Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Öt dudás egy csárdában: hálózati adattárolók

  • Dátum | 2010.08.02 12:01
  • Szerző | J.o.k.e.r
  • Csoport | ADATTÁROLÁS

Nemrégiben egy középkategóriás, rendkívül felhasználóbarát NAS-t, azaz hálózati adattárolót mutattunk be, amely árához képest megfelelő tudásszinttel, szolgáltatásokkal és felhasználói kezelőfelülettel rendelkezik. Bár apróbb hiányosságai vannak a Linksys termékének, így is ajánlott plecsnivel távozott, hála előnyeinek. A mai napon már egy komplett mezőnyt felsorakoztatunk, hogy megmutassuk milyen NAS-ok vannak 20 és 100 ezer forint között.


A múltkori cikk alkalmával már sorra vettük, hogy melyek azok az alapesetek, amelyek indokolttá tehetik egy (vagy több) NAS alkalmazását. Természetesen az akkor felsorolt néhány szempont mellett sok más is létezik, amelyek kétségkívül már inkább a haladó, mint sem a kezdő felhasználókat érdeklik. Egy NAS esetében szép és jó, ha ott csücsül a hálózaton, és boldog-boldogtalan eléri a rajta tárolt adatokat – persze itt csak azokra gondolunk, akik a hálózat számítógépeit használják, illetve az engedélyezett távoli felhasználókra –, de mi van akkor, ha ez nekünk nem elég és szeretnénk megszabni, hogy ki mit érhet el, milyen jogokkal rendelkezhet, illetve pontosan melyek azok a könyvtárak, amelyekben egyáltalán nézelődhet. Ezek alap funkciók, de megfejelhetjük őket a kvótakezelés kérdésével is: meghatározhatjuk, hogy azoknál a könyvtáraknál, amelyeknél a delikvens írási jogot is kapott, pontosan mennyi hely áll rendelkezésére, azaz mi az a maximális tárhely limit, amit kihasználhat. Több felhasználós rendszerek vagy kisebb és közepes irodai hálózatok esetében egy NAS-nak ezeket a funkciókat mindenképpen tudnia kell.


Felmerülhet a kérdés, hogy ha ott van az a NAS a hálózaton és úgyis megy éjjel-nappal – mivel igen keveset fogyaszt –, akkor nem lehetne egyéb extra feladatokra is befogni, hogy maximálisan kihasználhassuk, és ne menjen csak úgy magában, tétlenül? Dehogynem, és pont itt jön a lényeg: a tesztben szereplő egyes modellek a felsoroltak mellett akár még webszerverként is üzemelhetnek, azaz komplett weboldalt is futtathatunk rajtuk, amit igényeink szerint csak a belső hálózatról, vagy internetről is el lehet érni. Utóbbi esetben nem árt, ha normális feltöltési sebességgel is rendelkezünk, ugyanis nagyobb látogatói rohamot egy karcsú ADSL vonal nem fog tudni kiszolgálni, hiába csücsül a végén egy felsőkategóriás NAS. No, de ne szaladjunk ennyire előre. Nézelődjünk tovább, hogy mi az a feladat, amit még esetleg szegény NAS-unk vállára tudnánk helyezni.

Adatmentés. A különböző készülékekhez adatmentő alkalmazás is jár, amellyel fontos dokumentumainkról, de akár komplett rendszerünkről is készíthetünk biztonsági másolatot, amit aztán a NAS-on tárolhatunk. Az adatmentő szoftverek néha elég sokat tudnak: lehetőség van időzített, rendszeres adatmentésre, teljes, komplett rendszermentésre és manuális adatmentésre is. Akármelyikre is legyen igényünk, mind kivitelezhető. Egyes termékek – mint a nálunk járt D-Link – online adatmentésre is kínálnak lehetőséget, ekkor a szolgáltatás keretein belül biztosított tárhelyre kerülnek a mentések. Ez a funkció a tesztben szereplő NAS esetén egy gyors regisztrációt követően 30 napig ingyen használható, majd ezután havidíjat kell érte fizetni.

Tesztünk szereplőinek tulajdonságai.
Tesztünk szereplőinek tulajdonságai.

