Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Nagyon az elején jár a rákgének katalógusa

  • Dátum | 2014.02.23 09:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A rák genetikai hibák eredménye: bizonyos gének mutációkon esnek át, és a sejtek rendellenesen kezdenek viselkedni. Indokolatlanul gyors szaporodásba kezdenek, és elrejtőznek az immunrendszer elől, amely megbirkózhatna velük. A kutatók a hetvenes években kezdték el azonosítani azokat a géneket, amelyek kapcsolatba hozhatók a daganatos megbetegedések kialakulásával. A lista azóta is növekszik.

Az érintett DNS-szakaszok vizsgálata révén a szakértők egyre világosabb képet alakítottak ki arról, hogyan fejlődnek ki a rák különböző fajtái, és egyes esetekben még az adott gént célba vevő hatóanyagokat is képesek voltak létrehozni. Tavaly májusban az amerikai FDA például engedélyezte a Tarceva nevű gyógyszer használatát, amely az EGFR-gén mutációjához köthető tüdőrákos betegeken segít.

Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (NIH) annak reményében, hogy ezzel majd felgyorsítja a daganatos betegségekben résztvevő gének azonosítását, 2005-ben ambiciózus programba kezdett. A Cancer Genome Atlas nevű génkatalógus összeállítása során 20 különböző ráktípus egyenként 500 mintáját analizálták, és egy sor új génre akadtak rá kutatás közben. Az adatokból számos korábban ismeretlen stratégiára fény derült, amelyeket a rákos sejtek alkalmaznak gyarapodásuk érdekében.


„A Cancer Genome Atlas minden kétséget kizáróan rendkívül sikeres projektnek bizonyult” – mondja Bruce Stillman, a Cold Spring Harbor Laboratory igazgatója. A vállalkozás azonban úgy tűnt, hogy lassan a végére ér, ezért eljött az idő annak eldöntésére, hogy merre vezessen tovább a rák kutatásának útja. A Broad Intézet, az MIT, illetve a Harvard kutatói nemrégiben közzétettek egy tanulmányt azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékű vizsgálatokra lenne szükség a daganatos betegségek genetikájának közel teljes feltérképezéséhez. Az eredmények igencsak felbolygatták a szakmát, mivel a szerzők számításai szerint összesen 100 ezer mintát kellene ahhoz elemezni, hogy az 50 ismert ráktípusban érintett gének többségét azonosítsák. Ez pedig tízszerese a 375 millió dolláros projekt során eddig megvizsgált mintamennyiségnek.

„Tudjuk, mire van szükség egy közel teljes katalógushoz, és az is tudjuk, hogy még messze van a munka vége. Rengeteg a tennivaló” – mondja Eric S. Lander, a Broad Intézet alapító igazgatója és a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók általában úgy azonosítják a rákban érintett géneket, hogy egészséges sejtek genomját vetik össze rákos sejtek DNS-ével. Ha egy adott mutációból statisztikailag jelentős mennyiség bukkan fel ez utóbbiakban, megvizsgálják, hogy a módosult gén valóban segíti-e a daganatos sejtek fejlődését, vagy csak egy ártalmatlan variánsról van szó.

Lander és kollégái azonban úgy gondolták, hogy ezzel a módszerrel számos gén áteshet a szűrőn. Míg egyes rákot okozó gének az adott daganatos megbetegedésben érintett összes sejtben felbukkannak, akadnak olyan mutációk is, amelyek csak ezek egy részében tűnnek fel. Az EGFR tüdőrákot okozó mutációja például csak a daganat sejtjeinek 10 százalékában jelentkezik. Mivel a kutatás során sokszor nagyon kis mintákkal dolgoznak, könnyen lehetséges, hogy a kevésbé gyakori, de nagyon is veszélyes mutációk egy része nem is kerül a tudósok elé, gondolták a szakértők.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Még nem érkezett hozzászólás.