Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Okos hüllők

  • Dátum | 2013.12.01 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Régóta tudjuk, hogy az emberen kívül más kifejezetten intelligens fajok is léteznek bolygónkon: az állatvilág számos képviselője tett már tanúbizonyságot arról, hogy milyen magas szintű kognitív feladatokat képes végrehajtani. A Kanzi nevű bonobó például különféle képjelek és kézmozdulatok révén kommunikál az emberekkel, Chaser, a border collie pedig több mint ezer tárgyat képes beazonosítani ezek neve alapján. És ez még nem minden: a varjak kifinomult szerszámokat készítenek, az elefántok felismerik magukat a tükörben, a delfinek pedig ismerik a számok bizonyos aspektusait.

Ami a fenti példákat illeti, kizárólag emlősökről és madarakról esett szó, pedig a hüllők közt is akadnak kifejezetten eszes fajok, bár ennek kutatásával jelentősen kevesebbet foglalkoztak, mint a melegvérű állatok intelligenciájával. Ennek több oka is van, egyrészt a hüllők alapvetően nem túl népszerűek, mondja Gordon M. Burghardt, a Tennessee-i Egyetem kutatója. A hüllőkről kialakított kép része az is, hogy sosem tartották különösebben intelligensnek őket, úgy vélték, puszta ösztönlényekről van szó, amelyek mindennapi életében nincs szükség az agy magasabb rendű funkcióinak használatára.

Ez a kép azonban lassacskán változni látszik, egyre nagyobb az érdeklődés a „hidegvérű intelligencia” iránt, amit az utóbbi évek kutatásai tovább fokoztak, mivel kiderült, a hüllők agya korántsem olyan primitív, mint korábban gondolták. A hüllők kognitív képességeinek kutatása pedig többek közt azért is nagyon fontos, mivel rengeteg dolgot elárulhat arról, hogyan vált agyunk olyanná, amilyen. Mivel a hüllők, a madarak és az emlősök fejlődése nagyon régen, nagyjából 280 millió éve vált szét, a jelek afelé mutatnak, hogy egyes kifinomult mentális képességek jóval korábbi eredetűek, mint az vélhető volt. A másik, kevésbé valószínű lehetőség olyan, hogy különböző fejlődési vonalakon egymástól független többször is kialakultak.



A hüllőintelligencia tesztelésének legjobb módját, mint minden más állatcsoport esetében, a labortesztek jelentik. Anna Wilkinson, az angliai Lincoln Egyetem összehasonlító pszichológusa egy Moses nevű, nőstény fekete teknőst vizsgált kutatásai során. A kísérletek alkalmával az állatot egy olyan „labirintusba” helyezte, amelyben nyolc egyenes útvonal vezetett ki a központi térből. Moses feladata az volt, hogy minél hatékonyabban megoldja a problémát, vagyis úgy szedje össze a „folyosók” végén elhelyezett gyümölcsöket, hogy lehetőleg minden utat csak egyszer járjon be.

Moses meglepően jól teljesített, igazolhatóan nem véletlenszerűen, és nem is szag alapján választotta meg útvonalait, hanem az emlősökhöz hasonlóan külső tereptárgyakat használt a tájékozódáshoz, és a már bejárt folyosók pozíciójának megjegyzéséhez.

A kísérlet még izgalmasabbá vált, amikor Wilkinson egy fekete függönnyel vette körbe a labirintust, így Moses nem láthatta annak környezetét. A teknős ekkor új stratégiához folyamodott: szisztematikusan kezdte el felfedezni a terepet, egy folyosó végigjárása után mindig a közvetlenül mellette nyíló útvonallal folytatta a labirintus bejárását. Ez pedig minden kétségen felül zseniális megoldása a feladatnak, mondja Wilkinson, és ami még érdekesebb: azt embert kivéve emlősök esetében nagyon ritkán látni hasonló stratégiát.

