igaz, mindent meg kell ismerni. Én igazából az arányokkal nem vagyok kibékülve. Az nyersanyagok arányával amit az egyes területek megismerése érdekében felhasználnak.
  • 22.
    2012. 03. 12. 12:54
    Egy főre vetítve a NASA-projekt sokkal olcsóbb, mint a tanulásod. De hog a te stílusodban válaszoljak: Az emberiség sem úgy jött létre, hogy minden tud a környező világról, azért akarja megismerni. E megismerésnek, tanulásnak egyik eleme az űrkutatás. S ahog te sem szeretnél hülye maradni, úgy az emberiség sem szeretne, max. pár ilyen ritka példány akad.
  • 21.
    2012. 03. 12. 12:35
    Tisztelt Vendég-Vendög!

    Lehet, hogy bennem van a hiba, de én nem úgy jöttem a világra, hogy mindent tudok (ezek szerint neked sikerült, gratulálok hozzá) ezért járok/jártam iskolába, ezért olvasok könyveket. Hogy miért netezek, miért írok az iPon fórumába? Mert ez nem kerül dollár milliókba mint egy NASA projekt, és különben is: hogy a hülyéknek legyen mit kérdezni.
  • 20.
    2012. 03. 12. 10:57
    Te pl. miért jérsz (jártál) iskolába, amikor annyi egyéb tennivaló van (volt) Földön? Miért olvasol könyveket, weboldalakat, írsz az iPon fórumába, amikor annyi egyéb tennivaló van a Földön?
  • 19.
    2012. 03. 11. 23:47
    Layosh, freyr
    látom te sokat mass effect-eztél
    de véleményem szerint igen, talán jobb is, hogy nem vagyunk olyan szinten technikailag hogy ez kivitelezhető legyen.
    tudati szinten kéne eljutni először megfelelő szinte. legalább addig, hogy ne irtsuk ki egymást. aztán lehet a többire is menni.
    de addig is, amig megosztják az emberiséget a pénz, az országok, a politika, a vallások és a hatalomvágy. és mindenek felett a félelem. egymástól, önmagunktól, mindentől.
    igy nem könnyű. szerintem ez volna az első lépés, ha valamit is ki akarunk hozni ebből a fajból. egyébként minden lehetőségünk adott. fel kell nőni, be kell látni, és el kell engedni azt ami nem szolgálja a fejlődést. ennyi az egész.
    de addig amíg ez tényleg meg nem valósul talán jobb is, hogy nem rendelkezünk ennél nagyobb technikai fejlettséggel.
    vsz biztos kiirtanánk magunkat, annak sok haszna nem lenne ugyebár
  • 18.
    2012. 03. 11. 23:17
    Tény és való, hogy érdekes a cikk, és amikor elolvastam magam sem tudom miért, de beleborzongtam a távolságokba, és magába az egészbe. Egy valamit viszont nem értek! Miért akarunk annyira az űrbe menni, minek ölünk bele annyi pénzt a távoli űr felfedezésébe, amikor itt a Földön is van tennivalónk bőven. Gondoljunk csak bele: kismillió betegség amiknek a gyógyítása jelenleg nem lehetséges. Mi van az energiával? A kőolaj, a fák stb egyszer elfogynak, és akkor mi lesz? Örülni fogunk, hogy de jó eljutott ez első ember a Marsra? A távoli űr felfedezésére szánt pénz nagy részét véleményem szerint inkább ilyenekre kellene költeni.
  • 17.
    2012. 03. 11. 22:14
    Szerintem a végtelen nem létezik, semmilyen formában. Csupán emberi találmány az is, mint a matek többi része.

    Ha jól tudom, a világegyetemünk nem végtelen, csupán nem tudjuk hogy milyen nagy. Mi alapján is feltételeznénk, hogy végtelen, ha egyszer egy bizonyos sugarú gömbön túl nem láttunk még semmit? (Ez lenne a 20 milliárd fényévnyi távolság, bár már nem tudom mi az elfogadott teória a világegyetem korával kapcsolatban)

    A lényeg, hogy amennyi idős az univerzum, annyi fényévnél távolabbra nem tudunk elnézni semmiképp, nem? Az is lehet hogy egy bizonyos távolság után felcsavarodik a 3 térdimenziónk is (ahogy a feltételezett többi 7 dimenzió is felcsavarodik) és mint a Nokia-s kígyós játékban, ha kimész a pálya egyik felében a másikba "teleportálsz". Vagy mint a Föld köröli utazásnál.

    Tehát ez a végtelen is csak egy tipp. Még nem tapasztaltunk semmit, ami végtelen lenne, miért létezne akkor egyáltalán akármi, ami végtelen lenne? Olyan ez mint az i, a komplex számok második komponense. Az se létezik, mégis számolunk vele. Mondjuk az hogy 4, vagy 5, az sem létezik, csak számolunk vele.
  • 16.
    2012. 03. 11. 21:59
    Ez max. akkor számít, ha egy olyan civilizáció akad rá, ami nem ismeri fel már távolról a sugárzást és védekezni sem tud ellene, illetve ártalmas rá. Mondjuk ha becsapódik valahová, ahol nem immúnis lények laknak. Azt hiszem ilyen is volt a Star Trekben valahol, talán az Új generációban.
    Egy fejlett faj meg azt feltételezhetné, hogy nekünk ez a sugárzás nem jelent veszélyt. Mert ugye miért mérgeznénk magunkat?

