Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Pandora nyomában

  • Dátum | 2012.11.18 10:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Nem ritkán előfordult az elmúlt évszázadban, hogy a science-fiction mutatott utat a tudománynak. Az Avatar című, 2009-es filmben például a történetbeli idegen faj nem egy Naprendszeren kívüli bolygón él, hanem annak lakható holdján, a Pandorán. 2009-re az exobolygók felfedezése már szinte mindennapos eseménynek számított, így talán nem véletlenül érezte úgy James Cameron író-rendező, hogy hőseit valamilyen még egzotikusabb és hihetetlenebb helyszínre kell helyeznie. Azóta egy maroknyi csillagász már neki is látott az extraszoláris holdak utáni kutatásnak a több ezer megerősített és feltételezett exobolygó körül. Az első ilyen égitest felfedezésének dicsőségén kívül az is hajtja a kutatókat, hogy Cameron felvetése egyáltalán nem tekinthető alaptalannak: ha Földön kívüli életre akarunk bukkanni az univerzumban, egy idegen bolygó holdja nem tűnik rossz helynek a kutatásra.

A dolog persze nem lesz egyszerű: megtalálni valamit, ami egy több száz fényévre található csillag körül keringő égitest körül kering egyáltalán nem könnyű feladat, sőt, sokak szerint lehetetlen vállalkozás. Ez persze nem töri le különösebben az exoholdvadászok lelkesedését. Előszeretettel emlegetik fel, hogy nagyon hasonló érvek hangzottak el akkor is, amikor a csillagászok nekiálltak Naprendszeren kívüli bolygókat keresni. Meggyőződésük, hogy a kétkedőket azzal lehet a leghatékonyabban elhallgattatni, ha sikerrel járnak céljuk elérésében.

Az exoholdak utáni kutatás legszervezettebb kísérlete a Kepler űrtávcső Hunt for Exomoons (HEK) nevű projektje. Ezt David Kipping, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa vezeti, és a programnak megvan az az előnye, hogy már eleve begyűjtött adatokkal dolgozik. A NASA Kepler nevű távcsöve a csillagok fényességében bekövetkező változásokat figyelve, az úgynevezett fedési módszer segítségével kutat exobolygók után. Eddig 105 égitestet találtak meg így, és további 2321 bolygójelölt várja, hogy létezésüket további adatokkal megerősítsék vagy cáfolják.



Kipping és kutatócsoportjának kutatómódszere azon a tényen alapul, hogy ha precízek akarunk lenni, nem a hold kering a bolygó körül, hanem mindkét égitest a rendszer közös tömegközéppontját megkerülő mozgást végez. Ha a bolygó nagyon nagy, a hold pedig kellően pici, akkor ez a tömegközéppont a bolygó belsejébe vagy ahhoz nagyon közel esik, vagyis a hold alig fog látható hatást kifejteni a termetesebb égitestre. Ha azonban kisebb a méretkülönbség a két objektum közt, sokkal látványosabb lesz az egymásra kifejtett befolyás. Megfelelő pontosságú műszerrel azonban nagy tömegeltérés esetén is észlelhető lesz, hogy a bolygó mozgását egy körülötte keringő objektum is módosítja. A Föld‒Hold-rendszer közös tömegközéppontja nagyjából 1700 kilométer mélyen a Föld felszíne alá esik, de ha valaki kellően fejlett technológiával kívülről vizsgálná naprendszerünket, a Hold közvetlen észlelése nélkül is ki tudná mutatni annak jelenlétét.

Kipping abban reménykedik, hogy más bolygók is rendelkeznek hasonló méretű holdakkal, így jelenlétük kimutatható lehet a Kepler által detektált égitestek mozgásában tapasztalt anomáliák alapján. Ezt a technikát már korábban is használták, hogy az ismert exobolygók pályaperturbációi révén más, a központi csillaggal tőlünk nézve fedésbe nem kerülő bolygókat keressenek az adott rendszeren belül. A holdak esetében ez az effektus nagyon aprócska lesz ugyan, de kimutathatósága elvileg a Kepler érzékenységi határain belül van, mondta el Greg Laughlin, a Kaliforniai Egyetem bolygókutatója.




Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 2.
    2013. 10. 19. 21:20
    ha ugygondolod,hogy az a fotó,amely Greg Laughlin bolygókutato szöveg utan van,akkor az egész állitas nevetséges és paradoxon,nagy bolygo takarasban csak szórt fény ami földi élethez hasonló életet kizár.Nemrajzolt illetve nemmontirozott keringési pályát ami az elöbbi ,állitasom szintén alátámasztja.Ha ez lenne a Pandora akkor csak a mozivásznon.
  • 1.
    2012. 12. 02. 16:06
    Star Wars 4. A lázadok bázisa nem egy gázóriás körül keringő holdon volt? Csak az újítás miatt kérdem