A tereptárgyak alapján való navigáció képessége már önmagában is lenyűgöző dolog, a kísérlet azonban ennél jóval többre derít fényt: egy olyasfajta viselkedésbeli flexibilitásra mutat rá, amely mindennél hatékonyabb módot nyújt a külső körülményekhez való gyors alkalmazkodásra. Ez a fajta rugalmasság, amely révén egy-egy állatcsoport előnyt kovácsolhat egy új környezet adottságaiból vagy egy új táplálékforrásból, sokáig az emlősök és a madarak sajátjának tűnt. Egyre bizonyosabb azonban, hogy a hüllőkben is megvan.



Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 9.
    2013. 12. 04. 10:38
    Bennem felmerült egy asylumos filmötlet: Hüllők Bolygója
    Simán kasszasiker!
  • 8.
    2013. 12. 04. 10:25
    Szerintem meglepő is meg nem is, hiszen muszáj tanulási képesség a túléléshez, s elég általános tesztek ezek, hiszen "csak" akadályokat állítanak eléjük, amik a természetben is előfordulnak, az akadályokat pedig meg kell oldani, ki kell küszöbölni, mindazonáltal tény, hogy a legtöbb állat olyan akadályokat is le tud küzdeni, amiket mi, emberek nem tudnánk segédeszköz nélkül. Sőt, az ember szinte a leggyengébb állat ilyen szempontból. A ma élő több, mint 7 milliárd emberből kíváncsi lennék, hány tudná túlélni a természetet, ha csak önmaga lenne. 10-ből 6-7 állat ellen biztosan veszítene (nem csak fizikailag, túlélésileg is), persze ez függ a helytől, mert nem mindegy, hogy az Alföldön vagy valamelyik esőerdőben, esetleg szavannán mászkálódunk.
  • 7.
    2013. 12. 03. 23:16
    Sok állat saját "intelligencia tesztje" a ne legyél zsákmány típusú tesztek közé tartozik.
    Nem szívesen vennék rész egy ilyen teszten...
  • 6.
    2013. 12. 02. 22:29
    Ezért nem szabadna sok 'állásfoglalónak' kizárólag múltbéli precedensek alapján építkezni, elméleteket ezek alapján kollektíve lehurrogni.
    Mert ezek szerint - általánosságban értve - lehet, hogy a múltbéli kísérletek hibás tanulságai nem a vizsgált élőlényeknek megfelelő körülmények közt születtek, hiába mondjuk a rengeteg tesztelem és a feladatok szerteágazósága, amivel fel lehet vágni és egy kívánt eredményt - amiért megérte a kísérletekbe annyi pénzt áldozni - lehozni.
  • 5.
    2013. 12. 02. 20:08
    A megfelelő teszt az, amely az állat környezetéhez viszonyítva módosítható anélkül, hogy a feladat volta megváltozna...
    Akváriumban is lehet labirintust csinálni
  • 4.
    2013. 12. 02. 08:27
    Érdekes, tényleg. Nade mi lehet egy hüllő számára megfelelő teszt? És egy madár, meg emlős, esetleg hal számára? Ha ezek a tesztek nagyon különböznének, mi alapjuk lenne a tesztek eredményeit összehasonlítani? Kellene valami közös szempont annak ellenére, hogy a tesztek alkalmazkodnak a fajok életfeltételeihez és szociális, táplálkozási meg egyéb szokásaihoz, hogy kb ideális körülmények között 'vehessenek részt' a teszteken.
  • 3.
    2013. 12. 01. 22:22
    Igen, tényleg érdekes, hogy "emberként" vizsgáljuk, mármint ahhoz viszonyítunk, hogy a mi szintünk a legjobb.
  • 2.
    arn
    2013. 12. 01. 14:32
    Ezek nem altalanos intelligenciakiserletek, hanem azt vizsgaljuk, hogy melyik allat a legintelligensebb ember az ember pl mennyire lenne intelligens hollo vagy delfin?
  • 1.
    2013. 12. 01. 10:41
    Ezt én is hibásan 'tudtam' ezek szerint. Köszi a cikket.