Adatbiztonság. Ez is egy igen fontos kérdés, ugyanis attól, hogy rendszerünkről folyamatosan biztonsági mentést készítünk, még nem vagyunk biztonságban, ha azt olyan helyen tároljuk, ahol nagy az adatvesztés kockázata. Itt jön a képbe a RAID technológia. A kétlemezes egységeknél RAID 1 mód alkalmazásával az egyik merevlemez tartalmát a másikra tükrözhetjük, így adataink biztonságban lesznek, hiszen az egyik adattároló meghibásodása esetén a másikon hiánytalanul megmarad minden. Amennyiben nem kettő-, hanem mondjuk négylemezes NAS-t választunk, akkor a RAID 1 mellett esetenként már RAID 5 támogatásra is szert tehetünk. Ez annyit tesz, hogy ha négy adattárolót használunk, akkor a RAID5 mód választásával a paritásbitek szétosztva fognak helyet foglalni a merevlemezeken.


Ez a körbeforgó paritás elve, ami azért jó, mert ha egyetlen meghajtó meghibásodik, attól a RAID tömb még üzemképes marad, ugyanis a hiba észlelésekor a meglévő paritás adatok segítségével helyre tudja állítani a rendszer az adatokat. A technológia „hátránya”, hogy a négy merevlemezből csak három adattároló tárhelyét tudjuk használni, azaz négy darab 1 TB-os HDD alkalmazásakor a rendelkezésre álló tárhely mérete 3 TB, de ez még mindig több mint a RAID 1 esetén lévő felezés. Amennyiben egy meghajtó meghibásodik, úgy a helyére betett új merevlemezre a rendszer automatikusan vissza tudja állítani az eredeti adatokat, így a tömb ismét hibátlan lesz. A RAID5 esetében, ha a technológiát szoftveresen alkalmazza az adott NAS, akkor jelentős processzorterhelésre és így lassúbb működésre lehet számítani, míg hardveres megoldás esetén ilyen probléma nem áll fenn. A NAS-ok webes konfigurációs oldalán általában csak arra kapunk lehetőséget, hogy a NAS egyes mappáit vagy teljes tartalmát egy másik, szintén a hálózatban helyet foglaló NAS-ra mentsük, méghozzá időzített módon, folyamatosan. A gyártók ahhoz, hogy a hálózatban található számítógépek adatmentéseit elvégezhessük, méghozzá szintén időzített módon, külön segédprogramokat kínálnak, amelyek egyszerűen kezelhetőek és sokoldalúak.

Nyomtatószerver. Amennyiben hálózatunk több számítógépből áll, de csak egyetlen nyomtatónk van, akkor a NAS-ra kapcsolt nyomtatót a hálózat bármelyik gépéről elérhetjük. Mivel a NAS egy átlagos számítógép konfiguráció fogyasztásának töredékéből is elműködik, így nem jelent különösebb problémát, ha folyamatosan bekapcsolva hagyjuk és így bármikor elérhető.

Ezzel nagyjából ki is tárgyaltuk a lehetséges szolgáltatások listáját, már csak olyan apróságok maradtak, mint például a torrent-kliens. Az elkövetkező oldalakon olyan NAS-okat mutatunk be, amelyek már haladó felhasználóknak készültek és sok ütőképes szolgáltatást kínálnak. Lesz itt néhány csúcsragadozó is.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 27.
    2011. 07. 21. 15:44
    Egyértelműen igazat adok dyro kollégának.
    A lényegről NEM szól a teszt. Ez a sebesség.
    Lehet neked terrabites hálózatod, ha a nas belső 400 mhz-es procija 256 mb rammal 5 Mbit / sec et bír kiköhögni!

    Szóval a lényeg az átviteli sebesség, amiről a teszt semmit sem ír.

    Kedves tesztírók legközelebb a lényeget pls! .)
  • 26.
    aka
    2010. 09. 22. 07:47
    A képekről nekem kenyérpirítók jutottak az eszembe.
  • 25.
    2010. 09. 18. 10:48
    Azt pedig kifelejtettem,, hogy az aktív hűtése egy év után hangosabb mint az asztali gépem, pedig abban 4 ventilátor van, van benne egy 320-as Hitachi Deskstar, az meg talán még hangosabb.. de lehet hogy illesztési bajok vannak.. majd megnézem.. szóval arra jó, ha nagy fájt akar leszedni az ember, és nem a gépet hajtja.. de többet ne várjunk tőle.. (ez még mindíg a Planet NAs 7101)
  • 24.
    2010. 09. 18. 10:38
    Nekem egy Planet Nas 7101 em az sem seedel, SOHA ha fejrállok akkorsem
    Torrentflux 1.4 van rajta, mást nem találtam hozzá, ez ilyen !
  • 23.
    2010. 09. 11. 11:09
    Eladó egy DNS-323-as NAS 2 db 1 Tbyte-os winchesterrel. A NAS már nem garanciás, a két winchesternek van még 2-2 éve. A DNS-323-on semmi extra nincs, csak a gyári dolgok, sajnos nem értek a linuxhoz. Az egység egy éven működik. Grátiszként adok hozzá kb 200 db HD filmet. Ár 40e. szoke(kukac)szi.hu
  • 22.
    2010. 09. 07. 22:05
    Jó a teszt, de jó lenne több NAS-t is belevenni, vagy egy új tesztet készíteni. Pl. ott a Planet-nek a 2 lemezes változata a NAS 7201 v. a Netgear Stora MS2xxx sorozat.
    Én is NAS vásárláson töröm a fejem, olvasok leírásokat a termékekről, de sokszor a hivatalos oldalon se találom meg a szükséges infot. Az ilyen tesztek és összehasonlítások viszont megmutatják.