    Más: az űrutazás a jelenlegi formájában körülbelül annyiból állhat, hogy eljutunk a Marsig, ott lesz pár kolónia. De még a külső bolygókig sem fog ember kirepülni így, nem érné meg évtizedekig úton lenni senkinek, bezárva egy kicsi fémdobozba.
    Nagyobb távolságokhoz FTL meghajtás fog kelleni, de a megalkotásához szükséges idő megbecsülhetetlen. Szóval 100 éven belül lehet laknak majd emberek a Holdon és a Marson, talán terraformálni lehet a Vénuszt is, időjárás-szabályozókkal a hőmérsékletét is tartani, mindezt a 21-22. században, de FTL meghajtás... lehet 20 év múlva, lehet 2000 év múlva lesz meg az első gyakorlati felfedezés, ami szükséges hozzá. Talán sose jutunk el odáig, könnyen kihalhat az emberiség jelenleg.

    A cikkhez: Jó lett! Érdekes visszatekintés arra a korszakra, amikor a tudósokat inkább a kíváncsiság, mint az anyagi haszonszerzés irányította (tisztelet a kivételnek... bár mondjuk itt a politika is felelős) és a fejlődés is olyan irányba haladt, hogy jobb legyen, ne cifrább.
  • 15.
    2012. 03. 10. 20:04
    Én meg azon röhögök, hogy a kiváncsi ámde barátságos alien odamegy a szondához, hogy 'ez most miez?'. Meglátja az embereket, tök hepí, beazonosít minket, jönne konnektálódni velünk, de addira annyi sugárzást kapott, hogy megmurdel...
    Kevésbé barátságos alienek simén elképzelik, hogy ez egy csapda és az életükre törtünk...
  • 14.
    2012. 03. 07. 04:22
    Nem rég jött le a fáról az ember és már űrutazni akartok? Ejnye No. Naprendszert sem tudja elhagyni. Most akkor mekkora lehet a galaxysunk és a többi mekkora lehet és hány ilyen rendszer létezik? Jobb bele sem gondolni.
  • 13.
    2012. 03. 06. 11:10
    Mar csak a vegtelenseg fogalma a kerdeses megszamlalhato vagy sem ugye? De miert ne lehetne a vegtelent megerteni emberi esszel? Marmint egy gombot a kezunkbe tartva magat a vegtelenseget tartuk a kezunkben megsem ismerjuk fel. Ugye nehez azt is elgondolni hogy maga az anyag micsoda...
    De sebaj megegy urszemet sajnos... de legalabb volt ertelme mert kicsit okosabbak lettunk
  • 12.
    2012. 03. 05. 21:51
    rádióizotópos...
  • 11.
    2012. 03. 05. 08:18
    lajcsi1975 - 2012-03-04 20:17:59 - maga az a szó, hogy végtelen. Csak próbáljátok meg felfogni.
  • 10.
    2012. 03. 04. 23:41
    Igen brutális távolságok ezek. Áhh majd kb a harmadik VH után jut majd ki az ember az űrbe vagy a zűrbe? De szerintem lazán 100-200 év mire igazán elkezdhetünk némi űrhajós rallyra. Rengeteg problémát vet fel egy mélyűri utazás. Méghozzá hogy ott egy apró kavics is olyan sebességgel dönget, hogy darabokra tépné magát az űrhajót. Évek óta fejlesztik és gondolkoznak egy elektromágneses pajzs kifejlesztésén. A másik meg ez a 40 ezer Km/h ezeknél a sebességeknél tényleg mint a földön a séta jóesetben. Itt már rég térgörbület, fénysebesség, térugrás ezek jöhetnek szóba. Na meg hogy ilyen sebességeknél, ne trafáljunk el egy bolygót, vagy bármit Na persze a földönkívüliek meg fejvakarva konstatálnák, hogy egy újabb idióta faj jutot ki az űrbe..
  • 9.
    2012. 03. 04. 23:36
    feel you bro
  • 8.
    2012. 03. 04. 20:17
    Igen , ezek a roppant nagy távolságok engem is lelomboznak , egyszerűen tényként kell elfogadni hogy akkora távolságok vannak az univerzumban és mi annyira fejletlenek vagyunk technikailag hogy millió évek kellenek ahoz hogy eljussunk bárhova is ami számítana.
    Mintha Amerikába kellene eljutnom de mindennap csak egy centit tehetnék meg, és statisztikailag már "csak" 30 évem lehet hátra.

    Ühüm brühüm.
  • 7.
    2012. 03. 04. 19:12
    De megnézném, hogy az útja alatt miket látott, és élt át.
  • 6.
    2012. 03. 04. 18:37
    alien24
    Ne reménykedj, egyre kevesebb pénzt szánnak az ilyesmire, lásd a hold űrbázist is lefújták.
  • 5.
    2012. 03. 04. 18:23
    Remélem még az életemben leelőzi egy embert is szállító jármű
  • 4.
    2012. 03. 04. 15:54
    Nomeg azzal a pár 10 wattnyi leadott teljesítménnyel se menne sokra
  • 3.
    2012. 03. 04. 14:46
    Ronan: Családodat és szeretteidet kitennéd radioaktív sugárzás veszélyének. Nem véletlenül van ez szigorúan szabályozva , ha egy gázpalack robban fel az csak addig pusztít míg a lökéshulláma elér , nade ha egy ilyen "generátor" akkor az utca tulsó felén lévők is veszélyeztetve vannak. No és persze a kötelező smiley
  • 2.
    2012. 03. 04. 12:47
    Érdekes hogy azon milyen generátor van érdekelne bővebben is egy olyan házunkba.Másik érdekes dolog az hogy arra ugyan feltették de én persze nem használhatom mert "túl drága".
  • 1.
    2012. 03. 04. 11:49
    A Pioneer mar szondakat is gyart? Legalabb van benne erosito vagy keveropult?