Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Most látsz, most nem látsz

  • Dátum | 2012.10.04 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

2007 nyarán a klimatológusok rendkívüli módon meglepődtek, amikor a Jeges-tenger jégtakarójának határa minden addiginál északabbra húzódott. A tavaszi olvadások kezdetekor még 15 millió négyzetkilométeres jégborította rész ‒ egy nagyjából Oroszország kilencven százalékát kitevő terület ‒ szeptember közepére 4,17 millió négyzetkilométerre ‒ az Európai Unió Görögország nélkül ‒ zsugorodott, ehhez hasonlóra pedig a műholdas megfigyelések kezdete, tehát 1979 óta nem volt példa.

Egészen mostanáig. Bár a szeptemberre megmaradó jégtakaró területe az elmúlt években mindig meghaladta a 2007-es minimumot, minden alkalommal kisebbnek bizonyult, mint a 2007 előtti években bármikor. Aztán eljött 2012, és az öt évvel ezelőtti minimumrekord nem egyszerűen megdőlt, de teljes mértékben a földbe döngölődött. A jéggel borított terület mérete már augusztus 26-án 4,17 millió négyzetkilométer alá esett, minimumát pedig szeptember 16-án érte el 3,41 millió négyzetkilométerrel. A fenti párhuzamot folytatva: ez az EU területe Görögország, Portugália, Írország, Nagy-Britannia és Németország nélkül.

Mindez azért is meglepő, mert 2012 meglehetősen szokványos évnek tűnt az Északi-sark környékén. 2007-ben a nyári időszak különösen kedvezőtlennek bizonyult a jég szempontjából, sokszor fújt a déli szél, szokatlanul meleg levegőt hozva a Jeges-tenger vidékére, és viszonylag ritkán felhősödött be, így a napsütés akadálytalanul érte a jeget. Az idei évben azonban semmiféle hasonló nem történt, és bár egy erőteljes ciklon jelentős mennyiségű jeget emésztett fel augusztus elején a Kelet-Szibériai- és a Csukcs-tengeren, a jégolvadás már ezt megelőzően is sokkal gyorsabb mértékű volt a 2007-ben megfigyeltnél, és a vihart követően is így folytatódott.



A szakértők szerint a háttérben egyértelműen az áll, hogy a globális klímaváltozás hatására melegedni kezdett a sarkköri hőmérséklet. Ennek egyrészt közvetlen hatásai vannak: a levegő melegebb, így több jég olvad el, másrészt vannak indirekt következmények is. Ezek közé tartozik, hogy az Atlanti-óceán északi vidékeinek meleg, sós vize beáramlik a területre a Barents-tenger hideg, kisebb sótartalmú, sarkvidéki eredetű vízrétegei alatt. Egy másik közvetett ok, hogy a meleg levegő gyakran nagyobb páratartalmú is, így jobban megtartja nyár melegét, télen pedig felhőket generálva kevésbé engedi lehűlni a felszínt.

Elméletben az éghajlati modellek alapján meg kellene tudni állapítani, hogy a fenti hatások közül melyik milyen mértékben felelős a jégtakaró példátlan zsugorodásáért, ahogy azt is, hogy milyen mértékű jégolvadás tulajdonítható a természeti változásoknak közvetlenül, és mennyiért felelősek az úgynevezett klimatikus visszacsatolások. Ezek legismertebb példája a jég-albedó-hatás: a jég magas fényvisszaverő képességével ellentétben a nyári olvadás során megnyíló vízfelületek egyre több napfényt nyelnek el, így tovább fokozzák a még fagyott területek olvadását.

Az egyetlen aprócska probléma a dologban, hogy az éghajlati modellek nem igazán boldogulnak az Északi-sark vidékével. A jégolvadás sokkal gyorsabban történik a valóságban, mint ahogy azt bármilyen számítógépes szimuláció mutatja. Valami komoly gond van tehát a modellekkel, és velük együtt a sarkvidék klimatikus viszonyairól alkotott képünkkel is, hiszen a valóság egyértelműen jelzi, hogy a sejtettnél jóval több hő „szökik” északra.



Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 7.
    2012. 10. 23. 07:05
    Zabalint Z semmi!
    Láttad már a teminátor sorozatot?
  • 6.
    2012. 10. 07. 20:03
    Hehe, Holnapután, ott olyan dolgok hangzanak el, amelyek általános iskolai fizika ismeretekkel is röhögőgörcsöt váltanak ki.
  • 5.
    MJA
    2012. 10. 05. 07:27
    szerintem meg jobban át kellene gondolnod, hogy a katasztrófafilmeknek mennyi a tudományos alapjuk! (lásd Holnapután, 2012, amikben nagyon nagy marhaságok is előfordulnak)
  • 4.
    2012. 10. 05. 00:22
    Arra lennék kíváncsi, hogy pl. a bolygómag aktivitása milyen az elmúlt időszakban? Ha egyre növekvő, akkor bizony nagyon át kéne gondolni a jövőt...
  • 3.
    MJA
    2012. 10. 04. 18:33
    hmisi!

    a földtörténet során általában nem volt a pólusoknál jégtakaró, a jelenlegi helyzet még inkább jégkorszaki, csak azon belül egy melegebb periódus.

    egyébként is a jeges-tengeren nehezen lehetne állandó jégtakaró, az csak nagyrészt a kontinensek elhelyezkedése miatt alakult ki, persze melegebb hőmérséklet még azt a hatást is ellensúlyozni tudja... (a terület zártsága miatt jobban lehül a víz, nincs nagy tengeráramlat ami átmelegítené)
  • 2.
    2012. 10. 04. 15:13
    Hát... a föld az éppenséggel kibírná...
  • 1.
    2012. 10. 04. 13:46
    Azt kibírná a Föld, ha télen se fagyna be 1km se?