    Egyébként a fent felsoroltakról van valakinek tapasztalata?
  • 21.
    2010. 08. 18. 14:01
    eligor: A Te géped is 10-40W-ot eszik 2-4db merevlemezzel?
  • 20.
    2010. 08. 10. 18:46
    A helyzet az, hogy most egy szimpla dualcore rendszerem van 1G rammal tárolószervernek, rajta Win2003, 6x1,5TB, mail, http, torrent és még a fene tudja milyen szerverfunkciókkal, és 80MB/s -el érem el az adataimat hálózaton. A gép 40 ezer forintba került, plusz merevlemezek, ebben az operációs rendszer nincs benne nyilván. Ugyanakkor remote desktop és társai ezeken a NAS-eken sincsenek.

    Kérdezem (komolyan): milyen ügyfélkörnél versenyképes a NAS ezekkel az árakkal?
  • 19.
    2010. 08. 09. 14:31
    Mikrobi!

    "szerintem a hálókártya képességére gondoltál a gigabittel, mert gigabites hálózat csak egyetemek és kutatóhelyek saját belső hálózatában van egyelőre, meg néhány katonai, kormányzati létesítményben."

    ezen hangosan felnevettem :-D
    LOL
  • 18.
    2010. 08. 06. 08:42
    Srácok! Ezek a gépek egyértelműen mind proci korlátoltak! És ezt kell megfizetni! Egy asus router a nulla átviteli sebességével tényleg csak torrentezésre és nyomtatómegosztásra jó. A NAS-nak az a lényege, hogy ha több gép van egy hálózaton, netalán van Lan-képes médialejátszó is, akkor mindenki el tudjon érni minden tartalmat, akár többen is egy időben!

    És sajna pont ezzel nem foglalkozik a cikk - az átviteli sebességgel. A Synology egy más kategória! Ez a tesztelt darab is tud 45MB/s letöltést, de ez egy spéci verzió 2,5-es wincsikkel. De egy normál 3,5-es verzió viszi akár a 100MB/s-t is, persze gigás hálón! És ez a lényeg, hogy úgy tudd kezelni rajta a tartalmat, mintha saját gépeden lenne! Na ezt kell megfizetni, csodák nincsenek...
  • 17.
    2010. 08. 04. 16:40
    Nekem a DNS-323-on gyári firmware megy 1.09 meg egy funplug. Transmissionnal megy a torrent de akkor is simán hozza a 10-12MB/s-et.
    Torrent nélkül mondjuk 15-17MB/s. RAID-be konfigolva viszont 22-25 MB/s simán megy sőt ha nem töredezett az adat akkor 27-28MB/s nagyobb filok esetében. De mindenféle képen gigás hálón és gigás kábellel.
  • 16.
    2010. 08. 04. 15:48
    Gigabites switchen eredeti firmware-el és maximum jumbo frame-el (mindkét oldalon támogatni kell) értem el a 22MByte-ot samba-n kereszül.

    Azért segít pl a jumbo frame, mert nagyobb darabokban megy a csomagellenőrzés, es emiatt kisebb a proci terhelese. Ezek a boxok általában procikorlátosak. Ebből következően ha megy a torrent meg hasonlók, az rontani fogja a helyi adatátvitel sebességét is.
  • 15.
    2010. 08. 04. 10:49
    Mikrobi
    Ha két gigabites hálózati kártyát összekötsz egy megfelelően rövid, és megfelelően árnyékolt kábellel, akkor ott a gigabites hálózatod. Szerintem Joseppe azért említett gigabites hálózatot, mert gigabites routere van, és gigabites hálókártyái.

    Az 5-7MB egyébként egy 100Mb-es hálózaton - ennél jobbat valószínüleg nem építenek a keretekbe - nem rossz eredmény FTP felett, hiszen a 7MB az 56Mbit, az FTP pedig rosszul megválasztott keretezés - vagy kis file-ok - esetén akár +100%-os overhead-et is jelenthet, de jellemzően is +10-20%-al lehet számolni.
  • 14.
    2010. 08. 03. 21:36
    Bocsánat hogy tolakodó vagyok de a 20MB/s -t hogyan sikerült elérni? Nekem most debian van a dns323 -on de 2mb/s fölé nem megy a sebessége.
    Köszi.
  • 13.
    2010. 08. 03. 16:10
    Majdnem sikerült a korrigálás!
  • 12.
    2010. 08. 03. 14:07
    Én egyszer a planet egy kicsit régebbi változatát megvettem mondván nagyon olcsó, de nagyon megbántam.
    Olyan 5-7 MB/s körül leakadt az átviteli sebessége a gigabites hálózat ellenére is!
    Szerencsém volt, és gyorsan tudtam cserélni egy DNS-313-ra majd egy DNS-323-ra és ezekkel tökéletesen meg vagyok elégedve. Ezekből ki lehet hozni 20-22 MB/secet is.

    Ebből a cikkből amúgy hiányoltam is ezt a fajta tesztet/összehasonlítást.

    Szóval ha nasban gondolkodtok, nézzétek meg alaposan, és inkább egy jobbat vegyetek!
  • 11.
    2010. 08. 02. 20:58
    A 100.000+-os árak egy kicsit mellbevágtak, de üzleti felhasználóknál nem megoldás az épített gépre jól-rosszul fordított cél-linux.

    Nekem a routerem tud USB-s eszközt megosztani FTP-n meg hálózati meghajtónak, felhasználó-kezeléssel, és az ASUS jóvoltából dinamikus DNS-sel, ezért nehezen szánom rá magam egy NAS-ra. Az ideális egy USB-s RAID-képes külső ház lenne. Lehet ilyent kapni 15k körül?
  • 10.
    2010. 08. 02. 15:59
    Azért, mert az upgrade előtt és után a kiemelet funkciókon kívül minden ugyanaz. Az adott oldalon ez még külön ki is van emelve...
  • 9.
    2010. 08. 02. 15:49
    Amgy nem értem miért nem eleve 1.09-es fw-vel lettek a funkciók felsorolva ha már úgyis upgradeltetek a végén. Plusz ami nekem nagyon nagy segítség benne, hogy a hálózatos gépekről automatikusan készíti a backupot éjjelente.
  • 8.
    2010. 08. 02. 15:45
    DNS-323-at használom már vagy 2 éve atomstabil és marha jó szolgáltatásai vannak. Amúgy már rég kint van az 1.09-es firmware is ami rengeteg hibát javít új szolgáltatásokkal bővül, 2T-ás vincsiket is kezel és gyorsít is az eszközön. (scandisk, online backup, addon lehetőségek stb. stb) Arról ne is beszéljünk hogy ha felrakunk egy fonz féle funplug-ot akkor az eszköz határtalan lehetőségekkel bír, akár normális torrent klienst webguit is futtathatunk rajta a gyári helyett, vagy php-s webszervert és mindenféle okosságot. Csak ajánlani tudom nagyon jó ár/érték arány! Ja és meglehet csinálni, hogy az usbre rádugunk egy hub-ot és megtűzdeljük vinyókkal, így egy óriási hálózati tank jön létre pl én rá aggatam még 4db WD MyBookot és így könnyen lehet bővíteni vincsikkel.
  • 7.
    2010. 08. 02. 14:42
    Elég durva árak, szerintem jobban megéri "összeturkálni" egyet.
  • 6.
    2010. 08. 02. 14:39
    Megesik, ahogy a mellékelt ábra is mutatja...
  • 5.
    2010. 08. 02. 14:37
    "kövér32" 2010-ben? lol
  • 4.
    2010. 08. 02. 14:30
    Igen, erre (sajnos) utólag már rájöttünk. Köszi a véleményt!
  • 3.
    2010. 08. 02. 14:19
    Szép teszt, köszi...
    Bár ezek egyike sem jön be, de én is gondolkodom NAS-ban mostanság.

    Javaslatként mindenképp megjegyezném, ha már ilyen böngészős képernyővideókat készítetek, akkor szerintem screen capture megoldások valamelyikével csináljátok (szoftveresen egyből mentsétek, ne kamerával), és akkor sokkal jobb és élvezhetőbb lesz a minősége.
  • 2.
    2010. 08. 02. 13:11
    Korrigálva
  • 1.
    2010. 08. 02. 13:02
    D-link 323 kezelőfelület 5-ös képhez nincs megadva a hivatkozás.
    Amúgy jó cikk!